Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A csődön kivül köthető kényszeregyezség

20 Kereskedelmi Jog *• 15. Az első évi biztosítási dij kifizetésétől lévén feltételezve a biztosítás hatályba lépte, ennek a díjnak kifizetése nélkül a biztosítás akkor sem lép hatályba, ha ez a dij pereltetett, mely per egy állítólag létrejött, de nem bizonyított perenkivüli egyezség folytán megbüntettetett. (M. kir. Curia 522/1909. — 1909. november 24.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Az alperes által B) alatt csatolt 1904. augusztus 24-én kiállított kötvényből kitűnik, hogy alperes társaság és P. M. közt oly tartalmú biztosítási szerződés jött létre, hogy az alperes társaság 1928. évben 20.000 K biztosítási összeget fizet P. M.-nek, ha ez a fenti idő pontot megéri, ha pedig nevezett előbb elhalna, a 20.000 kor. biztosítási összeget alperes P. M. „nejének vagy törvényes örököseinek" fizeti az elhalálozás után azonnal. Nem vitás, hogy P. M. a biztosítás fenti tartamának első évén belül 1905. január 16 án elhalt. Ez alapon felperes özv. P. M.-né ugy is mint E. E. leányának P. S.-nak term. és törv. gyámja a 20.000 K biztosítási összegből az első évi bizt. díjrészlet levonásával fenmaradó 19.287 47 K megfizetését követeli. Felperes kereshetőségi joga ellen emelt alperesi kifogás alaptalan, mert bár a felperes által F) alatt becsatolt házassági anyakönyvi kivonatban P. M. van felperes házastársaként feltüntetve, hasonlóképen a G) alatt becsatolt születési anyakönyvi kivonatban is P. „Mór" van kiskorú P. S atyjaként megnevezve, mindazonáltal az a körülmény, hogy a felperesként fellépő özv. P. M. né fentnevezett szerződő és biztosított félnek a neje, illetőleg özvegye és hogy kiskorú P. S. a nevezett biztosítottnak leánya, igazolva van azzal, hogy az S) alatt csatolt helyhatósági bizonyítványból kitünőleg P. Mór és P. Márton egy és ugyanazon személy, aki mind a két utónevet használta. Özv. P. M. né úgyis mint kiskorú P. S. t. és t. gyámja, tehát a szóban forgó biztosítási szerződésből kifolyólag felléphet felperesként. A B) a. kötvény általános biztosítási feltételeinek 4. czikkében az a kikötés foglaltatik, hogy a biztosítás csak ugy lép hatályba, ha az első évi biztosítási dij kellő időben megfizettetett. A kötvény szövegéből, amelyben a 712"53 K első évi dij nyugtázása foglaltatik, kétségtelen, hogy a biztosítási szerződés értelmében az első évi dij a szerződés megkötésekor volt fizetendő. Nem vitás, hogy a fenti összegű első évi dijat P. M., daczára az ellene ennek megfizetése iránt a szilágy somlói kir. járásbíróság előtt 1904. Sp. II. 590. sz. a. folyamatba tett, de utóbb megszüntetett pernek, 1905 január 16 án bekövetkezett haláláig meg nem fizette. Ennélfogva a megkötött szerződés annak az eseménynek a bekövetkeztekor, amelytől függően alperes a biztosítási összeg fizetésére magát kötelezte, a kötvény dijának, t. i. az első évi biztosítási díjrészletnek meg nem fizetése s a kötvény ki nem váltása folytán nem volt hatályban, mert a kötvény külön szövege, a melyben a biztosítás hatályának kezdő pontja naptárilag nincs meghatározva, a fent idézett ált. bizt. feltétellel ellenkező kikötést nem tartalmaz, s így a biztosítás hatályának kezdete tekintetében a szerződés kiegészítő részét képező általános biztosítási feltételek fenti meghatározása irányadó. Felperes ugyan védekezett azzal, hogy néhai P. M. az ellene folyamatba tett sommás perben eljárt alperesi ügyvéddel dr. G. Gy.-vel a per folyamán oly tartalmú perenkivüli egyezségre lépett, hogy nevezett P. M. a peresített első évi díjrészletet csak 1905. szeptember 1-én lesz köteles megfizetni, azonban ez a védekezése nem volt figyelembe vehető, mert ennek a fizetési halasztásnak megadása a kihallgatott dr. G. Gy., R. A. s részben Sch. Zs. tanuk vallomásából kitünőleg csak oly feltétel alatt történt, ha P. M. a peresített biztosítási díjösszegről a neje által is aláirt váltót ad az alperes társaság részére, ez azonban a felek nem vitás előadásából és a fent nevezett tanuk vallomásából kitünőleg meg nem történt. A biztosítási szerződés hatályba nem lépvén, felperes sem a saját nevében, sem a vele vagylagosként megjelölt kiskorú gyermeke, mint néh. P. M. örököse nem követelheti alperestől a biztosítási díjösszeg megfizetését. Ennélfogva alperes egyéb védekezésének, mint tárgytalannak elbírálása nélkül, felperest keresetével a fent kifejtettek alapján el kellett utasítani. (124.651/1907.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva kellett helybenhagyni és tekinttel a felebbezésre. még a következő okokból. A C) a. csatolt, 1904. aug. 30 án kelt levélből és az NB) alatt csatolt kötvénynek abbeli tartalmából, hogy abban az első évi dij fizetése el van ismerve, az következik, hogy az NB) alatti kötvény csak az első évi dij kifizetése ellenében állott a biztosított rendelkezésére. Abból pedig, hogy a C) alatti levél kelte után a jelen perbeli alperes az első évi dij iránt pert indított, nem következik, hogy a biztosítási szerződés a dij fizetése nélkül hatályba lépett. E szerint alaptalan felperesnek az az álláspontja, hogy a C) a. levélben foglalt nyilatkozat vagy az első évi dij iránti per megindítása felperesnek a biztosított összeg iránti követelési jogát megállapítaná. Alperes a jelen perben azzal is védekezett, hogy a dij fizetése iránti korábbi perben az ő nevében fellépett dr. G. Gy. ügyvéd nem volt az ő meghatalmazottja, továbbá, hogy ez az ügyvéd csak oly feltétel mellett kötött egyezséget a biztosítottal, hogy a biztosított néhány napon belül váltót adjon a perelt díjösszegről. Az utóbbi kérdésben dr. G. Gy. mint tanú az alperes előadását megerősítette. Támogatja e tanú vallomását, hogy R. A. felperesi tanú vallomása szerint e tanú, aki alperes nevében a