Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / Tartalommutató

24- sz. Kereskedelmi Jog 495 194. Ha nem annak adóssága miatt történt a biztosított ingóságokért fizetendő kártérítési összeg lefoglalása) akinek a biztosított ingó tulajdonát képezte, a foglaltatókkal szemben az is felléphet igénykeresette], akit a biztosított ingó tulajdona illetett. Jelen esetben a végrehajtást szenvedett maga biztosította a saját javára és pedig a nélkül, hogy erre kötelezettséget vállalt volna, azt a motort, melyet az eladó tulajdonjogának a vételár kifizetéséig való fentartása mellett megvett. Az elégett motorért járó biztosítási összeget a vevő hitelezői lefoglalták. Az eladó, mint a ki nem fizetett motor tulajdonosa által indított igénykeresetnek hely adatott .... 360 195. A keresk. terv. 486. §-ának az az intézkedése, hogy a biztosítási ajánlat, ha arra a biztosító 48 óra alatt nem nyilatkozik, elfogadottnak tekintendő, csak vélelmet állit tel, mely elesik akkor, ha a felek ez iránt másképen (pl. hosszabb határidőben) állapodnak meg. 360 196. Az orvosi kezelés elhallgatása csak az esetben állapítja meg a közlési kötelezettség megsértését, ha a kezelés komoly betegség folytán vétetett igénybe . 379 197. Az életbiztosításnál a kedvezményezett a biztosított elhunytával szerzi ugyan meg a biztosítási öszszeghez való jogot, de ha a kötvény előmutalóra szólott és tényleg átadatott, a biztosított és a biztosító a kötvény birtokosát is kötelezőleg nem stornírozhatják a biztosítást 141 198 A betörés elleni biztosításban az a feltett kérdés, hogy fenforognak-e oly körülmények, amelyek a betörés veszélyét fokozzák, nem kötelezi a biztosítottat azt közölni, hogy nála már megkisérlettek belörni. 442 199. A tüzeset után elfogadott díjösszeg megtartásával és a dijkötvény kiszolgáltatásával a biztosító által a fizetésbeni késedelem daczára a biztosítás fentartottnak tekintendő 457 200. Az, hogy a betörés ellen biztosított a forgalmas helyen, többek által lakott házban lakásának folyosóra nyiló ablakát szellőztetés végett nyitva hagyta akkor is, amikor háznépe rövid időre távol volt, vétkes gondatlanságot nem képez és igy nem ok a kártérítés megtagadására 457 201. A betörés veszélyéi nem fokozza az a körülmény, hogy a kirakat nappali elzárására csak tolózár alkalmaztatott, ebbeli eljárása a biztosítottnak tehát nem állapítja meg ennek vétkes gondatlanságát. . . . 448 202. A biztosító a kárösszegnek jogosult bírói letétbe helyezése által teljesen eleget tesz fizetési kötelezettségének és nem szoríthatja öt a biztosított arra, hogy a letétből való kiutalás körül bármiként is közreműködjék. 458 203. A reactivált biztosítási szerződésben foglalt az a feltétel, hogy az 2 éven tul megtámadhatatlan, nem veendő figyelembe, ha a reactiváláskor az ugyan kifejezetten hatályon kivül nem helyeztetett, de azzal concurráló uj más feltétel állapíttatott meg 453 204. Midőn a biztosítási ajánlatot tevő az ajánlatban foglalt kérdésekre nem ad választ, hanem a válasz helyét vonással keresztülhúzza, ez az eljárása a kérdésre tagadó felelettel egy jelentőségűnek nem tekinthető, hanem annyit jelent, hogy a biztosított ezekre a kérdésekre feleletet egyáltalán nem adott. Ily esetben nem lehet szó a közlési kötelesség megsértéséről. — Annak a megítélésénél, hogy vájjon az elhallgatott körülmény a biztosítás elvállalására fontos e, nem az a lényeges, hogy az illető biztosító a kérdéses körülménynek minő súlyt tulajdonit, hanem az, hogy az elhallgatott körülménynek a forgalmi élet általános felfogása szerint a a biztosítás elvállalására, vagy annak feltételeire befolyással bírható jelentősége van-e. (Objektív fontosság.) 