Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - A hiteljogi joggyakorlat 1909-ben. 2. [r.]

a kitől azt felvették. Ellenben jogszerűnek tekinti, az elmúlt évben követett birói gyakorlat az olyan utólagos telepítést, amely a váltóhitelező szövetkezet alapszabályainak rendelkezése értelmében tagjainak váltóira utólag reávezet. Nem tekinti jogszerűnek azonban a birói gyakorlat az olyan utólagos telepítést, a melyet a váltó leszámítolásával megb zott egyénnel létrejött megállapodás alapján vezettek utólag a váltóra, valamint azt sem, a mely a kibocsátó által az elfogadás után adott megbízás alapján került a váltóra, ellenben jogszerű az az utólagos telepítés, a melyet a hitelező a váltóadós feleség megbízásából, annak férjével létrejött megállapodás alapján vezetett a váltóra, ha a férjnek ebbeli megbízása nem is volt közjegyzői okiratba foglalva. A telepítés utólagos volta tárgyában a bizonyítási teher a váltóadásra hárul ugyan rendszerint, de egy oly esetben, amelyben ez a telepítési záradék bélyeglenyomattal volt a váltóra vezetve, a Guria ebben vélelmet látott fenforogni a mellett, hogy az utólag vezettetett a váltóra, a mivel szemben az ellenkezőt a váltóbirtokos tartozik bizonyítani. Fontos ebben a kérdésben a Curiának az a már előbb követett gyakorlatának megfelelő határozata is, a melynek értelmében ha a váltó az intézvényezett lakhelyének kitüntetése nélkül kerül forgalomba, a váltóbirtokos egyéb megállapodás hiányában csakis az intézvényezett valóságos lakhelyével töltheti ki a váltót. A váltójog egyéb kérdésében az elmúlt évben hozott elvi jelentőségű határozatok közül ki kell emelnem azt, hogy a törvény nem tiltja ugyan, hogy a váltón több személy legyen intézvényezettnek megnevezve, de ilyen esetben a váltót fizetés végett valamennyi intézvényezettnek kell bemutatni és valamennyiük ellen kell a fizetés hiánya miatti óvást is felvenni. Továbbá azt, hogy a váltóbirtokos pénzintézet igazgatósági tagja mint közjegyző joghatályosan veheti fel az óvást ; hogy továbbá az a körülmény, hogy a váltóadós a névaláírásával ellátott váltót személyesen adta át a váltóhitelezőnek, vélelmet állapit meg névaláírásának valódisága mellett és hogy az, a ki szabálytalan óvás daczára a váltótartozást kifizette, ezt a tartozatlanul fizetett összeget a váltóbirtokostól visszakövetelheti; és hogy végül az óváslevél tartalmával szemben lehet bizonyítani, hogy az óvás nem az abban kitett időben vétetett fel. A csődjog terén hozott birói határozatok az elmúlt évben legnagyobbrészt egy már állandóan kialakult gyakorlat keretében mozogtak. Azok közül a határozatok közül, amelyekben a bíróságok valami ujabb állásfoglalása konstatálható, kiemelendöknek tartjuk a következő határozatokat. A csődmegtámadás szempontjából fontos az a határozat, amely szerint valamely jogügylet, amelynek egyes részei egy szerves összefüggő egészet képeznek, csakis a maga egészében támadható meg. Fontos továbbá az a határozat is, hogy az osztályos egyezség is sikeresen megtámadható azon az alapon, hogy a közadós valamely hagyatéki terhet nagyobb hányadban vállalt magára, mint amilyenre kötelezve volt. Figyelmet érdemel az a határozat is, hogy a peregyezségben vállalt készfizetői kezesség is megtámadható a csődtörvény 28. §. 1. pontja feltétlen fennforgása esetében és ki kell emelnünk még azt a határozatot is, amely szerint a követelés keletkezésével adott bekeblezési engedély alapján szerzett zálogjog is sikeresen megtámadható, ha annak kieszközlésekor a hitelező tudott a közadós fizetéseinek megszüntetéséről. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az e tárgyban hozott határozatok közül azt sem, amely szerint a külföldi csőd esetében a megtámadási kereset elévülésére megállapított hat havi határidő kezdete, nem a külföldön történt csődnyitás napjával, hanem avval a nappal veszi kezdetét, amelyen a belföldi vagyon a csődbe bevonatott. A tulajdonjog fentartásával eladott tárgyak visszakövetelési igénypereiben a birói gyakorlat arra az álláspontra helyezkedett, hogy a visszakövetelt tárgyban beállott árcsökkenés az arra már teljesített fizetésekbe beszámítandó és hogy ugyancsak beszámítandó a használati dij is. Amidőn még arra a határozatra is felhívjuk a figyelmet, amely szerint a tömeggondnok a csődvagyonból ki nem került dijaira nézve a közadóstól annak utóbb szerzett vagyonából kielégítést követelhet, ismertettük a csődjog terén is az elmúlt évben hozott mindazokat a határozatokat, amelyek gyakorlati jelentőségüknél külön ismertetést érdemelnek. Ha most még ideigtatjuk azokat a határozatokat, amelyek a tössdtbiróság kivételes illetékességének kérdését tárgyazzák és amelyek szerint, valamely faüzlet megvétele iránti ügyletre, még ha abban ingatlanok is adattak el, a tőzsdebiróság illetékessége kiköthető és hogy a tőzsdebiróság illetékessége joghatályosan vagylagosan