Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A csődön kivül köthető kényszeregyezség

18 további körülmény pedig, hogy a viz lebocsátása után megmaradt kőolaj mily mérvben tartalmazott sarat és piszkot, csak azután képezJiette megvizsgálás tárgyát Ezért és mert 5 kocsi kőolajnak a jelzett szemponttól való megvizsgálása a dolog természete szerint hoszszabb időt igényel: a minőségi hiányoknak 1904. évi május 3-án a felperessel történt közlése elkésettnek nem tekinthető s erre nézve az alperesnek 1904. évi április 26 án B R.-hez intézett 2. a. levele nem nyújthat támpontot, mert ebben az alperes még csak általánosságban jelzi a minőségi hiányokat, mig a kifogásolt idegen anyag arányának tüzetes meghatározását csak a felpereshez intézett N. a. levél tartalmazza. Ennek megállapítása mellett a m. kir. Curia egyebekben mindkét alsóbiróság ítéletét feloldandónak találta, mert a tényállásnak az eladott és a kifogásolt áru azonossága tekintetében való tüzetesebb felderítése nélkül a per alaposan el nem bírálható. 13. A saját termésű buza nem oly egyedileg meghatározott áru, melynek megvétele esetében az a csődtömegtől visszakövetelhető volna. (M. kir. Curia 440/1909. — 1909. okt. 21.) Biztosítás. 14. A biztositónak a biztosítási kötvény kiállítására vonatkozó kötelezettsége el nem évülhet. Ha a biztosító nem értesiti a biztosítottat arról, hogy az ajánlatnak megfelelő függelék kiállítására az azt kiállító fel volt hatalmazva, akkor a biztosított sikeresen vitathatja, hogy a biztosítás öt kötelező módon létre sem jött. (M. kir. Curia 474/1909. — 1909. október 28.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék-. Kimondja, hogy a keresethez A., B., G. és D a. csatolt okiratokkal tanúsított biztosítási szerződések a felperes és alperes között létre nem jöttek és kötelezi alperest, hogy fizessen felperesnek 15 nap alatt végrehajtás torhével 927 K 62 f. tőkét stb. Indokok: Az A. a. kötvény szerint felperes az alperessel 1901. június 25-én szerződest kötött, melynek értelmében felperes belépett az alperes által vezetett és 1921. évben feloszlásra kerülő túlélési egyesülésbe és kötelezte magát, hogy 20 évi részletben 4000 franc biztosítási dijat fizet alperes kezéhez az egyesülésbe, minek ellenében alperes arra kötelezte magát, hogy felperesnek, ha 1920. deczember hó 31-én életben lesz, a túlélési egyesülés vagyonának urány szerint felperesre eső részét kifizeti. Az ugyanazon napon kelt C. a. okirattal alperes arra nézve vállalt kötelezettségei, hogy az A / a kötvény s>érint bekövetkező felosztáskor felperesnek legalább 6000 K-t fog fizetni. A., B. a. kötvény szerint felperes alperessel ugyancsak 1901. június 25-én szerződést kötött, melynek értelmében felperes belépett az alperes által vezetett halálesetre szóló egyesülésbe és kötelezte magát, hogy 20 évi részletben 532 franc biztosítási dijat fizet az alperes kezéhez az egyesülésbe, minek ellenében az alperes arra kötelezte magát, hogy arra az esetre, ha felperes 1920. deczember 31-e előtt hal meg, az azon évben az egyesülésbe befizetett összes dijaknak arány szerint felperesre eső részét fizeti ki a kedvezményezettnek, amely évben a felperes meghal Az ugyanazon a napon kelt D. a. okirattal alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a felperes által a túlélési kötvény alapján befizetett dijaknak legalább a kétszeresét fogja felperesnek a B. a. kötvény szerint bekövetkező halála esetén a kedvezményezettnek kifizetni. Felperes annak birói kimondása iránt indította keresetét, hogy az A,, B., C, D. alatti okiratokkal tanúsított szerződések közte és alperes között létre nem jöttek, továbbá, hogy alperes köteles legyen a szerződések alapján felperestől felvett biztosítási dijakat felperesnek visszafizetni. Felperes arra alapítja keresetét, hogy az A., B alatti kötvényekre vonatkozó kikötéseket tartalmazó C és D. V. alatti okiratokat aláíró B J. az alperesi czég jegyzésére nem volt jogosítva és hogy az alperes a C. és D. a. nyilatkozatoknak reá nézve kötelező voltát felhívás daczára sem ismerte el, hogy tehát alperes felperesnek C. és D. 7- alatti nyilatkozatokban kifejezésre jutó kikötéseit nem fogadta el, azokhoz hozzá nem járult, minélfogva az ezen kikötések elfogadásától feltételezett A. és B. a. kötvényekkel tanúsított szerződések sem állhatnak meg. Alperes beismeri, hogy B. J. az alperesi czég érvényes jegyzésére jogosítva nem volt, mindazonáltal azt állítja, hogy a C. D. alatti nyilatkozatok az alperesre nézve kötelező erővel birnak, mert B. J. azoknak kiállítására meg volt hatalmazva. Azt is állítja alperes, hogy ezt, valamint azt is, hogy a C, D. a. nyilatkozatok kötelező voltát elismeri, a felperes tudomására hozta már a kereset beadása előtt is. Minthogy az A. és B. a. kötvényekkel egyidejűleg kelt C és D. a. nyilatkozatok abbeli tartalmából, mely szerint alperes a nyilatkozatokat felperes „kívánatára" állította ki, de különben a felek egyező előadásából is kétségtelen, hogy a C. és D. a. nyilatkozatokban foglalt kikötések felperes által az A. és B.7. alatti biztosításokra vonatkozólag tett ajánlatoknak kiegészítő részét képezték s igy az A., B. a. biztosítási szerződések megkötöttnek csak abban az esetben tekinthetők, ha alperes a C, D. a. nyilatkozatokban foglalt kikötéseket is, vagyis az ajánlatokat egész terjedelmükben elfogadta : a felek fentjelzett ellentétes álláspontjához képest a per döntő kérdését az képezi, hogy ezen elfogadást kellő időben s mindenesetre még a per megindítása előtt hozta-e felperes tudomására