Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 8. szám - Németországi szocziálpolitikai kérdések

Kereskedelmi Jog 159 ménynek bizonyítására alkalmas, hogy a K. & Co. czég váltóbeli köteleze'tsége következtében a váltó per'ése előtt alperesnél a váltó rendezése czéljából ismételten tett kísérletet, de a forgatmány szinlegességét ez nem igazolja. Nem látta bizonyítottnak a K. & Co. czég forgatmányának szinlegességét a kir. Ítélőtábla a M. B. tanú vallomása alapján sem. Ez a tanú azt vallotta ugyan, hogy a K. & Cc. czég a váltó lejárta után is igényt tartott alperessel szemben a váltó értékére s a tanú tudomása szerint alperes a váltó összegével annak forgatása s lejárta után is nem a Societé Generálé czégnek, hanem a K. & Co. czégnek tartozott, azonban a tanú erről a körülményről nem a Soeiete Generálé czégtől eredő valamely közvetlen értesülése alapján, hanem a K. & Co. czég leveleiből vett egyoldalú értesülés alapján szerzett tudomást, M. B. tanúnak tehát a K. & Co. czég és a Soeiete Generálé czég közti viszonyról közvetlen tudomása nincs, az a körülmény pedig, hogy a K. & Co. czég a tanúhoz intézett leveleiben is érdeklődött a váltó értékének behajtása iránt; a már előbb kifejtett indokokban leli magyarázatát. A kifejtettek alapján a Soeiete Generálé czég ellen sem a forgatmány szinlegessége, sem pedig az, hogy a váltó reá csak behajtás végett forgattatott, megállapítható nem lévén, felperessel szemben a tőzsdejátékra alapított kifogás nem érvényesíthető, következésképen azzal a kérdéssel, hogy a 2., 3 , 4. a. kötlevelekkel az alperes és K. & Co. czég között létesült ügylet valóságos ügylet volt-e, avagy csak szerencsejáték tekintete alá eső tőzsdei különbözeti ügylet, foglalkozni nem kellett. Az előadottakból folyóan a kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával, alperest kifogásaival elutasította és a sommás végzésnek hatályban tartása mellett alperest elmarasztalandónak találta. (1045/910.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. 116. A váltóbirtokos a kitöltetlenül kapott váltót helyesen tölti ki, ha azt az intézvényezettnek a kitöltés idejében birt valóságos és nem a kiállítás idejében birt lakásával tölti ki. (M. kir. Curia 985/1910. — 1911. márczius 21.) A nagybecskereki kir. törvényszék: A sommás végzésnek hatálybantartása mellett kötelezi alperest, hogy felperesnek 3000 kor. tőkét stb. fizessen. Indokok: . , . Kifogása még alperesnek az, hogy a kereseti váltó kiállítása csak 1903. január hó 1. előtt történhetvén, mivel csak ezt az időt előzőleg használta az ,Sch. M." nevet, mivel ezen ideig S. J. elfogadó Nagybecskereken lakott, a váltó fizetési helye az elfogadó S. J.-nek a váltó kiállításakor volt lakhelye Nagybecskerek, ennélfogva a S. J.-nak későbbi lakhelyén, Budapesten 1907. évi deczember hó 24 én felvett óvás érvénytelen és a visszkereset fentartására nem alkalmas. Alperesnek ez a kifogása is alaptalan. Xem vitás a felek között, hogy a kere' seti váltó egyéb kellékein kivül az ÍDtézvényezett lakhelye és a fizetési hely tekintetében is kitöltetlen volt. Xem vitás az sem a felek között, hogy külön fizetési hely megállapítva nem volt. Ha a váltó kitöltetlen, a fizetési helyre külön megállapodás nincs, szabály az, hogy a váltó; birtokos a váltóra fizetési helyül az intézvénye: zett lakhelyét jelölheti ki közvetve olykép, hogy a váltóra reá írja az intézvényezett lakhelyét, mely a váltó.-törv. 3. §. 7. pontja értelmében ! ily esetekben egyúttal a fizetés helyét is jelenti. Felperes a kereseti váltóra nem irt valamely különös fizetési helyet, hanem az emiitett : szabálynak megfelelőleg az intézvényezettnek a kitöltéskor volt lakhelyét tüntette ki. Az, hogy a felperes a váltón az intézvényezettnek nem a váltó kiállításakor, hanem a váltó kitöltésekor volt lakhelyét tüntette ki, sem alperesre mint | kibocsátó és forgatóra, sem az elfogadóra sérelmes nem volt, mert mindkettőjüknek tulajdonképeni érdeke az volt, hogy a váltó fizetés végett bemutattasék, nem pedig, hogy az intézvényezett régebbi lakhelyének kitüntetésével a fizetés végetti bemutatás és annak eredményessége már előre nyilvánvalóan kizárva legyen. Szóval az, hogy felperes az intézvényezettnek a váltó kitöltésekor volt lakhelyét tüntette ki a váltón, nem tekinthető megállapodásellenes kitöltésnek, mert kifejezett megállapodás e tekintetben nem lévén, a felek érdekeiből folyó vélelmezett akaratának megfelelően történt a kitöltés stb. (2356/1910. V.) A szegedi kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. (2336/1910. V.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét felhozott indokainál fogva helybenhagyja. 117. „Négy hó kelettől" kellékszerüen jelöli meg a váltólejáratot. (M. kir. Curia 9611910. — 1911. márczius 15.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja a benne felhozott indokok alapján és azért, mert a kereseti váltóban a lejárat meghatározására használt „négy hó kelettől" szavakat, melyek tulajdonképpen a forgalomban a lejárat meghatározására német nyelven használt szokásos „vier MonateaDato" szavaknak magyar nyelvre való, habár nyelvtanilag hibás fordítását tartalmazzák, a kereskedelmi forgalomban másként senki sem érti, mint a német nyelvű szavak értelmének megfelelően ugy, hogy négy hóra a kelettől határoztatott meg a lejárat, s hogy a váltó.-törv. 32. §. 2. pontja értelmében a lejárat a kiállítás hónapját követő negyedik hónapjának arra a napjára esik, mely számánál fogva a kiállítás napjának