Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 8. szám - Németországi szocziálpolitikai kérdések
8. sz. Kereskedelmi Jog 153 vagy átdolgoztat, nem eshetnek az 1875. évi XXXV. t.-cz. 258. § ának 1. és 2. pontjában vagy az idézett t.-cz. 258. § ának 1. pontjában meghatározott kereskedelmi ügyletek fogalma alá, hanem ingatlanra vonatkozóan kötött, az idézett t. ez. 262. §-a értelmében kereskedelmi ügyleteknek nem minősíthető ügyleteknek tekintendők. Mert a megvett, megszerzett, szállított ingók, az építkezésnél történendő fel- és átdolgozás után kereskedelmi áruk már nem lehetnek, mert többé nem ingók, hanem mint az ingatlan alkatrészei, ingatlanok. Alperes tehát pusztán azon az alapon, hogy épitési vállalatokkal iparszerüen foglalkozik, kereskedőnek nem tekinthető. Felperesek által az elsőbirói végzésben ismertetett, a kereseti alapon támasztott követelés iránt indított per elbírálása a kereskedelmi bíróság hatáskörébe a 3269/1881. sz. I. M. R. 5. §-a alapján sem tartozhat. M. kir. Curia: A felfolyamodást hivatalból visszautasítja; mert a másodbiróságnak a kereskedelmi birói hatáskör kérdésében hozott végzése nem tartozik azok közé az esetek közé, amelyek ellen az 1881: LIX. t.-cz. 59. § ának 4. pontja értelmében további felfolyamodásnak helye van. (M. kir. Curia 166/1910. — 1911. márcz. 8.) Részvénytársaság. 112. A mérlegbe az Ingatlan és a berendezés beszerzési árban, az előállított árukészletek előállítási árban, félgyártmányok pedig a nyersanyag értekében veendők fel. A részvényesnek joga van követelni, hogy a mérleg kifogásolt tételei helyességének megbirálásához szükséges felvilágosítások a közgyűlésen vagy a perben nel i megadassanak. Előbbeni közgyűlési határozaton alapuló tartaléktőkének a mérlegbe való beállítása oly részvényes által, aki utóbb szerzett részvényt, meg nem támadható. A közgyűlésen jelen volt részvényes oly alaki hiányok okából a határozatot meg nem támadhatja, amelyek miatt a közgyűlésen fel nem szólalt. (M. kir. Curia 1186/Ü10. — 1910. márczius 16.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság felperest keresetével elutasító ítéletét helybenhagyja. Indokok: Vonatkozó indokai alapján helyesen mellőzte az elsőbiróság alperesnek a felperes kereseti joga ellen, továbbá a megállapítási kereset előfeltételének hiánya és az 1908. évre megállapitott osztalék jogfentartás nélkül való felvétele miatt emelt kifogásait. Helyesen mondotta azt is ki, hogy nem lehet helyet adni felperes ama támadásának, melyet a zárszámadásokat jóváhagyó közgyűlési határozatok ellen amiatt intézett, hogy a közgyűlési meghívóban a zárszámadások megvizsgálása és a mérleg megállapítása kitüntetve nem volt, hogy a tárgyak a közgyűlésen napirendre nem tűzettek s hogy a számadásokat az igazgatóság nem terjesztette elő és a közgyűlés nem vizsgálta meg, 6 részben felhozott indokainál fogva és azért, mert az a részvényes, aki mint a felperes a közgyűlésen jelen volt és a közgyűlési meghívó szabálytalansága miatt fel nem szólalt, e miatt a közgyűlés határozatait nem támadhatja meg. A zárszámadások felett hozott közgyűlési határozatok ellen felperes részéről anyagi okokból intézett támadást nem zárja ki ugyan az elsőbiróság által felhozott az a körülmény, hogy, a mérleg megállapítása a K. T. 179. §. értelmében a közgyűlés hatéskörébe tartozik, mert ebből csak az következik, hogy a mérleg megállapítása nem vonható ki a közgyűlés hatásköréből, de nem az is, hogy a közgyűlési többség önkényesen, a K. T. 199. § ának megsértésével is jogosult a mérleget megállapítani; s ! jóllehet felperesnek joga van és joga volt az j alperes társaságtól követelni, hogy a mérleg ki| fogásolt tételei helyességének megbirálásához szükséges felvilágosítás a közgyűlésen, vagy ha az ott megtagadtatott, a jelen perben részére megadassék, s amennyiben a közgyűlésen megállapitott mérlegben egyes vagyontárgyak a K. T. 199. §. ellenére értékeltettek, joga van ahhoz is, hogy a zárszámadásokra vonatkozó közgyűlési határozatakat megtámadhassa és eme jogai gyakorlásától őt a közgyűlési többség határozata el nem ütheti, mert a K. T. 174. §-ban biztosított kereseti jog magában foglalja a mérleg helyességének és törvényszerű összeállításának megbirálhatásához szükséges felvilágosítások közléséhez való jogot is, a K. T. 199. §-nak parancsoló rendelkezéséből pedig önként következik, hogy amennyiben a megállapitott mérlegben egyes vagyontárgyak a most idézett szakasz ellenére értékeltettek, ez a körülmény már egymagában megállapítja a mérlegre vonatkozó közgyűlési határozat törvénytelenségét is : mindamellett a kir. ítélőtábla is ugy találta, hogy az anyagi okokra alapított felperesi támadásnak nem lehet helyet tsdni. Alperes ugyanis, ki a per során a mérleg minden kifogásolt tételére nézve megadta felperesnek a szükséges felvilágosítást, előadta azokat a tényeket, amelyek folytán az az eredmény állott elő, hogy bár 1908. évben kevesebb tégla szállíttatott, mint 1907. évben, a nyereség mégis felül haladta az utóbbi év nyereségét. Nevezetesen előadta, hogy alperes 1908. évben magasabb áron szállította a közönséges fali téglát, s amellett az ennél jóval drágább keramit fali téglában és keramit burkoló kőben nagyobb forgalmat ért el, mint 1907. évben. Ezzel szemben felperest terhelte a kifogásolt 1908. évben kitüntetett nyereménytétel, illetőleg az alperes részéről felhozott tények valótlanságának igazolása, felperes azonban e részben semmit .nem bizonyítván, nincs alap annak megállapítására, hogy a mérleg teherrovata 10. tételében foglalt tiszta nyeremény tétele valótlan. A mérleg vagyon rovata 7. tételében uj beszerzésekre fordított 507.718 K és teherrovata 9. tétele alatt az értékcsökkenési