Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - A hiteljogi joggyakorlat 1909-ben. 2. [r.]

KERESKEDELMI JOG A hiteltorvenyek (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., Arany János—u. 9. «z. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA KIB. CDIOAI BIBÖ. ÜGTVÍD. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész érre . . . 20 K. Egyes szám : 1 K. Telefon: 80—09. HETEDIK ÉVFOLYAM. — 2. SZ. MEGJELEX MINDEN BÖ 1-EN ES lő-üN. BUDAPEST, 1910. JANUÁR 15. A hiteljogi joggyakorlat 1909-ben.*) Irta: Grecsák Károly. II. Az elmúlt évben a vételjogban is találkozunk számos oly birói határozattal, a melyek a kereskedelmi forgalom gyakorlati igényeit is iparkodnak érvényre juttatni a tételes törvény intézkedései alkalmazásában. Első helyen kell e részben a Curiának azt a határozatát kiemelnünk, a melyben a tulajdonjog fentartásával eladott gépet, ha az a földbe épített szilárd alapozásra is lett reáerősitve, a csavarok pedig az alapozásba beépíttettek és maga a gép csak szétszerelés mellett mozdítható onnét ki, nem tekintette az ingatlan (malom) alkotórészének, abból a felfogásból indulván ki, hogy a gép nincsen az épülettel oly erős kapcsolatban, hogy attól saját, avagy az épület megsemmisülése nélkül elválasztható nem volna. Aki ismeri a mi hazai gépiparunkat, tudja, hogy az milyen nagy lendületet vett és tudja azt is, hogy az abban elért óriási forgalom egyik alapja épen az a biztosíték, amit a gépgyáros a kérdéses gépnek a tulajdonjog fentartása melletti eladásábin talál, az tudja egyúttal mérlegelni a Curia ezen határozatában foglalt annak a jogi álláspontnak nagy hord erejét is, amelylyel a forgalomban meghonosodott ennek a biztosítéknak a hatályosságát még azokra az esetekre is kiterjesztette, a melyekben az így eladott gépet valamely épülethez történt megerősítés által akarták az eladó esetleges jogrendelkezése alól elvonni és igy fentartott tulajdonjogát illuzoriussá tenni. Amig ez a most közölt határozat az eladó jogainak a védelmére szolgál gépvételi ügyletekben, addig a Curiának egy másik határozata a vevő érdekeit védi olyan esetben, a melyben a szállított gép nem felel meg. Amig ugyanis más esetek*) Lásd előző közleményt megelőző számunkban. ben a Curia a szállított árunak használatba vétele által a vevőt előbbi rendelkezésre bocsátásától rendszerint elállottnak tekinti, addig a vevőt, aki a gépet kényszerűségből tovább használja a rendelkezésre bocsátás után is, ez által nem tekinti a rendelkezésre bocsátástól elállottnak. A vevőnek a más helyről érkezett árura nézve a K. T. 347. §-ában megállapított megvizsgálási kötelezettsége tekintetében mindenesetre figyelmet érdemel a Curiának az a határozata, a melyben a gyakorlati élet igényeinek megfelelően azt a tételt állította fel, hogy a vevő a más helyről küldött áru számlájának kézhez vétele előtt nem köteles az árut megvizsgálni, mert hiszen csak a számla birtokában jut abba a helyzetbe, hogy az árut tüzetesen és abból a szempontból is megvizsgálhassa, hogy a küldött áru a számlázott árunak megfelel e. Helyesnek kell tartanunk egy másik határozatát is, amelylyel abban az esetben is, amelyben a vevő a meg nem felelő áru megtartása mellett csak árleszállítást igényel, a vevőt arra kötelezi, hogy erről az eladót indokolatlan késedelem nélkül értesítse, mert az csakugyan a kereskedelmi forgalomban mindegyik feltől egyaránt megkövetelhető hűség és jóhiszeműség elengedhetlen követelménye, hogy egyik fél se hagyja a másikat sokáig kétségben az iránt, hogy a vételből folyó jogait mily alakban kívánja érvényesíteni. Az utólagos teljesítés kérdésében is hozott a Curia egynémely oly határozatot, a melyre olvasóink figyelmét külön fel akarjuk hivni. így elsősorban arra a határozatra, amelyben kimondotta, hogy a vevő utólagos teljesítést akkor már nem igényelhet, amikor az eladó ellene a vevő késedelméből származhatott kárkövetelése iránt már keresetet indított és akkor sem, ha az eladó, a megállapított szállítási határidő eltelte után az ügylettől való elállását már kije-