Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - Dr. Schreyer Jakabnak A csődön kivül köthető kényszeregyezségről szóló törvénytervezetéről [1. r.]

42 Kereskedelmi Jog 2- BZlan alperesnek a kereset alternatív petituma miatt annak határozatlansága tekintetében felhozott kifogása: mert alperes a vagylagosan kimondható kötelezettségek körül a teljesítési határidő eltelte előtt választhatván, nem szenved sérelmet, ha mint késedelmes eladó arra jogosittatik, hogy az őt, a felperest mint vevőt vagylagosan megillető jogoknak megfelelően terhelő kötelezettségek közül az egyiket saját választása szerint teljesíthesse. Minthogy azonban alperes teljesítési kötelezettsége ahhoz a feltételhez volt kölve, hogy a rendelt faáruk raktáron vannak; minthogy felperes beismerte, hogy a készlet kimutatásokat alperes neki beküldötte, holott erre a kötlevél szerint kötelezve nen is volt, minthogy a szállított árukat meghaladó rendelményeket alperes abból az okból utasította vissza, mert a raktárán a kívánt méretek nincsenek meg, ezzel szemben pedig felperes kötelessége lett volna a perben bizonyítani, hogy alperesnek ez a védelme nem való és a kivánt faáruk raktáron voltak; — felperes azonban ezt bizonyítani meg nem kísérletté és minthogy ezek szerint alperes az őt terhelő kötelezettségének — a szállítás tekintetében — eleget tett, felperest az alperes szerződésszegésére alapított keresetével elutasítani kellett. (142.211/907.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét — indokai alapján — helybenhagyja. (2530 1908) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét — indokai alapján — helybenhagyja. 32. A vételi szerződés biztosítására később adott betéti könyvecske vételárelőleg gyanánt adottnak tekintendő. (M. kir. Curia 3220/1909. — 1909. november 21.) M. kir. Curia: A másodbiróságnak egyedül az alperes részéről felebbezett ítéletét helybenhagyja vonatkozó indokai alapján és azért, mert K. E. tanú vallomására, s arra való tekintettel, hogy a felperes nem az ügylet megkötésekor, a megkötés jeléül adta át a peres takarékpénztári betétkönyvet az alperesnek, a szóbanlevő betétkönyv vételárelőleg és nem a foglaló, avagy bánatpénz tekintete alá esik, s mint ilyen, az ügylet megszűnése folytán a felperesnek visszaadandó. 33. A K. T. 354. §-ában körülirt értesítési kötelezettség nemcsak a késedelmes, hanem a meg nem felelő szállításra is alkalmazandó. (M. kir. Curia 2564/1909. — 1909. október 14.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét annyiban, amennyiben a kir. ítélőtábla a felperest kereseti követelésének 1539 K iránti részével az alperes beszámítási kifogása folytán, 474 K 25 f. iránti részével pedig teljesen ..elutasította, felebbezés hiányában nem érinti, felebbezett egyéb rendelkezésében a másodbiróság ítéletét az elsőbiróság ítéletére is kihatóan akként változtatja meg, hogy az alperest a felperes részére csupán 2906 K 96 f. tőkének, 1909. aug. 30-tól járó 5% kamatának stb. fizetésére kötelezi, ellenben az ezt meghaladó követelésével a felperest elutasítja. Indokok; A peres felek között nem vitás, hogy az alperes, mint eladó az A. alatti kötlevélben körülirt motort a felperesnek, mint vevőnek tényleg át nem adta, amennyiben azt meg nem felelő volta miatt maga az alperes nem vette át véglegesen a vele szerződött „B. és társa" bécsi czégtől, hanem azt a most nevezett czég rendelkezésére bocsátotta s vele szemben a vételtől elállott. A felperes nem is a motor szerződésellenes volta miatt, a K. T. 348. §-a alapján, hanem az alperes átadási késedelme okából (K. T. 353. §.) állott el alperessel szemben a vételi szerződéstől és követel keresete és válaszirata szerint a teljesitel helyett kártérítést. Az alperes viszont beismerte, hogy a mótort felperesnek át nem adta, de egyebek között azzal is védekezik, hogy a peres felek között létrejött vételi ügylet nem lévén záros határidőhöz kötött u. n. fix ügylet, a felperes az alperesnek az utólagos teljesítésre időt engedni, sőt az ügylettől való elállásáról értesíteni tartozott. Az alsóbirósápok ezt a védekezést nem méltatták, sem pedig az A. alatti szerződés szerint létrejött vételi ügylet fix-ügyletnek tényleg nem tekinthető, mert abban az átadás időpontja tüzetesen megállapítva nincsen, arról sem lehet szó tehát, hogy a fenforgó esetben a bizonyos határnapig vagy határidőben való teljesítés az ügyletnél lényeges, megváltoztathatatlan feltételét képezte. Ezek szeriut az alperes késedelme csakis akkor állott be, amikor őt a felperes az ügylettől való elállásáról értesítette, mert mindaddig, amig a K. T. 354. §-ában meghatározott ez az értesítés meg nem történt, az alperesnek joga volt a minden kárpótlás nélküli utólagos teljesítéshez. Ilyen elállási nyilatkozatnak az 1904. június 29 én kelt 3. alatti felperesi levél tartalma tekintendő, amelyben felperes kijelenti, hogy a B. féle mótor helyett más mótor szállításába bele nem egyezik, vagyis az alperes által 2. alatti levele szerint tett utólagos teljesítési ajánlatot visszautasítja. Minthogy pedig a felperes nem is állítja, hogy az ügylettől való elállása már korábban bekövetkezett és hogy a 3. alatti levele csupán annak ismétlése lett volna, az alperes átadási késedelme 1904. június 29-én állott be, következően ugyanő a felperes elmaradt hasznácsakis ettől a naptól fogva köteles a K. T. 353. §-a alapján megtéríteni. Viszont alaptalan alperesnek az az érvelése, hogy a felperes az utólagos teljesítést 1904. június 29 én meg nem tagadhatta, mert a peres feleknek az 1908. évi