Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 2. szám - A védjegyről. [1. r.]

2. 8Z. váltóra vonatkoznék, megállapítandó az, hogy ezen nyilatkozatban a felperes visszkereseti igényének birói uton való érvényesítéséhez íüzött feltétel beállott. Ugyanis a 12707/1909. P. sz. alatt beszerzett iratokból, de különösen az ezek között feltalálható sorrendtárgyalási jegyzökönyvekből és sorrendi végzésekből meg­állapítható, hogy felperes F. S. és nején, vala­mint S. A. L.-né ingatlanai elárvereztetése al­kalmával a váltón alapuló követelésnek a nyert zálogjog alapján való sorozását felperes meg­kisérlette, de eredménytelenül. E szerint tehát még az esetben is, ha felperes perelhetési joga a kereset beadásakor még fenn nem is állott, ezen időelöttiség a per folyamán megszűnt, az Ítélethozatalnál tehát figyelembe nem vehető. Bár a per folyamán kihallgatott F. S. és A. J. tanuk a B. alatt beosztott kérdőpont 3-ik kérdésére adott feltételeikben azt bizonyították, hogy a váltó kiállításakor L. D. és S. A. között azon megállapodás jött létre, hogyha F. S.-né és S. A. L.-né jelzálogos biztosítékot nyújt fel­peresnek az 5000 korona váltókövetelésre, az esetben felperes Sch. A. alperessel szemben ezen követelésről lemond. Bár nevezett alperes a per későbbi folyamán kifogását ezen tanú vallomásoknak megfelelően módosította, mind­azonáltal S. A.-nak a sommás végzés elleni kifoyása ez alapon sem foghatott helyt. Egy­részt azért, mert felperesnek tagadásával szem­ben a jelzett körülmények tekintetében a neve­zett tanuk, kik eme kifogással élő alperessel közeli rokonságban és sógort ági viszonyban vannak, tehát érdekelteknek tekintendők — vallo­másuk elegendő bizonyítéknak el nem fogadható, annál kevésbbé, mert ezen kikötés sem a 2. alatti, sem a 3. alatti nyilatkozatok tartalmából ki nem tűnik. Másrészt pedig azért, mert alperes ezen kifogásokkal elkésett. Kötelessége lett volna ugyanis alperesnek ezen körülményt már a sommás végzés elleni kifogásaiban felhozni, azonban ezt Sch. A. el­mulasztottá. Igaz ugyan, hogy a váltóeljárás 21. §-a értelmében alperesnek joga van a kifo­gás folytán kitűzött tárgyalás első napján kifo­gásainak módosítását, pótlását jegyzőkönyvbe iktatni s erre vonatkozó bizonyítékait előterjesz­teni, de e szakasz helyes értelmezése szerint csak oly uj kifogásokat hozhat fel, melyek a tárgyalás alkalmával megszemlélt okiratra ala­píthatók. Ellenben nem az okiratra alapított ki­fogás a per későbbi folyamán elkésettnek tekin­tendő. Ha a visszkereset alatt álló személyek valamelyike a váltót beváltotta, akkor a váltó birtoka már magában véve igazolja a tulajdo­nosi minőséget, anélkül, hogy a váltó utolsó forgatmányosától, a váltó átruházását kimutatni köteles lenne. A váltó forgatója az által, hogy a váltót beváltja, régi váltójogát szerzi vissza ; váltóhitelezői joga, mely a beváltásig nyugodott, újból feléled. A váltó birtoka pedig azt a vélel­met állapítja meg, hogy ő a váltót annak le­járata után, visszkereseti kötelezettsége alapján magához váltotta. Mindezeknél fogva alperesek marasztalandók voltak. (1624/1910.) A debreczeni kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1867. 1910.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért, mert az e tekintetben bizonyításra kötelezett alperes meg sem jelölte, annál kevésbé bizonyította, hogy F. S. és nejének, valamint Sch. A. L.-né­nak az elárverezett ingatlanokon kivül van-e egyéb és miféle vagyona, amiből a kereseti követelés behajtható lenne és mert az alperes által az ujabb tárgyaláson utólag érvényesített kifogás elkésés okából nem mellőzhető ugyan, mivel a felperes, aki végiratot adhatott volna, ennek mellőzését nem kérte, de az alperesnek ez a kifogása az elsőbiróság Ítéletében idevo­natkozóan felhozott megfelelő indokolás szerint a kihallgatott tanuk érdekeltségénél fogva bizo­nyítva nincs. Csöd. 29. Tényleges csödvagyon hiányában, illetve csupán megtámadás utján érvényesíthető vagyonjogi igény fenforgása esetén csődnyitásnak csak akkor van helye, ha a csődnyitást kérő hitelezők a csődeljárási költségek viselésére minden korlátozás nélkül készeknek nyilatkoznak és ezenfelül a bíróság által erre a czélra megállapított összeget letétbe helyezik. (M, kir7. Curia 1032/1910. — 1910. nov. 25.) A temesvári kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a panaszosokat csőd­nyitás iránt előterjesztett kérelmükkel elutasítja, N. M.-t, mint a „G. R. és Tsa" czég alatt be­jegyezve volt közkereseti társaság tagját, azon­ban az 1881. évi XVII. t.-cz. 87. § a 2. bekezdésében meghatározott eskü letételére kötelezi. Indokok : Panaszosok a csődnek G. R. és Tsa czég ellen megnyitását kérték, egyben ki­jelentették, hogy N. M. czégtag magánvagyo­nára a csődnyitást egyelőre nem kérik. A czég nevében megjelent N. M. czégtag a csődnyitás iránt előterjesztett kérelmet azért kérte elutasítani, mert a czégnek semminemű vagyona nincs, amivel szemben kérelmezők: a G. R. és Tsa czég, valamint ennek utóda kö­zött létrejött vagyon átruházásoknak a csőd­nyitás alapján leendő megtámadása folytán előállítandó vagyont jelölték meg csödvagyon gyanánt. Habár az a körülmény, hogy az adós ösz­szes vagyonát másra ruházván át, teljesen va­gyontalan — a csődeljárási költségeknek a Cs. T. 87. §-a értelmében történt letétele esetén a csődeljárás elrendelésének útjában nem áll,

Next

/
Thumbnails
Contents