Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 2. szám - A védjegyről. [1. r.]

36 Kereskedelmi Jog 2. sz. taló részét pedig annyiban, amennyiben alperes 8389 K 95 fill. tökének stb. fizetésére köteleztetett helybenhagyja stb. (2557/909.) M. Icir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. Váltó. 27. A szabálytalanul kézbesített sommás végzéssel is megszakittatik a váltóelévülés, ha a szabálytalan kézbesítés nem vezethető vissza a felperes mulasztására. (M. kir. Curia 1056/910. — 1910. deczember 14.) A budapesti Icir. Ítélőtábla: Az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja indokai alapján, mégis az elévülési kifogásra vonatkozó indokainak azzal a kiegészítésével, hogy a joggyakorlatban elfogadott szabály szerint, olyan esetben, midőn a sommás végzés alperesnek szabálytalanul kézbesittetett és ez nem vezethető vissza a felperes mulasztására, a kereset által megszakított elévülési idő nem folyik, hansm megszakad mindaddig, mig a szabálytalan kézbesítésről félperest a bíróság nem értesiti. Mini hogy tehát a kereset szabálytalan kézbesítése a fenforgó esetben felperest semmikép sem terheli; minthogy továbbá nincs adat a perben arra, hogy felperes a bíróságtól 1909. évi április hó 24-én vett értesítés előtt, a sommás végzés szabálytalan kézbesítéséről értesült, ellenkezőleg az alperes X. alatti levele folytán felperes joggal abban a hiszemben lehetett, hogy a kézbesítés alperes részére szabályszerűen megtörtént: ezek alapján helyes az elsőbiróságnak az a megállapítása, hogy a kereset által megszakított elévülés csakis az 1909. évi április 24. napjától, vagyis attól a naptól lépett újra folyamatba, amely napon felperest a kereset és sommás végzés szabálytalan kézbesítéséről a bíróság értesítette, ettől az időponttól a kereset kézbesítése iránti kérvény benyújtásáig, vagyis 1909. május hó 7-ig pedig felperesnek az alperes mint elfogadó elleni váltókereseti joga a V. T. 84. §-a értelmében el nem évült. (870/1910. V.) M. Icir. Curia : A másodbiróság Ítéletét a benne felhozott és felhívott indokok alapján helybenhagyja. 28. Váltóperben a kifogásoló alperes tartozik bizonyítani, hogy kezesi kötelezettsége még azért mm nyílt meg, mert az egyenes adósnak végrehajtási fedezetül szolgálható vagyona van. (M. kir. Curia 932/910. — 1910. nov. 9.) A nyíregyházai Icir. törvényszék: Sch. A. és F. S. alperesek arra köteleztetnek, hogy 5000 kor. tőkét stb. felperesnek megfizessenek. Indokok: F. S. és Sch. Á. alperesekkel szemben felperes keresetét fentartván, ez alpereseknek a kereset ellenében tett kifogásai érdemében elbirálandók voltak. Az ismeretlen helyen tartózkodó F. S. elfogadó részére hivatalból kirendelt ügygondnok, felperes keresetének elutasítását kérte azért, mert a hátiratoknak összefüggő lánczolata nem a felperesig, hanem felperesen túlterjed, igy ez nem a L. D.nak, hanem a Nyíregyházi Alt. Hitelintézet R. T. nek váltóbirtokosi minőségét legitimálja. Sch. Á. alperes az ügygondnok ezen kifogását magáévá tette, de ezenkívül az ellene kibocsátott sommás végzés hatályon kivül helyezését, úgyszintén felperes keresetének elutasítását kérte abból az okból is, mert a váltón alapuló követelésének birói uton való érvényesítése feltételhez köttetett s e feltétel még nem következett be. Ugyanis a kereseti váltó kiállításakor, miként a 2. alatti nyilatkozat igazolja, közte és felperes között az a megállapodás jött létre, miszerint ő ellene, amennyiben a váltó érvényesítésének feltételei íenforognak, felperes csak akkor léphet fel a kereseti váltó alapján, ha F. S. és nején, valamint Sch. A. L.-nén követelését behajtani nem tudná, illetve, ha ezekkel szemben a birói uton megkisérlett behajtás sikerre nem vezetne. Minthogy felperes a fentnevezetteken ezen követelésnek behajtását meg nem kísérelte, tehát felperegnek nincs vele szemben ez idő szerint kereseti joga. Felperes a F. S. részére kirendelt ügygondnok által emelt kifogás ellenében azt állította, hogy ő a kereseti váltót magához váltotta, tehát ő ennek jogszerű birtokosa lévén, a váltó előzőivel szemben visszkereseti joga van. A Sch. A. alperes által támogatott kifogás ellenében pedig azt állította, miszerint a 2. alatti nyilatkozat nem a kereseti váltóra vonatkozik, mert e mellékletben 1902. évi márczius hó 3 ik napján kiállított váltóról tétetik emlités, holott a kereseti váltó 1908. április 13 ik napján állíttatott ki. Majd későbben azzal védekezett, hogy a 2. a. okiratban megnevezett személyekre a váltón alapuló követelés behajtását megkisérlette, de eredménytelenül, tehát még az esetben is, ha valónak fogadtatnék el alperesnek azon állítása, miszerint az emiitett kikötése a kereseti váltóra vonatkozik, az idevonatkozó kifogás figyelmen kivül hagyandó, mivel a váltó értékesítéséhez fűzött feltétel beállott. Sch. A. alperes azt a körülményt, hogy a váltókötelezetteknek a Nyíregyházi Ált. Hitelintézet r.-t.-nál a kereseti váltón kivül más 5000 koronáról szóló váltójuk leszámítolva nem volt s hogy e váltó prolongált váltó, melynek előzőjéül szolgál a 2. alatti nyilatkozatban megjelölt váltó, tehát, hogy e nyilatkozatban foglalt kikötés csak a kereseti váltóra vonatkozhatik, Cs. B. és M. A. tanukkal kívánta bizonyítani. Bár a fentnevezett tanuk az emiitett körülmények tekintetében némi bizonyítékot szolgáltattak, mindazonáltal alperes ezen kifogásának helyt adni nem lehetett. Nem foglalhatott helyt a Sch. A. kifogása azért, mert még az esetben is, ha bizonyítottnak vétetnék, miszerint a 2. alatt foglalt kikötés a kereseti