Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A csődön kivül köthető kényszeregyezség

Kereskedelmi Jog 2*3 ságok az 1906. évben a közadós ellen a válaszban felsorolt 100 végrehajtást rendeltek el és hogy a közadós rendesen a végrehajtás foganatosítása czéljából nála megjelent bírósági végrehajtó kezéhez teljesített fizetéseket, melyeket ez utóbbi szokott a hitelezőknek elküldeni. Az elsöbiróság ítéletének indokaiban a perbeli adatokkal egyezően megállapított tényállás szerint 1906. évi augusztus hó 18 án már több rendbeli kielégítési, illetve biztosítási végrehajtás rendeltetett el az alperes javára a közadós ellen. Mar pedig az olyan adós, aki hitelezőit nemcsak követelések lejárata rendjében nem elégíti ki, hanem folyton egy egész éven át, csak annak fizet, aki arra az elrendelt végrehajtás fenyegetéssel arra kényszeríti, a többi hitelezőt pedig nem elégíti ki, olyannak tekintendő, aki fizetéseit megszüntette. A fizetéseknek ilyen nyilvánvaló jelenségekből látható megszüntetését pedig oly községben, mint Bonyhád, nyilvánvalónak kell tekinteni, mert 100 végrehajtás egy évben azzal jár, hogy a végrehajtó az illető üzletbe minden héten egyszer-kétszer — sőt többször is — be és kijár, amit számos embernek kell látnia. Minthogy pedig a megtámadott fizetések elseje 1906. aug. 20 ról, tehát oly időben van könyvelve, melyben az alperes is végrehajtásokat eszközölt ki a közadós ellen és a fizetés az alperes beismerése szerint Bonyhádon gyakran megfordult cégvezetője, S. J. kezéhez történt, a csődtörv. 36. §-a alapján azt is bizonyítottnak kellett tekinteni, hogy az alperes a közadós fizetésének megszüntetéséről a megtámadott fizetéseik felvétele alkalmával tudomással birt. Ezek szerint a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja alapján a megtámadásnak helye van. Az 1906. évi augusztus hó 20-án könyvelt első megtámadott fizetés a csődtörvény 37. § a értei mében a válságos hat hónapon belül esik; mert a köztörvények a közadós ellen a csődöt 1907. február hó 20-án rendelvén el, a csődnyitás napján a hat hónap még nem telt el. Vonatkozóan felhozott indokaik szerint tehát az alsóbiróságok, erre a tételre vonatkozólag a per kimenetelét helyesen tették függővé az alperesnek megítélt főeskütől. 22. Könyvkivonat nem bizonyítván a követelés fennállását, annak alapján csó'dnyitásnak nincsen helye. (M. kir. Curia 789/1909. — 1909. okt. 12.) A kolozsvári kir. ítélőtábla: Az elsöbiróság végzését — mindazonáltal a foganatosított biztosítási intézkedéseknek a csődnyitás kérdése jogérvényes eldöntéséig való hatályban tartása mellett — megváltoztatja és panaszló hitelezőt 1909. május 29-én 7440/1909. sz. a. beadott csödnyitás iránti kérésével elutasítja és őt arra kötelezi, hogy a felfolyamodónak ezen csődeljárással felmerült költségeket fizesse meg. Indolcolc: Panaszló követelését könyvkivonatra alapítja és mint ez alapon igazolt hitelező kivanta panaszlott ellen a esődnyitás elrendelését. A panaszlott felfolyamodó azonban ezen könyvkivonattal igazolni kivánt követelésnek ellenében való fennállását megtagadta, a könyvkivonat pedig egymagában a követelés fennállását nem igazolván, minthogy csődkérés alapján csak az igazolt követeléssel biró hitelező kérheti a csőd elrendelését, panaszló pedig az 1881. évi XVII. t.-czikk 84. és 248. §. szerinti ily igazolt követeléssel biró hitelezőnek tekinthető nem lévén, az elsöbiróság végzésének megváltoztatása mellett, panaszló hitelezőt csődnyitási kérésével elutasítani kellett s miután alaptalan fellépésével íelfolyamodónak költséget okozott, ennek megfizetésére is kötelezni kellett. (2374/1909.) M. kir. Curia: A másodbiróság végzését indokai alapján helybenhagyja. Pénzügyi határozat. 1. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapításánál oly természetű államsegély, amelyet a részvénytársaság az államkincstártól nem ellenértéket képező viszontszolgáltatás fejében kap, az üzlet nyersjóvedelméből levonandó. (A m. kir. közigazgatási Líróság 109»6/1908. P. számú ítelete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyet adva, a panaszosnak vállalati adóját az 1907. évre 9499 korona 34 fillérben állapítja meg. Indokok: Az 1875. évi XXIV. törvényczikk 3. §-a szerint adóköteles jövedelemnek vétetik az adóévet megelőző 3 évi üzleteredmény átlaga, s a nyers jövedelemből csak a 4. §-ban foglalt tételek vonhatók le. A törvény szerint az üzleteredmény átlaga lóvén az adó alapja, természetes, hogy nyers jövedelemül csak az üzleti vagyis az a bevétel tekinthető, a melyet a vállalat üzleti ellentszolgáltatást vett be, mig azok az összegek, a melyeket a vállalat tőkéjének gyarapitására szerez be, vagy a melyeket a vállalalatnak üzleti ellenszolgáltatás nélkül segélykép akár az állam, akár más ad,az üzleteredmény meghatározásánál számításba nem vehetők. Ebből a szempontból tekintve, az 1898 : IX. törvényczikk alapján élvezett államsegély üzleti bevételnek tekintendő, mert ez a segély szerződésileg kikötött szolgáltatása az államnak, a melynek ellenében a panaszos részvénytársaság több rendbeli üzleti viszontszolgáltatásra és nevezetesen arra kötelezte magát, hogy a magyar áruk szállításánál a rendestől eltérő alacsonyabb dij tóteleket alkalmaz. A segélynek az alacsonyabb díjtétel alkalmazásából eredő bevétel csökkenésre eső része sem egyéb, mint az egyes szállítók javára elengedett dijaknak az állam részéről való megfizetése s ezért az állam által pótolt összeg ép ugy üzleti bevétel,