Kereskedelmi jog, 1912 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / Tartalommutató

34. sz. Kereskedelmi Jog 431 71. A részvényjegyzés alkalmából állítólag fenforgott semmisség — a részvény későbbi megszerzője által kifogásként, sikeresen nem érvényesíthető. ... 15 72. A közgyűlési meghívónak nem kellő időben tett közhírré tétele miatt, a közgyűlési határozat csupán 15 napon belül támadható meg. — A K. T. 203. §. 2. pontja nem értelmezhető akként, hogy ingatlan eladásához egyhangú határozat szükséges 52 73. A részvénytársaság igazgatósági tagjának alapszabályellenes választása csakis az egyes szavazatok érvénytelensége alipján támadható meg. . . . 53 74. A régi részvény bevonása nélkül az ezt pótló uj részvényt kibocsátani nem lehet 54 75. A részvénytársaság mérlegébe a vitás követeléseknek nem állítása sérti a keresk. lörv. 199. §-ának parancsos intézkedését. 72 76. Az alapitókkal szemben megállapítható szinlegessége a részvényjegyzésnek, a megalakult részvénytársasággal szemben csak ugy érvényesíthető, ha az alakuló közgyűlésen ennek kifejezés adatott. ... 72 77. Az alapszabályokba fel nem vett kötelezettségnek teljesítése a részvényestől nem követelhető. . 111 78. A helyiérdekű vasútnak a valamely község részéről megszavazott hozzájárulási összeg ellenében szállítandó elsőbbségi részvények nem névértékben, hanem a kibocsátási árfolyamban veendők át 112 79. A valamely részvénytársaság kebelében létesített nyugdijalap a társaság vagyona ugyan, de az igényjogosultak igényei által terhelve ; a társaság ebből folyóan a nyugdjalapot az igényjogosultság fennállásáig meg nem szüntetheti Ha 80. Az igazgatóság tagja felelős az üzletvezető által huzamosabb időn át elkövetett sikkasztásokért. 114 81. A bemutatóra szóló részvény aláírója a K T. 171. §, ill tve 153. §-a értelmében a részvényösszeg 50°/o-a erejéig nem felelős 155 82. Részvénybevonás esetében a tényleg be nem vont részvény birtokosa az elévülési idő alatt utóbb is igényelheti az ujabb részvény kiszolgáltatását. . . 175 83. Ha a szövetkezeti tagsági dij a visszafizetésre meghatározott idő előtt betétté alakíttatott át és a szövetkezet egy éven belül csődbe ment, ez a betét a csődtömegből nem követelhető 195 84. A szövekezet elleai csődben az üzletrész befizetésének követelésével szemben a szövetkezetnek valamely tartozása be nem számitható 216 85. Az alapszabályokba ütközik az oly közgyűlési határozat, mely a tiszta nyereséget az alaptőke egyötöd részét már elért tartalékalapra és az alapszabályokban meg nem jelölt egyéb alapokra és — ilyen alapszabályi intézkedés hiányában — tisztviselők jutalmazására és jövő évi átvitelre fordítja 260 86. A K. T. 237. §-ában foglalt rendelkezésssel ellenkező kikötés mint joghatálytalan nem állapítja meg a szövetkezet fizetési kötelezettségét. A szövetkezeti tagot az általa jegyzett üzletrész tekintetében oly feltétlen kötelezettség terheli, melyet minden levonás nélkül a társaságnak befizetni köteles, amiből pedig szükségképen következik, hogy a szövetkezeti tagot a nála kint levő üzletrésztartozással szemben beszámítási jog csődön kivül sem illeti meg a szövetkezettel szemben fennálló bármely követelésére nézve 274 87. Az igazgatóság és felügyelő bizottság tájai elleni kártérítési per megindításához a közgyűlés felhatalmazása csak akkor szükséges, ha érd kközösség esete forog fenn 301 88. A társaság megállapításánál közömbös, hogy a részvénytársaság igazgatója a társaság lekötelezésénél saját czéljaira vette fel a bölcsönt 394 89. Az igazgatóság tagjai, a szövetkezeti ügyvezetőnek csak olyan tevékenysége tekintetében vonhatók felelősségre, amely tevékenység a rendelkezésre álló, vagy általuk fokozottabb gondosság mellett megszerezhető és kipuhatolható adatokból kideríthető. . . .415 Vétel. 