Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 9. szám - Értékpapírok lefoglalhatósága

KERESKEDELMI JOG A hitettSrvények (kereskedelmi, váltó-, osőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. SZERKESZTŐSÉG fe> FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: ELŐ FIZETÉSI AB: KIADÓHIVATAL: FŐSZERKESZTŐ: Dr. BENDER BÉLA ügöaz évre . , , DL BUDAPEST, GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA Egyes szám : l K. V., Arany János - u. 9. sí. 1ÍIK. OÜRIAI BIBÓ. ÜGYVÉD. Találón: 30—08. NYOLCZADIK ÉVFOLYAM. — 9. SZ. MEGJELEN MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1911. MÁJUS 1. Értékpapírok lefogíalhatósága. Irta: Grecsák Károly. A végrehajtási törvény 80. §-a tudvalevőleg ugy rendelkezik, hogy váltóbeli követelések, kereskedelmi utalványok, kötelező jegyek, közraktári jegyek és hátirattal átruházható más értékpapirok, továbbá nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél vagy más társaságoknál pénztárjegyekre, betéti könyvecskékre elhelyezett készpéazbeli összegek, — hacsak a betevő a személyes felvétel jogát világosan fenn nem tartotta, — valamint általában az olyan követelések, melyek a fennálló jogszabályok vagy társulati alapszabályok szerint, csak a követelésről kiállított' okirat birtokosai által érvényesíthetők, rendszerint csak abban az esetben foglaltathatnak le, ha az okirat a végrehajtás alkalmával megtaláltatik. A végrehajtási törvény most idézett rendelkezése nem mondja ugyan, hogy ezek az illető követelésről kiállított okiratok a végrehajtást szenvedő birtokában kell, hogy megtaláltattak légyen, de hiszen ez következik a foglalás természetéből, de következik különösen az idézett szakasz az után következő abból a rendelkezéséből, hogy a lefoglalt váltók, értékpapírok és fent megjelölt más okiratok, a foglalás feljegyzésének megtörténte után letétbe helyezendők a 73. §. intézkedései szerint, vagyis ugy, hogy a végrehajtó azokat magához veszi, erről a végrehajtást szenvedő részére téritvényt ad és azoknak birói letétbe helyezése iránt haladéktalanul jelentést tesz, ami természetesen csak ugy és akkor eszközölhető, ha azok az okiratok a végrehajtást szenvedő birtokában találtattak és így tőle téritvény mellett átvehetők. Rendszerint tehát azok a követelések, a melyek az arról kiállított okiratban mintegy megtestesítve vannak, csak ugy és akkor foglalhatók le, ha azok a végrehajtást szenvedő birtokában a foglalás alkalmával megtaláltattak. A végrehajtási törvénynek most idézett szakasza azonban lehetővé akarta tenni az ily papirokon alapuló követelések lefoglalhatóságát olyan esetekben is, amelyekben azok nincsenek meg a foglalás alkalmával a végrehajtást szenvedő birtokában, azért ez a szakasz utolsó bekezdésében ugy intézkedik, hogy ha a váltók, értékpapírok s más említett okiratok a végrehajtás foganatosítása alkulmával meg nem találhatók, de a végrehajtást szenvedő előadásából vagy a végrehajtató által előterjesztett bizonyítékokból az mutatkozik valószínűnek, hogy a követelés fennáll és a végrehajtást szenvedőt illeti: a lefoglalás a követelés szabatos körülírása mellett teljesíthető ugyan, de hatálya attól függ, hogy a követelés érvényesítéséhez szükséges okirat utólag megszereztetik, avagy az a végrehajtást szenvedő által, vagy annak költségére, a végrehajtató által megindítandó szabályszerű eljárás során megsemmisíttetik. A végrehajtási törvény most idézett rendelkezésének kétségtelen és az állandó birói gyakorlat által is ekként megállapított értelme az, hogy a fentemiitett papirokon alapuló követelés lefoglalása csak ugy és akkor hatályos, ha ez a lefoglalt követelést helyettesítő papír a végrehajtási eljárás során a végrehajtást teljesítő közeg által olyként birtokba vehető, hogy az azon alapuló követelés a végrehajtási törvény 121—126. szakaszai szerint eljárás utján értékesíthető és a végrehajtató követelésének kiegészítésére fordítható legyen. Czélja pedig ennek a rendelkezésnek minden esetre az, hogy a forgalom tárgyát képező ezek a papírok, amelyek csak is a követelésről kiállított okirat birtokosa által érvényesíthető követelést tartalmaznak, forgalmukban oly esetleges jogszerzések által meg ne szoríttassanak, amelyek egyenesen odavezethetnek, ha a