Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - A szabadalmi törvény tervezetéről

3. sz. Kereskedelmi Jog eljárás keretén kivül a mentesített vagyonértékekre nézve korlátlan szerződési szabadság áll fenn. Lehetetlen azt kimondani, hogy önjogu személy ne rendelkezhessék oly vagyonértékek fölött, amelyek az ő tulajdonát képezik. Lehetetlen, hogy a foglalástól mentesített vagyonértékek a forgalomból mintegy kivétessenek és a felek azokra nézve a korlátlan szerződési szabadságtól eltiltassanak, lehetetlen önjogu személyek felett akaratuk ellenére oly gyámkodást gyakorolni, mint azt a felülvizsgálati tanács megtenni jónak látja. Önmagában véve szép és nemes dolog, ha a bíróságok a kis existentiát a törvény keretén belül megvédik. A Novella maga oly példátlanul felkarolja az adóst, hogy Magyarországon jóformán csak az fizet, aki akar. Alig van az országban oly kisiparos, akinek több ingó vagyona volna, mint amennyit a Novella a foglalás alól kivesz. A Novella hatása alatt a végrehajtások száma lényegesen apadt az országban, de ép oly ijesztően szaporodtak az úgynevezett „nemleges végrehajtási jegyzőkönyvek." Ahol pedig mégis csak akadt lefoglalni való ingóság: ott még hátra van az igényper, melylyel a követelés behajtása meghiúsul. Ahol tehát az adósok oly példátlan védelmet élveznek a törvény alapján: ott nem lehet a bíróságoknak feladata, hogy a törvény kereteit önkényes magyarázattal még kitágítsák és a tulajdon feletti rendelkezés tekintetében irányadó jogi elveket félreismert jószívűségből mellőzzék s önjogu személyek szerződéseit, ügyleteit semmisnek deklarálják. A kir. Tábla az eddig létezett egyöntetű joggyakorlatot megtörte, káoszt és bizonytalanságot teremtve. Felhívjuk az illetékes körök figyelmét a kir. tábla Ítéletére s az ellentétes határozatokra figyelemmel szükségesnek tartanók, ha minél előbb döntvénynyel történnék e nagyjelentőségű kérdés végleges, megnyugtató elintézése. Addig is biztosra vesszük, hogy ezen első s magában álló fecske nem csinál nyarat. KÜLÖNFÉLÉK. szabadalmi törvény tervezetéről tartott legutóbb előadást a „Magyar Jogászegylet"-ben dr. Lévy Béla. Utalt arra, hogy habár a tervezet szerzőinek egyéni álláspontját tartalmazza, az mégis tekintettel kell hogy legyen az élet követelményeire, 59 a gyakorlati szempontokra és nem szorítkozhatott elméleti álláspontok vagy olyan óhajok jelzésére, amelyek hazai viszonyaink között meg nem változtathatók. Ha a bírálat erre tekintettel van, ugy kétségtelen, hogy a legtöbb kérdésben alig képzelhető más megoldás, mint a melyet a tervezet tartalmaz. Így kimutatta, hogy nemcsak az igazság és szocziálpolitikai szempontok, hanem a hazai ipar érdeke is megköveteli az alkalmazottak találmányai ügyének oly szabályozását, amely egyfelől módot ad arra, hogy a munkaadó biztosithassa a maga részére az alkalmazottak találmányait üzeme rendes körére, másfelől a feltalálói minőségnek ezen túlmenő lekötését nem engedi meg és biztosítja az alkalmazottaknak a találmány hasznaiból való megfelelő részesedést. Kifejtette, hogy a tervezet a szabadalom magánjogi oltalmát, a kártérités kérdését a mai jognál megfelelőbben szabályozza és hogy az úgynevezett erkölcsi kár megtérítésének kötelezettségét magunjogunk mai állása mellett nem volna czólszerü statuálni. A tervezet a szabadalmi hivatal tagjainak képesítése tekintetében nagyobb súlyt fektet az e téren egyedül irányadó gyakorlati jogi, illetőleg műszaki képzettségre és hogy a hatáskörök megállapítása tekintetében kizárólag a működés minőségét és az arra való képzettségét tekinti irányadónak, míg a fokozatos előmenetelt a hivatal mindkét képesítésű tagjai részére egyenlően kivánja biztosítani. Kifejti, hogy a szerzett tapasztalatok alapján czélszerübb a legfőbb bíráskodást szabadalmi ügyekben nagy fórumra bízni, mintsem önálló hivatalra és hogy ha már a Kúriára való ruházása e hatáskörnek nem volt keresztülvihető, csak a közigazgatási bíróságról lehetne szó. A közigazgatási bíróság bírói tagjainak kvalifikácziója s a bíróságnak a gazdasági élet különböző ágaira kiterjeszkedő nem .csupán közigazgatási jogi hatásköre biztositéka annak, hogy a szabadalmi ügyekben szakszerű és magas nivón álló Ítélkezést fog kifejteni, mint például az osztrák közigazgatási biróság védjegyügyekben az évek hosszú sora óta kiváló és igen figyelemreméltó tevékenységet fejt ki. Végül a torvezet gondoskodott arról is, hogy a legfőbb fokon mindenkor azon műszaki erők közreműködése vétessék igénybe, amelyek az egyes ügyekben szereplő specziális kérdésekben a legnagyobb jártassággal birnak.,-^ Előterjesztés a csődben. A csődtömeg leltározásával megbízott kiküldött eljárása, nevezetesen a leltározás helyes volta ellen intézett előterjesztés elintézése az állandó birói gyakorlat szerint a csődbíróság hatáskörébe tartozik és az e részben hozott végzések elleni jogorvoslat tekintetében nem a csődtörvény 81, hanem annak 78. §-a az irányadó. Eltérő határozatok esetében ekkóp a Curiához is helye lévén a felfolyamodásnak, egy adott esetben legutóbb a Curia a csődben telj esitett pótlel-