Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - Dr. Schreyer Jakabnak A csődön kivül köthető kényszeregyezségről szóló törvénytervezetéről [1. r.]

Kereskedelmi Jog «. sz. 34 Mint rendesen minden oly kérdésnél, mely elsősorban kereskedelmi érdeket tárgyaz, a csődön kivüli kényszeregyezség intézménye tekintetében is a jogász világ merőben ellentétes álláspontot, foglalt el a kereskedő világ felfogásával és kívánalmaival szemben és ez okozta, hogy az intézmény csak jó későre léptethetett életbe a civilizált államokban. Ma már a csődön kivüli kényszeregyezség intézménye a legtöbb országban kisebb-nagyobb eltérésekkel életbe van léptetve és hogy nálunk, — hol az intézmény életbe léptetése ugyancsak elég gyakran sürgettetett különösen kereskedői körök és oly ügyvédek által, kiknek csődügyekkel és kiegyezésekkel foglalkozni alkalmuk volt, — oly soká kellett és kell várnunk az intézmény meghonosítására, csak annak tulajdonithatjuk, hogy mint fenn reá mutattunk, nálunk minden törvény elkészítése és életbeléptetése tul sok időt vesz igénybe. Most végre Günther igazságügyi miniszter megbízásából dr. Schreyer Jakab budapesti ügyvéd dolgozott ki egy „Törvénytervezetet a csődön kívül köthető kényszeregyezségrőr1, mely hivatva van mindazon igényeknek teljesen megfelelni, melyekkel nemcsak a kereskedői világ, de a jogászvilág is ily törvény elé nézhet. A törvényjavaslatnak alapelvei: 1. Hogy az önhibáján kivül fizetésképtelen helyzetbe jutott becsületes adós ne tétessék ki a csődeljárással és a csődeljárás kapcsán hivatalból folyamatba tett bűnügyi üldöztetéssel járó következményeknek; 2. hogy mód nyujtassék az 1. pontban irt adósnak arra, hogy vagyona átengedésével hitelezőivel szemben adósságától szabadulva, uj és a régi tartozások miatti zaklatásoktól ment életet kezdhessen és keresetétől elzárva ne legyen; 3. hogy a hitelezők biztosítva legyenek az iránt, hogy az adós vagyona a fizetés bejelentés pillanatától kezdve, — a hitelezők javára érintetlenül biztosítva maradjon; 4. hogy az adós a csődnyitással, leltározással, felszámolással, vagyonkezeléssel és értékesítéssel, vagyonfelosztással, becsüvel és tömeggondnoki dijakkal felmerülő tetemes költségektől, — az adós és a hitelezők együttes érdekében, — megkíméltessék, ennek következtében a hitelezők jutaléka is nagyobb lehet, mint a csődmegnyitás esetén; 5. hogy az egyezségi eljárás gyors legyen és rövid idő alatt nyerjen befejezést. Ezen elveknek a dr. Schreyer féle javaslat teljesen megfelel és az ezen elveket szem előtt tartó és megvalósító intézkedései a javaslatnak oly tiszták, világosak és a gyakorlati életnek megfelelők, hogy a javaslat mielőbbi törvényre jutása valóban kívánatos. Vannak azonban a javaslatnak oly intézkedései is, amelyek szerény nézetem szerint az eljárást részben meghiúsíthatják, részben megnehezíthetik, ezen intézkedések azonban könynyen módosíthatók volnának. így a javaslat 2. §. 2. pontja alatt azt mondja, hogy ,,a törvényben szabályozott eljárás meg nem indítható, ha alapos jelenségek forognak fenn arra nézve, hogy az adós a fizetések beszüntetése előtt oly jogcselekményeket vitt véghez (talán: követett el) vagy oly ügyleteket kötött, melyek csőd esetén megtámadhatók volnának." Ezen intézkedés igen könnyen szolgáltathat alkalmat arra, hogy az egyezségi eljárás már kezdettől fogva vagy az egyezségi eljárás bármely szakában meghiusittassék, vagy hosszú időre elnyujtassék, mert ha bármely rosszakarója az adósnak feljelentést ad be a bírósághoz, melyben az adóst a hivatolt pontban irt ténykedéssel vádolja, — ha vádja bármily alaptalan is — de „alapos jelenségekre" mutat reá, az egyezségi eljárás vagy meg nem indul, vagy ha már megindult, azt fel kell függeszteni, mig a tett feljelentés alapos vizsgálata lejár. A ki tudja, hogy nálunk, illetve bíróságainknál mily eltérő nézetek uralkodnak az „alapos jelenségek" tekintetében, akik tapasztalatból tudják, hogy mily gyakran tétetnek „alapos jelenségek' czimén alaptalan feljelentések és akik tudják, hogy ily alaptalan jelenségek alapján mily könnyen történik az adós letartóztatása, az bizonyára osztani fogja aggályaimat és igazat fog adni, ha azt véleményezem, hogy az „alapos jelenségek" helyett e szavak : „kétségtelen bizonyítékok" tétessenek. A fizetések beszüntetését kezelő birónak módjában van a jelentés beérkezése után és annak elintézése előtt a törvényszéknél és a kir. ügyészségnél utána nézni, hogy van-e az adós ellen valamely panasz beadva, mely megtámadható cselekményt tárgyaz. Ha ily panasz beadva nincsen, a kérésnek