Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - Dr. Schreyer Jakabnak A csődön kivül köthető kényszeregyezségről szóló törvénytervezetéről [1. r.]

2. sz. Kereskedelmi Jog 41 igy a K. T. 240., 178. §-ai értelmében a közgyűlésnek összehívását kérni jogosítva van, a közgyűlésnek összehívása iránti kérelme ebből az okból nem teljesíthető. (34.199/909.) A budapesti Jcir. Ítélőtábla,: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja és kimondja, hogy jogos folyamodónak az a kérelme, hogy a H. szövetkezet felszámolás alatti czég közgyűlése a felszámolók által összehivassék s az elsöbiróságot további szabályszerű, eljárásra utasítja. Indokok: A felszámolók saját hatáskörükben ép ugy, mint az igazgatóság a szövetkezetnek törvényes képviselői, jogaik és kötelességeik, a mennyiben a felszámolás lényegével nem ellenkezik, az igazgatóságáéval azonosak. A részvénytársaság, vagy szövetkezet felszámolása alatt tehát az igazgatóság hatásköre a felszámolókra száll át; de a felszámolás egyébként nem érinti azoknak jogkörét, kik a K. T. értelmében a részvénytársaság vagy szö1vetkezet ügyeiben a felszámolók mellett is eljárni hivatvák. Ezek közé pedig tartozik a közgyűlés ; mert miként a K. T. 203. §-ából kitűnik, a felszámolói megbízás visszavonása a közgyűlés által gyakorolható jogot képez s a K. T. 178., 187. és 195. § ok esetei a felszámolás alatt is beállhatnak. Igaz ugyan, hogy a K. T. 250, 203. és 206. §-ai a 177. §-ra nem hivatkoznak; de abból, hogy a felszámolók jogi állása a hatás körükbe tartozó ügyekben az igazgatóságéval azonos, az igazgatóság pedig a K. T. 177. §-a értelmében a közgyűlést évenként legalább egyszer összehívni tartozik s a felszámolás tartama alatt a felszámolóknak ellenőrzésére a felügyelőbizottság mellett a közgyűlés, mint a társaságnak legfőbb szerve van hivatva, kétségtelen annak a törvénymagyarázatnak helyessége, hogy a szövetkezet felszámolói közgyűlést egybehívni kötelesek. Ez okból az elsőbiróság végzését megvál toztalni s az elsöbiróságot a további szabályszerű eljárásra utasitani kellett. (2028/909.) M. kir. Curia: A másodbiróság végzését helybenhagyja indokai alapján és azért, mert az a kérdés, hogy a közgyűlésnek évenként kötelezett megtartása szükséges-e, ezúttal vizsgálat tárgyát nem képezheti, az a körülmény pedig, hogy a tagok között állítólag alig van már néhány, a ki törzsrészjegyek és üzletrészek birtokában van, tekintettel a panaszlott czég alapszabályai 33. § ának rendelkezésére, a közgyűlés összehívásának és megtartásának nem lehet akadálya. Vétel. 31. Ha az adásvétel tárgyául az eladónak egész raktárkészlete jelöltetett meg, a vevő tartozik bizonyítani, hogy az eladónak a szállitottnál több árukészlete volt meg akkor is, ha a szállításra előjegyzett mennyiség (50 waggon faáru) helyett aránytalanul kevesebb (17 waggon) szá'littatott is le. (M, Jár. Curia 427-1909. — 1909. október 22.) A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék : Felperest keresetével elutasítja. Indokok: II., III. és IV. r. alperesek a perfelvételi határnapon törvényszerű idéztetés daczára meg nem jelenvén, őket a prts. 112. §-a értelmében az I. r. alperes védelméhez csatlakozottaknak keliett tekinteni. A felek által csatolt, nem kifogásolt levelek alapján a vételi ügylet, melynek nem teljesítése miatt felperes jelen kártérítési keresetét indította, következőkép jött létre : Megelőző levélváltások után felperes vevőnek a D. a. levelet irta alperes eladó 1906. január 26-ikán, melyben ulalva az előző január hó 8. és 23-iki árajánlatokra, felperes részére előjegyzésbe vett 50 waggon faárut a megállapított méretekben, megjegyezvén, hogy csak azokat a méreteket lesz köteles szállítani, amelyek a skolei telepen raktáron vannak. Felperes a másnap kelt levélben erre az ajánlatra hivatkozva, az ajánlott áruk vételét és ezzel az ajánlat elfogadását elismeri. Csupán a fizetési módozatok tekintetében kér változtatást, mely azonban az ügyletnek létrejöttét nem érinti. Ezzel az E. a. levéllel tehát felperes a D. a. ajánlat azon feltételeit, melyek ellen kifejezetten kifogást nem tett, elfogadta és igy elfogadottnak tekintendő az a kikötés is, hogy csupán raktáron lévő áru szállítását követelheti. Alperes az A. alatti levéllel ismeri el az ügylet létrejöttét, de az a körülmény, hogy ez a kikötés az A. alattiból hiányzik, nem jelenti azt, hogy alperes attól elállott, mert az A '/. alattiban is a megelőző levélváltásra történvén hivatkozás, a levélváltási >orán történt megállapodások az ügylet félté elei tekintet eben, amennyiben azok kifejezetten -ii r.em zárattak, irányadók maradtak. Ehhez képest tehát alperes szállítási kötelezettsége csak a raktáron lévő faméretek tekintetében állott fenn Hogy a felek maguk igy fogták fel a szerződés értelmét és hogy maga felperes is tudta és elismerte ezt a kikötést, igazolják az alperes által csatolt 4—15. és 23—24. a. levelek, melyekben egyes rendelések tekintetében értesiti alperes felperest, hogy a kívánt méretek nem lévén raktárán, a rendelést nem teljesítheti, sőt előjegyzésbe sem veheti. Felperes ez ellen soha sem tiltakozott, ebbe belenyugodott, sőt a 9. a. levélben, melynek felperes által történt kézhez vétele az alperes által erre vonatkozólag felperesnek kínált és ez által el nem fogadott főesküvel bizonyítva van, alperes kifejezetten a kötlevélre hivatkozva, tagadja meg a készleten nem lévő áru előjegyzésbe vételét és felperes ez ellen sem tett észrevételt. Felperes keresetét arra alapitja, hogy alperes az 50 waggon helyett csak 17 waggont szállított, a többi 33 waggon pótlólagos szállítását és a késedelemből eredő kára megtérítését, vagy csupán a nemteljesités miatti kártérítést kívánja jelen perben megítélni. Alapta-