Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - A szabadalmi törvény tervezetéről

60 tarozás ellen intézett előterjesztésnek azért nem adott helyt, mert azt tárgytalannak tekintette annak folytán, hogy a leltározott függő termés kiadása iránt az előterjesztéssel élő pert is tett folyamatba. A Curiának ez a határozata igen veszodelmes helyzetet teremthet az illető félre mindazokban az esetekben, a melyekben jogainak érvényesithetésére a törvény által megengedett két módot is csupán azért vesz igénybe, hogy az egyiknek sikertelensége esetleges jogvesztéssel ne járhasson. Házastársak váltótartozása eseteiben eddig az volt a birói gyakorlat, hogy az egyik házastárs által beváltott váltó alapján ez a másik váltóadós házastárs ellen váltói uton akkor sem léphet fel, ha ehhez váltói állása alapján különben joga volna. Ujabban azonban ettől az életközösség jogi fogalmából levezetett jogi álláspontjától a Curia eltért ós egy adott esetben a váltókölcsönt megfizető feleségnek, aki mint kibocsátó irta volt alá a váltót, elfogadó férje ellen a beváltott váltó alapján megitólte a váltóösszeg felét, abból a felfogásból indulván ki, hogy a nő a házasság fennállása alatt sem vesztvén el a külön vagyona feletti rendelkezést, a saját pénzén beváltott váltó alapján a közösen felvett és közösen elhasznált váltókölcsönnek a férjet más megállapodás hiányában terhelő felét visszakövetelheti. A „Magyar Jogászegylet" egyik utóbbi ülését az imént megtartott „bécsi jogsegély konferenczia" eredményei foglalkoztatták. Nagy Ferencz elnök nyitotta meg az ülést és rámutatott a kérdés nagy horderejóre és azokra a pozitív eredményekre, melyekre a tárgyalások vezettek. Majd felkérte a magyar csoport előadóját, Dr. Magyary Géza egyet, tanárt, hogy a konferenczia lefolyásáról ós eredményeiről előadást tartson. Dr. Magyary Géza széles közgazdasági alapon ós mély jogi tudással ismertette azokat az előnyöket ós hátrányokat, a melyekkel a szerződés kötése jár ós rámutatott azokra a nehézségekre, a melyek közgazdasági okokból Magyarország, Ausztria és Németország közt kötendő szerződós útjában állanak. A szerződés tartalmának előkészítésével kapcsolatban a szerződós terjedelméről szólt, majd részletesen foglalkozott a tőzsdebirósági ítéletek, a választott birósági íteletek ós a fizetésmeghagyásoknak végrehajtásával. Különösen érdekesek és mélyrehatóak voltak azok a fejtegetések, melyeket előadó a különös illetékességi okokkal kapcsolatban előadott ós különösen arra utalt, hogy a szerződésben megállapított önálló illetékességi rendszer életbevágó magyar érdek, mert ezáltal a czentralizáczió kisebb lesz. Foglalkozott előadó továbbá a végrehajthatóság feltóteleivel, az ellenmondási eljárással, a jogrendbe ütköző közokiratok végrehajtásával és ama biztosítási intézkedésekkel, melyek a pénzben marasztaló, nem jogerős Ítélet alapján is helyt foghatnak. Habár rövid időn belül szerződés létrejönni nem fog, mégis a tárgyalások alapján előadó oda konkludál, hogy jelentékeny közeledés volt tapasztalható, ugy, hogy van remény arra, hogy oly nemzetközi szerződések létesülnek, melyek Magyarország közgazdasági érdekeit is megvédik. Lersch Vilmos miniszteri tanácsos különösen közgazdasági szempontból méltatta a tartalmas előadást. A szerződés megkötése közeledést jelentene Németország felé, mely különben is közgazdasági érdekeinket mindig hajlandó felkarolni. Schivartz Gusztáv egyet, tanár a szerződések megkötésénél különösen azt hangsúlyozza, hogy a végrehajtás kiterjesztése nemcsak az adós ellenóre van, hanem a hitelnyújtást megkönnyíti. Miután pedig a tényleges viszonyok folytán Ausztria kiváltságos helyzetet élvez Magyarországgal szemben, kívánatos volna, hogy német hitelezőinknek ugyanezeket az előjogokat biztosithassuk. A nemzetközi váltójog megalkotása kérdésében, amint azt a németbirodalmi gyűlés egyik legutolsó ülésén a németbirodalmi igazságügyi államtitkár kijelentette, a folyó év június havában Hágában nemzetközi értekezletet fognak tartani már az egyes államok kiküldöttei. IRODALOM. I. Hazai irodalom. A magyar magánjog kézikönyve. A Grill-féle „Jogi zsebkönyvek gyűjteményében" legújabban megjelent a fenti czim alatt dr. Lallossevits János curiai biró és dr. Lányi Márton kir. táblai tanácsjegyző összeállításában egy igazán jeles kézikönyv, amely az érvényben levő magyar magánjogot a maga egészében, könnyű áttekinthetőséggel, az öszszes jogforrások felemlitósével ós a teljes jogi gyakorlat feldolgozásával ismertetve, minden gyakorlati jogászembernek nélkülözhetlen segédkönyve lesz. A Curia ügyvédi tanácsának elvi jelentőségű határozatai Közli Wolf Vilmos dr. királyi tanácsos, budapesti ügyvéd, az ügyvédek Lapja szerkesztője. 4 korona. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. törvényezikk módosítása tárgyában hozott 1907 : XXIV. t.-czikk, egy az ügyvédi kar által évtizedek óta sürgetett reformot léptetett életbe az által, hogy a Curián az ügyvédi tanács intézményét honosította meg, mely felerészbeu kúriai birákból, felerészből pedig ügyvédekből áll és arra van hivatva, hogy az ügyvédek fegyelmi ügyeiben mint utolsó fórum Ítélkezzék. Az Ügyvédi Tanács két óv óta működik és most Wolf Vilmos dr. a tanács eddigi Ítélkezését mutatja be. Nagy gonddal, szakértelemmel gyűjtötte egybe az elvi jelentőségű határozatokat, melyek hiven tüntetik föl a tanács eddigi gyakorlatát. A jogász közönség, különösen az ügyvédek és ügyvédi kamarák, egy igazán hézagpótló munkát kaptak. Még megemlítjük, hogy a munka nagy betűrendes tárgymutatóval' és a törvényszakaszt feltüntető jegyzékkel van ellátva, mely az áttekintést nagyon megkönnyíti. II. Külföldi irodalom. Rundnagel E., Regierungsrat, Die Haftung der Eisenbahn für Verlust, Beschüdigung und Lieferfristüberschreitung. 2. Aufl. XII. 314. S. Gr. 8° Leipzig 1909. (Dieterische Verlagsbuchh.) 530 M, kötve 6 M.