479 205. Ha a biztosítási szerződésben nincsen tüzetesen meghatározva, hogy a helyváltozást hol kell bejelenteni, akkor a helyi ügynöknél történt bejelentés is joghatályos 481 206. Ha a biztosítási összeg bíróilag lefoglaltatott, akkor ez a fizetés joghatályával letétbe helyezhető és nem vizsgálható, hogy a lefoglalás joghatályos-e ? . 481 Szerzői és kiadói ügylet. 207. A teljes nyomdai mü ellenértékéül megállapított vételárnak aránylagos részét sem követelheti az eladó a részben már szálitott miiért, ha a csonka mü számbavehető értékkel nem bír 208 Bizományos és ügynök. 208. Ha az eladó egy megnevezett vevő megszerzésére utasította az ügynököt, a közvetítési dij kifizetését meg nem tagadhatja azon az alapon, hogy a vevő a vételárat meg nem fizette 44 209. A közvetítő a va'óban létrejött, de csak részben perfectuált ügyletben az egész mennyiség után igényelheti a megállapított közvetítési dijat 482 Ipari, vasúti, automobil és gazdasági üzemi baleset. 210. A munkaadó a halálos balesetet szenvedett alkalmazottja révén ezen gyermek alkalmazott szüleinek tartására csak akkor kötelezhető, ha a szülők fiuknak elhalálozása folytán olyan tartástól esett el, melyet fiuk az ő részükre a törvénynél vagy a törvényes joggyakorlatnál fogva kiszolgáltatni köteles lett volna. Ennélfogva tekintettel arra, hogy a gyermek vagyantalan és keresetképtelen szülőit csak akkor tartozik eltartani, ha azt saját illő megélhetésének veszélyeztetése nélkül megteheti, a felperes szülők azonban jelen esetben nem bizonyították azt, hogy elhalt fiuknak olyan jövedelme volt, hogy annak e^y részét a saját megélhetésének ves élyeztetése nélkül szülőinek, a felpereseknek eltartására fordíthatta: az alperes munkaadó, noha kártérítési kötelezettsége megállópittatott, a felperesnek tartására még akkor sem volna kötelezhető, ha való volna is felperes szülőknek az az állítása, hogy ők vagyontalanok és keresetképtelenek 190 211. Az a körülmény, hogy a balesetet szenvedettnek özvegye abban a feltevésben, hogy a balesetet férje okozta, kis összegű kárpótlást fogadott el teljes kiegyenlítésül, nem akadálya annak, hogy ha e feltevésnek tévessége kiderül, teljes kártérítést követelhessen. 214 212. Minthogy az utczán járó közönség tartozik kifejteni annyi gondosságot, hogy a villamos vasút sineire oly időben ne lépjen, amikor a villamos kocsit baleset nélkül megállítani már nem lehet, ezért a sérült egyén gondatlanságának kell tulajdonítani azt a balesetet, mely abból következik be, hogy a sérült a mozgásban levő villamos kocsi előtt lép rá a sínekre. Az, hogy a kocsivezető nem csengetett és e miatt rendőrileg el is ítéltetett, nem állapítja meg a vasút felelősségét, ha csengetéssel nem lehetett volna megakadályozni a balesetet • 214 213. A kártérítési összeg megállapitásánál csakis a baleset idejében volt keresmény lévén az irányadó, annak esetleges emelkedhetése nagyobbmérvü kártérítési igény emelésére törvényszerű alapot nem nyújt. . 215 214. Az üzemtulajdonos felelős azért a kárért (jelen esetben gondatlanságból okozott testi sértés), amelyet alkalmazottja a reá bizott teendők teljesítésében harmadik személyeknek valamely jogellenes cselekmény vagy vétkes mulasztás által okoz 215 215. Ha a gyermek halálát okozó baleset a munkaadó vétkes gondatlanságára vezethető is vissza, de a gyermek keresete még oly csekély volt, hogy ez alapoa a gyermek a szülei eltartására bíróilag nem lett volna kötelezhető, ugy a szülőknek sincsen kártérítési igényük a munkaadó ellen 344 216. A vasút által történt elgázolás mindenesetre balesetnek vélelmezendő 363 217. Az a munkás, aki benzinkazán mellett volt alkalmazva, biztosított balesetet szenved akkor is, ha alvás közben éri a veszély. 404