Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 4. szám - A munkaviszony szabályozása az uj ipartörvényben - A biztosítási ügy reformja. [Rövid áttekintés]

82 mint a két szakértő is felszólaltak. A szakvélemények figyelembevételével a novellát legközelebb átdolgozzák és mint törvényjavaslatot nemsokára a kéviselőház elé terjesztik^ Egy circuslovarnő kárkövetelést érvényesített a magyar államvasút ellen azon az alapon, hogy az általa Budapestre egy circusigazgató czimére feladott podgyászt a vasút a czimzettnek idejekorán nem kézbesítette. A vasút a keresettel szemben azt vetette ellen, hogy a kézbesítés késedelme körül őt felelősség azért nem terheli, mert a fuvarevélen a czimzett budapesti lakása olvashatlanul volt reá vezetve. A lakás tényleg alig olvashatóan volt a fuvarlevélre reávezetve, de gondosabb megvizsgálásra még is ki volt betűzhető. A felperesként fellépett circuslovarnő reámutatván erre a körülményre és arra, hogy a czimzettnek neve és foglalkozása egész tisztán és olvashatóan volt a fuvarlevélre reávezetve, a vasút a köteles gondosságot elmulasztotta, a mikor a helyett, hogy a különleges foglalkozásánál íogva könnyen feltalálható circusigazgatót a küldemény megérkeztéről értesítette volna, a feladó állomást tudósította arról, hogy a küldemény a czimzett lakásának olvashatatlansága miatt kézbesíthető nem volt. Az alsóbíróságok és a kir. Curia azonban a kárkövetelési keresetet elutasitották azon az alapon, hogy a vasút nem köteles a czimzettnek a fuvarlevélen olvashatlan lakását kipuhatolni és nyomozni. Ez a határozat nagyon is kiszolgáltatja a fuvarozók jogos érdekeit a vasúti közegek indolentiájának, a kik ezen az alapon a fővárosba érkezett áruküldemények legtöbbjének kézbesítését lehetetlenné tehetik azon az alapon, hogy a tudvalevőleg nem valamely kalligrafikus módon és legtöbb esetben a feladó állomás vasúti közegei által a fuvarlevélre vezetett lakását el nem olvashatták. A csődbíróság csak annyiban képez Ügy bíróságot, a mennyiben azok a perek, melyek a csődtörvény által a csődbíróság elé utasíttatnak, az elől el nem vonhatók ; de ez nem zárja ki a polgári törvénykezési rendtartás 51. §. második kikezdésének alkalmazását a csődbíróság előtt folyamatba tett oly perekre nézve, a melyek külön ügybíróság elé nem tartoznak. A bírói gyakorlatnak ezen általánosan elfogadott szabályából kiindulva a csődbíróságok nem csak a hozzá utalt, hanem más külön ügybirósághoz nem utalt perekben ugy jelesül a megtámadási perekben is el szoktak rendszerint járni. A csődtörvény 145. §. első bekezdése alapján megindított valódisági perek nincsenek a csődbíróság il etőségéhez utasítva és csupán a második bekezdés alapján a tömeggondnok által azon az alapon indított külön perekre rendeli az idézett szakasz harmadik bekezdése, hogy ezekben a kereset a csődbírósághoz adandó be, hogy a követelés a jogérvényes határozat vagy egyezség keletkezése után 4 sz. felmerült tények alapján nem áll fenn. Egy adott esetben a tömeggondnok egy jogerős ítélettel megállapított követelést az idézett szakasz ezen bekezdése alapján támadott meg, előadván, hogy a megítélt követelés már eredetileg fenn nem állott. Minthogy e miatt a perbefogott hatásköri kifogást emelt, ugy érvelvén, hogy a tömeggondnok megtámadása voltaképen az első bekezdésen alapszik és így az ügy nem tartozik a csődbíróság hatáskörébe, a két alsóbiróság a hatáskör kérdésében határozván, az ügy felfolyamodás folytán a Curia váltótanácsa elé került, amely a felfo'yamodá>t visszautasította, kimondván, hogy nem forogván fenn a külön ügybiróság megállapításának esete, a a másodbiróság végzése ellen további fel folyamodásnak nincsen helye. IRODALOM. i. Hazai irodalom. Magyar-franczia jogi és kereskedelmi szótárt szándékozik dr. Sömjén Géza budapesti ügyvéd, kir. törvényszéki hites franczia tolmács közrebocsájtani. A megrendelések szerző czimóre, Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. intézendők, s a mü 6 korona ára a megjelenéskor lesz fizetendő. A kiállítások jogi szabályozása. A kiállítások kérdése is egyik érdekes vidéke annak a jogterületnek, amely agyakorlati közgazdasági tudományok szférájából lassan-lassan átmegy a pozitív jogépitós birodalmába. Eddig csak egy-két jogeset kapcsán esett szó jogi körökben a kiállításokról. Rendszeresen csak azóta foglalkoznak jogi szempontból az idetartozó jelenségekkel, a mióta világszerte külön erre a czélra alkotott társadalmi intézmények, főleg az úgynevezett kiállítási czentrálók gondozzák programmszorüen a kiállítások közgazdasági és jogi vonatkozásait. Nálunk az Országos Iparegyesület kebelében 1908-ban szervezett kiállítási központ karolta fel elsőizben a kérdés jogi részét. Most jelent meg egy füzetben az a tanulmány, a melyben dr. Dóczi Sámuel a központ megbízásából tanulmány formájában összefoglalja mindazt, ami fontossággal bír a kiállítások jogi S7abályozásának tekintetében de lege lata és ferenda. II. Külföldi irodalom. Staub, H. Kommentár zum Handelsgesetzbuch. 8. Aufl. bearb. von H. Könige, J. Stranz, A. Pinner. Nachtrag, betr. die Börsentermingescljüfte, die handelsrechtl. Lieferungsgescháfte und die Differenzgeschafte nach d. Ges., betr. AenderuDg d. Börsengesetzes v. 8./5. 1908 und nach dem BGB, (§§ 762, 764). Berlin, J. Guttentag. 3.60 M. Kereskedelmi Jog