Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 8. szám - Németországi szocziálpolitikai kérdések

160 Kereskedelmi Jog megfelel, ily körülmények közölt pedig a kereseti váltó fizetésének ideje határozottnak tekintendő. (677/1910.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Tőzsde. 118. Erdökihasználás iránti ügylet a termelendő fa tovább eladási szándékával kereskedelmi ügylet lévén és ezen mitsem változtatván az, hogy az idevonatkozó szerződésben a felek az iránt is megegyeztek, hogy a nevezett ingatlan vételárához mily arányban járulnak és hogy a nevezett erdőnek és talajainak tulajdona őket mily arányban illeti meg: az ezen szerződés körül felmerülő vitás kérdések elbírálására a tözsdebiróság hatásköre kiköthető. (Bpesti kir. ítélőtábla 349/1911. — 1911. mártzius 14.) A budajyerfi áru- és értéktőzsde választott bírósága : A biróság magát ez ügyben illetékesnek mondván ki, peres feleket érdemleges tárgyalásra utasítja. Indokok: Az A) alatti szerződés szerint peres felek közös haszon és veszteségre társasági viszonyba léptek faüzlet létesítésére, azaz az A) alattiban megnevezett erdőben előforduló faanyag ipari és gazdasági kihasználása végett. Minthogy ennélfogva az A) alatti szerződésnek a tárgya kereskedelmi ügyletet, képez, azon körülmény pédig, hogy a tarsasüzlet czéljai elérése czéljából egyúttal egy ingatlan is megszereztetett, az ügylet ezen minőségén semmit sem változtat; tekintettel arra, hogy ugy a felperes, mint alperes kereskedő: az illetékességet az A) alattiban foglalt, kifejezett kikötés alapján, az 1881 : L1X. t.-cz. 94. §-ának b) ponta értelmében meg kellett állapítani. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: Erdőkihasználás iránti ügylet a termelendő ía tovább eladási szándékával kereskedelmi ügylet lévén, kétségtelen, hogy a felek kereskedelmi üzlet folytatása iránt szerződlek, midőn az A) alatti szerződéssel az általuk megvásárolt ürmösi 1. sz. tjkvi ingatlanon levő fa ipari és gazdasági czélokra való kihasználása végett társasüzletet létesítettek olyformán, hogy az elérendő haszon és nyereségben, illetőleg veszteségben felperes 35%-ban, alperes pedig 65%ban részesül. Minthogy pedig ezen nem változtat, hogy ugyanebben az A) a. szerződésben a lelek az iránt is megegyeztek, hogy a megveit ingatlan vételárához mily arányban járulnak és hogy a megvett erdőnek és talajának tulajdona őket mily arányban illeti meg, de az ez iránti megállapodások a kereskedelmi üzlet közös folytatása végett létesített A) alatti társas szerződést nem is minősitik a K. T. 262. §. alá eső és kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető ügyletté, mert az ügylet jellegét annak főtárgya és nem mellékes tárgya adja meg és az ügyletnek az a jellege, amelyet főtárgyától nyer, irányadó az egész jogviszonyra nézve, az pedig az A) alatti szerződés egész tartalmából kétségtelen, hogy annak főtárgya a megvett erdő fájának kitermelésére létesített társulás volt, míg az ingatlan a szerződésnek csak mellékes tárgya gyanánt szerepelt, az elsőbiróság helyesen állapította meg illetőségét, mert akár közkereseti társasviszony, akár alkalmi egyesülés jött is létre a felek közt az A) alatti szerződésben, peres felek a társasági, illetőleg egyesülési viszonyból eredő peres kérdésekre nézve az 1881. évi LIX. t.-cz. 94. §. c) pontja értelmében joghatályosan vethették magukat alá a tözsdebiróság illetőségének, felperesnek arra irányuló keresete pedig, hogy a társaságból őt jogtalanul kirekesztő alperes fizesse neki vissza a társaságba befizetett 6000 K betétjét, nyilván abból a- társas jogviszonyból származik, melyet a felek egymásközt az A) alatti szerződéssel létesítettek. 119. Tözsdebiróság illetékessége meg nem állapitható oly esetben, amelyben a nyomtatott szövegben más és az irott szövegben is más biróság illetékessége állapíttatott meg, mert az irott szöveggel a nyomtatott hatályon kivül helyezettnek nem tekinthető. (M. kir. Curia 177/1911. — 1911.márcz. 9.) A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága: A bíróság illetékességét leszállítja. Indokok: Az A) — C) alatt csatolt kötlevelek nyomtatott szövegének utolsó előtti bekezdése igy hangzik: „Végül kölcsönösen megállapíttatik, hogy a jelen szerződésből származható bármely vitás kérdés eldöntésére kizárólag a havrei kereskedelmi törvényszék lesz illetékes, az esetben azonban, ha az ítélet külfcldön lenne végrehajtandó, Önöknek jogában álland közvetlenül az Önök által szabadon választandó külföldi biróság előtt indítani meg az eljárást." A nyomtatott szöveg után a következő gépírásos záradék olvasható: „Megállapíttatik, hogy a jelen szerződésből eredhető minden vitás kérdés elsősorban a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága eldöntésének lesz alávetve." Az alperes kifogása folytán a birói illetékességet le kellett szállítani, mert a fentiek szerint a felek nem vetették alá magukat kifejezetten, azaz határozottan a tözsdebiróság Ítélkezésének. Nem fogadható el a felperesnek azon érvelése, hogy a gépírásos szöveg folytán az azt megelőző fent hivatkozott nyomtatott záradék hatályon kivül helyezettnek tekintendő és pedig azért nem, mert a két mondat tartalma fogalmilag nem ellenkezik egymással, sőt abból a körülményből, hogy az előző nyomtatott szöveg nem lett áthúzva és hogy a gépirásos szöveg szerint a vitás kérdések csak „elsősorban" döntendők el a budapesti tözsdebiróság által, arra kell következtetni, hogy a felek tudatosan többrendbeli birói illetékességet akartak szerződésileg megállapítani. (134/1910.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja stb. (3609/1910.) M. kir. Curia : A másodbiróság végzését megváltoztatja és az elsőbiróság végzését hagyja helyben indokai alapján.