Kereskedelmi jog, 1912 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - A külföldi részvénytársaságok belföldi fiókintézetei és a magyar kereskedelmi törvény. [1. r.]

16 Kereskedelmi Jog 1. SÍ. kereseti váltó alapját képező jogügylet a KT. 151. § ának értelmében semmis, a váltóöszszeg sem követelhető, alaptalannak találtatott. (18.302/910) A szegedi kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (204/911.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét felhívott indokaiból helybenhagyja. Vétel. 10. Az áru átvétele és előzetes megvizsgálása nélkül emelt minőségi kifogás figyelembe nem vehető. (M. kir. Curia 233/911. — 1911. november 3.) A budipesti hir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért, mert a megrendelésnél alperes részéről eljárt s ekként érdekelt 0 F. tanúnak vallomása, ha a megrendelés kérdésében alperesnek P. K. és W. G. tanúnak vallomásaival ellentétes előadá sát meg is erősítené, a megrendelés tartalmára nézve a most emiitett három érdektelen tanú vallomásaival szemben akkor sem volna elfogadható, ha vallomását esküvel is megerősítené ; mert ha alperes az első szállítmány átvétele után közölte volna felperessel, hogy a második szállítmányt ne küldje, mert azt át nem veszi, alperes ettől nyilván elállott akkor, amidőn utóbb 1907. szeptember 2. napján B. alatti levelével felhívta felperest, hogy az árut minél előbb küldje el; mert alperes ebbeli felhívásának felperes haladéktalanul eleget is tett, amennyiben a megrendelt árut M. F. L. tanú vallomásaiból kitűnően 1907. évi szeptember hó 4. napján alperes czimére elküldötte, már pedig a vevő szállítási késedelem miatt akkor nem állhat el az ügylettől, ha a szállítási határidő után is sürgeti az áru elküldését, az eladó pedig további késedelmeskedés nélkül elküldi az árut; mert ha alperes az első szállít mány átvétele után azon alapon, hogy ez a mintáknak meg nem felelt, a még el nem küldött második szállítmány ellen minőségi kifogást emelt volna is, azon feltevés alapján, hogy a második szállítmány sem fog megfelelni a mintáknak és ha ezen az alapon vissza is vonta volna a második megrendelést — a B. a. levelével, melylyel az áru megküldését kérte, elállott az alperes ugy a kifogástól, mint a megrendelés visszavonásától — minőségi kifogás tehát annál kevésbbé jöhet tekintetbe, mert azt maga sem állítja, hogy a második szállítmányt megtekintette, a feltételezett minőségi kifogás valóságáról bármiképpen meggyőződött és e miatt a kifogás közlése mellett újból rendelkezésére bocsátotta volna a második szállítmányt felperesnek, mert alperes nem is állította, hogy felperes mennyiségileg több árut küldött volna, mint amennyit a tanuk vallomásai szerint alperes megrendelt, alperes tehát amiatt sem állhatott el az ügylettől, hogy felperes a megrendeltnél több árut küldött részére és ennek követheztében nagyobb összegű vámot kellett voloa fizetnie, mint a mily összegű vám a megrendelt áruk után járt. (3882/1910.) M. kir. Curia: Annak a megjegyzésével, hogy az alperes által csakis a felebbezésben felhozott az a ténykörülmény, hogy a B. a. levél nem a per tárgyát képező, hanem egy más szállítmányra vonatkozik, az 1881: LIX. t.-cz. 29. § a alapján e helyütt már tekintetbe nem vehető, a másodbiróság ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. 11. Az áru minőségi hiányára alapított kereseti jognak a keres i, törv. 319. § ában megállapított elévülési határideje az áru tényleges átvétele napjától (számítandó. (M. kir Curia 325/911. — 1911. november 7.) A iudapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletének azt a rendelkezését, a mely szerint felpereseket keresetüknek 4310 K 20 f. tőkét és kamatát meghaladó részéve] elutasította, helybenhagyja, ugyanazon ítéletnek alperest marasztaló felebbezett többi rendelkezését pedig megváltoztatja, felpereseket keresetüknek 431Ö K 20 f. tőkére és kamatára vonatkozó részével is, tehát egészen elutasítja. Indokok: A keresk. törvény 349. §-ának második bekezdése szerint a vevőnek az áru hiányaira alapított kereseti joga az eladó ellen az átvételtől számított hat hó alatt elévül. A most idézett törvényhelyben használt .átvétel" kifejezése nem értelmezhető akként, hogy az csak akkor következik be, ha a vevő az árut megfelelőnek találja és mint sajátját veszi birtokába. A keresk. törvénynek a vételről szóló rendelkezései az „átvétel" kifejezést nyilván kétféle értelemben használják. A K. T. 345. § ában azt az időpontot jelenti, a mikor a vevő abba a helyzetbe jut, hogy a más helyről küldött áru felett ténylegesen rendelkezhetik és a fenjelzett törvényhelyekben meghatározott jogfentartó lépéseket megteheti. A szóbanforgó esetben a P) alatt csatolt, nem kifogásolt fuvarlevél tanúsága szerint alperes mint eladó, a vétel tárgyát képezett szitákat 1907. évi augusztus hó 1. napján adta fel vasútra felperesek czimére és felperesek az árut a vasútról 1907. évi augusztus hó 5-ik napján vették át és szállították lakóhelyükre és így, tekintettel arra, hogy a felek az A) alatt csatolt okirat nem vitás tartalma szerint megállapodtak abban, hogy a küldött sziták kipróbálásának legkésőbb 1907. évi szeptember hó 30-ik napjáig kell megtörténni, kétségtelen, hogy 1907. szeptember hó 30. napján felperesekre beállott a K. T. 347: §-ában meghatározott kifogásolási kötelesség, ahhoz pedig nem férhet kétség, hogy ugyanabban az időpontban kezdetét vette a hiányokra alapitolt hathónapi