Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / Tartalommutató

24 sz. Kereskedelmi Jog 437 111. A szövetkezet által az üzletrész befizetése előtt indított keresettel szemben alperes, aki a szövetkezet alapításában résztvett, azzal védekezett, hogy nem vétetett fel alapszabályszerűen a szövetkezet tagjai közé. Ez a védekezés elvettetett, mert azokra, akik az alakulás előtt belépnek, nem alkalmazhatók az alapszabályoknak a tagfelvételre vonatkozó rendelkezései 193 112. A közgyűlési határozat megtámadásánál bemutatóra szóló részvényeknél, alperes tagadásával szemben a megtámadó részvényest terheli annak bizonyítása, hogy a közgyűlés idejében már részvénye volt 212 113. A részvény tulajdonosának a részvénykönyvbe való bejegyzése elmulasztásának csak az a következménye, hogy a részvénybirtokos a részvénytársaság közgyűlésén a részvényest megillető jogokat nem gyakorolhatja, de mint a részvénykönyvbe bevezetett jogelődje igazolt jogutódjának, jogában áll az uj részvények átvételének jogát gyakorolni; a közgyűlésnek az a határozata, mely az átvételi jogot a közgyűléskor bejegyzett részvényeseknek biztosította, nem értelmezhető akép, hogy a részvénykönyvbe bejegyzett, de időközben elhalt részvényes örökösei az átirás elmaradása miatt elessenek ettől a jogtól 213 114. Ha a felszámolók a részvénytársaság vagyonát egy oly követelésre való tekintet nélkül osztották fel, amely a társaságért vállalt kezességből a kezes javára a bár csak utóbb teljesített fizetés folytán származott, akkor ennek a kezesnek kereshetőségi joga van a felszámolók elleni netaláni kárkövetelése iránt 232 115. A részvénytársaságban az eljárt egyik igazgatónak a felmondása is kötelezi a társaságot 272 116. Az, hogy a szövetkezetből kizárás okául az alapszabályokban megállapított eset fenforog-e, a szövetkezet beléletéhez tartozó oly körülmény, amelynek megállapítása magának a szövetkezetnek hatáskörébe tartozik, amelyet a kizárási közgyűlési határozat megsemmisítése iránti perben a biró felül nem vizsgálhat 283 117. Ha valaki a részvénytársaság egyik igazgatósági tagja előtt tett oly kijelentéssel jegyez részvényeket, hogy a jegyzésből ő reá tényleges kötelezettség nem származik, akkor részvényjegyzési nvilatkozata csak szinlesresnek tekintendő és annak alapján a részvénytársaság ellene fel nem léphet 301 118. Ha a jogosult részvényestől a közgyűlésen a felszólalás joga indokolatlanul megvonatott, a közgyűlésen hozott összes határozatok semmisek. Az igazgatósági tag, aki ilyen minőségben előzőleg részvényeit már letette, akkor is részt vehet a közgyűlésen, ha letett részvényei bűnügyi zárlat utján lefoglaltattak ugyan, de a társaság birtokában maradtak 302 119. Nem ütközik a kereskedelmi törvénybe és ezért hatályos az alapszabályoknak az a rendelkezése, mely szerint „a részvény csak az igazgatótanácshoz intézett megelőző jelentés után és a rendes közgyűlés beleegyezésével, mely efölött titkos szavazás utján véglegesen határoz, ruházható át más személyre" 320 120. A kereskedelmi törvénynek az a rendelkezése, hogy az alapszabályokba a tervezetből átvett intézkedések közgyűlési határozattal sem változtathatók meg, a szövetkezetekre is érvényes . . 322 121. A közgyűlési határozat meg nem támadható azon az alapon, hogy az a részvényesek egy részére hátrányos 341 122. Az a részvényes, ki részt vett valamely határozat hozatalában, a meghozott határozat alapján megtartott választást meg nem támadhatja . . 341 123. A részvénytársaságnak igazgatói minőségben eljárt igazgatói által kötött ügyletek magát a társaságot kötik akkor is, ha ezek az igazgatók utóbb azt vallották, hogy saját személyükben jártak el 362 124. Sem a törvény, sem az alapszabályok nem rendelik, hogy az alapszabályok részleges módosítása esetében a módosítandó szakaszok a meghívóban tüzetesen megjelöltessenek, tehát elegendő a közgyűlési meghívó „alapszabálymódositás" kitétele. Bár meg van állapítva, hogy a kezdetben határozatképes közgyűlésből utóbb nagyon sokan távoztak, a megtámadó felperest terheli annak a bizonyítása, hogy a részvényesek nem maradtak együtt határozatképes számban 3S1 125. Ha az alapszabályok ellenkezőleg nem rendelkeznek, a felügyelő-bizottsági tag állásáról bármikor lemondhat és megállapított tiszteletdijának a tényleges működés idejére eső részét követelheti 399 126. Az, hogy a szövetkezetből történt kizárásnak az alapszabályokban meghatározott esete fenfprog-e, a bíróság bírálja el 419 Vétel. 127. Ha az eladó az áru szállítását már előzőleg megtagadta, a vevő a per alatt felajánlott teljesítést akkor sem köteles elfogadni, ha a teljesítésre szabott határidő még nem is telt le 15 128. A tulajdonjog fentartásával vásárolt és igy még az eredeti eladó tulajdonát képező gépet jóhiszeműen az első vevőtől megvásárló uj vevő megszerzi a gép tulajdonjogát 16 129. A vevő által indított, az áru minőségi hiányára alapított kártérítési perben is a bizonyítás terhe abban a tekintetben, hogy a szállított áru szerződésszerű minőségű volt, az eladót terheli . . 56 130. Ha a vétel tárgya mennyiségileg határozottan megállapítva nincs, a vevő tartozik bizonyítani a perben, hogy az eladónak módjában lett volna a szállított mennyiségen felül a vitás mennyiséget is szállítani. Oly esetben, midőn az eladó határozatlan mennyiségű fát akkép ad el, hogy annyi fa szállítandó, amennyit az eladó az erdőből elszállíthat, az eladó nem köteles a fát a kikötött áron szállítani, ha a fuvarozás költsége a szokásos rendes árnál többe került volna, mert az eladó kötelezettsége csak arra terjed, hogy a szokásos rendes árak mellett gondoskodjék a beszállításról, ellenben nem köteles nagyobb fuvardijak mellett fuvarosokat felfogadni i . . . , 57 131. Ha az eladó az árut a vevő rendelkezésének megfelelőleg a vasúton feladta és a vevő ott az árut azonnal kifogásolta és rendelkezésre bocsátotta, akkor a kereskedelmi törvény 349. §-ában meghatározott 6 havi elévülési határidő ezzel az időponttal veszi kezdetét 98 132. A gazdaságban alkalmazott intéző az 1900 : XXVII. t.-c. 2. §-ában megállapított korlátozás dacára a gazdaságban szükséges nagyobb szalmamenynyiségnek a beszerzésére felhatalmazottnak tekintendő 99 133. A KT. 350. §-ában meghatározott csalás esete fenforog már akkor, ha az eladó tudva oly árut szállít, amely hasznavehetetlen . . . . 113 134. A városi tanácsos nem tekinthető hatásköréből feljogosítottnak arra, hogy a város nevében vételügyletet kössön 135 135. A keresk. törv. 351. §-a értelmében az áru. ha piaci ára van, rendszerint ugyan szabadkézből adandó el, az árverésen történt eladás is kötelező azonban az ellenfélre, ha az eladó a körül a rendes kereskedő gondosságával járt el 156