Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A csődön kivül köthető kényszeregyezség

Kereskedelmi íog 21 i. sz. perlésre a megbízást adta, dr. G.-nek oly értelmű utasítást adott, hogy az egyezség 3 napi váltóadás vagy készpénzfizetés kikötése mellett köthető meg és hogy a tanúnak mind dr. G., mind a biztosított utóbb azt mondta, hogy az egyezség igy köttetett meg. Dr. G. vallomását S. Zs. vallomása is támogatja, mert e tanú a biztositottói szintén hallotta, hogy váltóadás mellett történt az egyezség. Végül az a körülmény, hogy a kötvény az egyezség megkötése után nem adatott át a biztosítottnak, szintén arra mutat, hogy nem jött létre oly értelmű egyezség a biztosított és alperes között, melynek értelmében a biztosítás a díj fizetés hitelezése mellett feltéllenül hatályba lépett, mert ily egyezség létrejöttének rendszerint avval kell járnia, hogy a biztosítási kötvény a biztosítottnak kiadatik. Minthogy pedig a biztosított nem adta át a váltót és igy a biztosítási szerződés a dr. G.-val kötött egyezség értelmében akkor sem lépett hatályba, ha dr. G. az egyezség megkötésére fel volt jogosítva, ennélfogva a kereseti követelés akkor sem volna alapos, ha dr. G. üy.-nak az egyezség kötésére vonatkozó meghatalmazotti jogköre megállapittatnék. (2589. 1908. V.) M. leit. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok : A kir. Curia a másodbiróság ítéletét megfelelő indokolása alapján és azért hagyta helyben, mert a biztosítási ajánlat sem tartalmazván oly kikötést, amelyből a biztosítás kezdetének naptár szerinti meghatározására következtetni lehetne, a biztosítási szerződésnek az ajánlatban is foglalt azzal az érvényesen kikötött feltételével szemben, hogy a biztosítás csak ugy lép hatályba, ha az első évi díj a biztosított részéről kifizettetett, a jelen esetben a biztosítási szerződés hatályba lépettnek azért sem tekinthető, mert a felperes oly irányban bizonyítékot egyáltalában nem nyújtott, hogy az első évi biztosítási díjtartozás oly módon rendeztetett, amely a díjfizetéssel egyenlő hatályúnak volna tekinthető. 16. A bizonyos életkor elérése vagy halál esetére szóló biztosítási kötvényre a biztosított által engedélyezett zálogjog kiterjed a kedvezményezett javára kikötött egész biztosítási összegre. (M. kir. Curia 397/1909. — 1909. október 13.) 17. A biztosítási igény elismerése esetében is annak elévülése a K T. 487. §-ában meghatározott időben következik ugyan be, de a biztosító társaság föügynökének az a kijelentése, hogy a biztosított ráér 3 évig a kötvénytökésitést igénybe venni, mindenesetre azt eredményezi, hogy a biztosító társaság ezen idö eltelte előtt az elévülés kifő gásával nem élhet. (M. kir. Curia 500/1909. — 1909. október 29.) Váltó. 18. Az intézvényezett által adott meghatalmazás alapján a váltóba utólag irt fizetési helyiség jogellenességét a forgató és kibocsátó sikeresen nem vitathatja. (M. kir. Curia 616/1909. sz. — 1909. november 24.) A ludapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság marasztaló ítéletét helybenhagyja. Indokok: A fizetés végett való bemutatás és óvás szabálytalansága miatt emelt kifogás tekintetében a kir. ítélőtábla mellőzta az elsőbiróság által felhozott indokokat és azokat az alább következő indokokkal helyettesittette. A kereseti váltón telepítés nincsen, mert a fizetés helye az intézvényezett lakhelyétől nem különbözik. A fizetési hely mellett olvasható az a kitétel, hogy „fizetendő a gazdasági és iparbanknál" nem egyéb, mint közelebbi meghatározása annak a helyiségnek, amelyben az intézvényezett a fizetést önmaga teljesíteni kívánja. A fizetési helyiség kijelöléséhez a kibocsátónak és forgatónak beleegyezése nem szükséges, hanem annak meghatározása egyedül az elfogadó jogköréhez tartozik. A váltótörvény 102. §-a szerint ugyanis a váltói jogok fentartásához szükséges cselekmények (fizetés végett való bemutatás, óvás) nemcsak a váltókötelezett üzletében, vagy lakásán, hanem az érdekeltek beleegyezésével más helyen is tör ténhetnek. Az érdekeltek alatt a váltóbirtokos és az a személy értendő, akivel szemben valamely váltócselekményt teljesíteni kell. A többi váltókötelezettek tehát nem élhetnek kifogással amiatt, hogy az óvás az intézvényezettnek, telepesnek, szükségbeli utalványozottnak, vagy névbecsülő elfogadónak nem a lakásán, vagy üzleti helyiségében, hanem annak beleegyezésével más helyen lett felvéve. Már pedig az E. alatti levéllel, amelynek aláírása az elfogadói aláírással egyezik és amelyeknek valódiságát alperesek nem is tagadták, bizonyítottnak veszi a kir. Ítélőtábla, hogy a gazdasági és iparbanknak fizetési helyiségül való kijelölése az elfogadó czég beleegyezésével történt és igy az óvás ezen a helyen joghatályosan vétetett fel. A kir. ítélőtábla tehát az elsőbiróság ítéletét a most előadottak alapján, a többi kifogásra nézve pedig felhozott indokainál fogva helybenhagyta. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az alperesek a felperesnek a váltó előbbi birtokosa, a Gazdasági és iparbank részvénytársasággal szemben a váltó kifizetésére vonatkozóan vállalt köztörvényi kezességre sikerrel nem hivatkozhatnak, mert a szerződő felek által különben is később hatálytalanított ez a kezesség nem az alperesek irányában vállaltatván el, az reájuk joghatályos nem is lehetett és igy az alperesek abból a kezességi nyilatkozatból jogokat nem meríthetnek. A Gazdasági és iparbank részvénytársaság a kereseti váltót felperesre forgatta. Felperes-