Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 3. szám - A kiadó csődje

3 sz. kiadott költségeket megkapná, visszalépését megengedhetőnek vélik. Jogilag bizonyára ez a legkorrektebb álláspont. II. Vita tárgyává lett továbbá téve az is, hogy vájjon akkor, ha a tömeggondnok nem lép vissza a szerződéstől, de ennek daczára a munkát nem többszörözi, sem közzé nem teszi, sem forgalomba nem helyezi, vájjon mi történik a kiadandó eredeti kézirattal, műszaki vagy művészeti termékkel. Van-e joga azt a tömeggondnoknak pl. egyszerűen átruházni más kiadóra vagy pedig, mint ritkaságot, esetleg pl. gyűjtők részére eladni vagy máskép értékesíteni ? Ami az első kérdést illeti, nézetünk szerint más kiadónak a müvet átadni nem lehet. Nálunk általában ezt tartják, mert a kiadói jog személyes természetű. A tömeggondnok különben is választhatta volna ehelyett a szerződéstől való visszalépést, de hogy a szerző kárára nyerészkedjék (más oka az átruházásnak nem igen valószínű), szerintünk ellenkeznék némileg még a csőd alapelveivel is, amelynek czélja csak a gyors ügyletlebonyolitás és vagyon felosztás, de nem épen a nyerészkedés is, ámbár más körülmények között ez sincs teljességgel kizárva. Másként áll a dolog akkor, ha a csődtömeget a maga egészében értékesítették s a vevő azt en bloc vévén át, jogosítva van egyúttal az átvett szerződésben foglalt mü kiadására is. Mint raritástvagy pedig eredeti, a műgyűjtésre alkalmas tárgyat, a tömeggondnok a kiadói ügylet objektumát képező többszörözendő példányt el nem adhatja, nemcsak azért, mert a kiadói jog értelmében a többszörözésre és forgalomba helyezésre (K. T. 519. §.) kötelezettséget vállalt, hanem azért sem, mert a többszörözendő eredeti mindig a szerző tulajdona marad ; ő azt rendes körülmények között is visszakövetelheti a többszörözés befejezése után és ha ezt akárhány esetben, különösen kéziratoknál nem teszi, ennek csak az a jelentősége van, hogy annak már a többszörözés után nem tulajdonit értéket. A többszörözés tehát tulajdonképen az, ami az eredetit értékétől megfosztja. Ha már most a többszörözés elmarad, viszont megmarad az érték is. Ezt az értéket a szerző rei vindikaczionális keresettel ezek szerint visszakövetelni jogosult. Ha pedig a tömeggondnok a közzététel elmaradása folytán a szerzőnek kárt okozott, 43 eziránt a tömeg perelhető és szerző követelheti, hogy ez tömegtartozás czimén fizettessék ki neki. Ha ugyanis ezt az előnyt a Cs. T. neki biztosította arra az esetre, ha a kiadói szerződést a tömegnél volt kénytelen hagyni, nem lehet őt hátrányosabb helyzetbe hozni csak azért, mert a tömeggondnok nem teljesítette a kiadói kötelezettségeket. A kiadó csődje a jogügyletek természetén nem eszközöl változtatást. Egyszerűen csak az történik, hogy a a tömeggondnok lesz a teljesítő a vagyonbukott helyett. Ha a tömeggondnok a kiadói szerződést átvenni nem óhajtja, ugy természetesen a szerzői jog minden külön alakiság nélkül visszaszáll a szerzőre, illetve a munka arra a tulajdonosára, ki a kiadói ügyletet megkötötte. S ennek következménye az is, hogy amennyiben a tömeggondnok a szerződéstől elállott, joga nyilik a munka tulajdonosának a szerződés nem teljesítése miatt szenvedett kárát csődhitelezőként, de csak a rendes hitelezők sorában, érvényesíteni. A gyakorlati életben nem igen fog előfordulni az, hogy a tömeggondnok a szerződést át nem vévén, maga a vagyonbukott maradjon továbbra is szerződő fél, mert azzal a szerző bajosan marad nexusban, aki kezelési és rendelkezési jogát vagyona felett elvesztette. Teljességgel azonban nem lehet kizártnak tartani azt, hogy a szerző és kiadó közt létrejött szerződés ne tartalmazzon már eleve olyan kikötéseket, melyek a csőd beállta esetére érvénybe lépjenek. Ilyen volna pl. az, hogy a csőd beállta esetén a szerződés megszűnik. A tömeg ugyanis olyan állapotban veszi át az ügyleteket, amint a csődnyitás pillanatában vannak s az ügyleteken csak akkor történik változás, amennyiben akár a törvény egyenes rendelkezése, akár megtámadás folytán azok esetleg módosulás alá kerülnek vagy megszűnnek, egyébként a tömeggondnok az érvényes kikötéseket tiszteletben tartani köteles. Ilyenkor tehát a törvény tételes intézkedései nem nyernek alkalmazást. Ez nem kijátszása a törvénynek, hanem óvatosság. Lehet, hogy a szerző e kikötés el nem fogadása esetén, a kiadóra nézve súlyosabb, tehát csőd esetén a hitelezőkre nézve is hátrányosabb feltételek mellett lett volna csak hajlandó a szerződést megkötni. De esetleg szerényebb tiszteletdíjjal is megelégszik, ha a kiadó csődje esetén, minden Kereskedelmi Jog