90. Az áru átvétele és előzetes megvizsgálása nélkül emelt minőségi kifogás figyelembe nem vehető. 16 91. Az áru minőségi hiányára alapított kereseti jognak a keresk. törv 349. §ában megállapított elévülési határideje az áru tényleges átvétele napjától számítandó 16 92. Ha az eladó a megrendelt uj berendezés helyett régit szállít, nem hivatkozhatik senkire sem a K. T. 346. és 349. §-aira 17 93. Ha a vevő a teljesítési határidő letelte után kijflentet'e a szerződéstől való elállását, az eladó joghatályosan már nem teljesíthet 18 94. A megengedett 5% piszok nem az egész áruküldemény u'án, hanem csak mint a tiszta árumennyiségben megeigedett százalék jöhet számításba . . 18 95. Ha a vevő nvgát az eladóval szemben arra kötelezi, hogy az árkedvezményeket titokban tartja, de azokat másokkal mégis közli, ugy megtéríteni tartozik az eladónak miidazon károkat, melyeket neki ezen indiskrécziójával o ózott 32 96. Ha a vevő a kikötött fedezeti váltt't nem szolgáltatja át az eladónak a megállapított időben, az eladó jogosítva van a fedezeti váltó ellei ében engedélyezett hitelezési idő eltelte előtt azonnal a vételár követelést érvényesíteni 34 97. Aki a késedelmes teljesítést jogfent jrtás nélkül elfogadja, a késedelemből eredő kárának a meg'éritését utóbb nem igényelh'ti 34 98. A kifejezetten loronaértékben tett ajánlatok megjegyzés nélküli elfogadása esetében, a kisebb pénzegységgel bíró országban lakó vevő nem hivatkozhatik sikerrel arra, hogy ő az ajáDlatot kisebb pénzegység szerint tekintette elfogadottnak .... .35 99. A másfaju szőlőalany szállítása a keresk törv. 350. §. szerinti csa ás esetét állapítván meg, ebben az esetben az eladó nem hivatkozhatik sikeresen a 349. §-ra. 35 100. Az eladó elmaradt hasznot nem igényelhet azon az alapon, hogy a megvett, de lerendelt árut el nem készítette és ennek folytán elesett a haszontól. 55 101. A K. T. 320. § áoak rendelkezése (az ajánlatra azonnal iell válaszolni, mert különben az elfogadottnak tekintendő) nem alkalmazható az elővételi jog gyakorlása iránti felhívásra nézve 55 102. Ha az adásvételi szerződés kötlevél knllitásától és annak kölcsönős kicserélésétőltéte ett függővé, egyik fél sem tagadhatja meg a kctlevél aláírását azon okból, mert a másik fél nem egyezett bele oly kikötéseknek a kötlevélbe való fö'vételébe, melyek az ügyletkötés tárgyát nem képezték 74 103. A vevő a TÍS'.éie a K. T. 35«. §-ában biztosított jogok közül az eladó elén ir.tézett lu réseiében már választván, a prdts 68. §-ában megengedett keresetváltoztatással az így \álaszlott jogától már el nem térhet 75 104. Ha az eladó értesiti a vevőt, hogy a szerző déstöl eláll s a vevő azt tudomásul veszi, az elad'' többé a szerződés fenná'lását nem vitathatja azért, hogy a vevő őt nem értesítette az elállás tudomásul vételéről. 90 105. A részletben szállított áru mennyisége elleni kifogások nem halaszthatók az utolsó részletszállilás alkalmára 91 106 Az a k^rümény, hogy az eladó a romlásnak indult árut a per fo'yama alatt elárvereztette, okul szolgál arra, hogy a keresetben követelt tfliesités helyett az annak folytán szenvedett kárt követelhesse . 115 107. Szőllővessző iránti vételi ügyben a minőségi kifogás nem évült el h-t hó lefolyása után, mert a megrendeltnél más fajú szőllővessző szállítása a K. T. 350. §-ának tekintete alá csalásnak tekintendő . . ' 117 108. Ameinyibpn az áru megromlásnak kitéve nincsen és a halasztás veszélylyel nem jár, a vevőnek nincs joga az árut az őrzési költségek esetlpges felszaporodása miatt kényszereladás utján eladni. Az ily eladás nem tekinthető az eladó terhére foganatositottnak 118