Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 4. szám - A munkaviszony szabályozása az uj ipartörvényben - A biztosítási ügy reformja. [Rövid áttekintés]

kereskedelmi Jog ol szes eseteit. Épen ezért a kir. Curia egy legközelebb hozott határozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a biztositási szerződésnek. az a rendelkezése, hogy a teljes munkaképtelenség esetét mind a két láb elvesztése állapítja meg, nem zárhatja el a biztosítottat annak bizonyításától, hogy csak egy lábának elvesztése folytán is teljesen munkaképtelen lett. A Curia ebbuli határozatában abból indul ki, hogy az ilyen szerződési kikötésnek helyes értelme csak az, hogy a szerződésben felsorolt esetek minden további bizonyítás nélkül állapítják meg a biztosító felelősségét, de nem zárják ki, hogy egyéb esetekben is bizonyittassék a munkaképtelenség, a melynek fenforgását a bíróság állapítja meg Ugyanebben a határozatában a Curia azt a fontos kijelentést is tette, hogy a munkaképtelenség nem absolut, hanem relatív, a foglalkozás, az értelmiség és más viszonyokhoz alkalmazva. V A munkaviszony szabályozása az uj ipartörvén} ben. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének legutóbbi teljes ülésén Lévy Béla dr. fölolvasást tartott az ipari munkaviszony szabályozásáról az ipartörvény tervezetében. A fölolvasó a kérdést abból a szempontból bírálta, hogy a törvény intézkedései egyrészt gyakorlati alkalmazásukban számolnak-e kellően az élettel, másrészt, hogy kielégitik-e annak a gazdasági organizmusnak igényeit, a melynek használatára rendelvék. Szerinte a tervezet intézkedései ezt a czélt több tekintetben szem elől tévesztik. Kifogásolja nevezetesen a tervezet 334. szakaszának intézkedését, mely az alkalmazott kártérítési kötelezettségét anyag eszköz, munka mogrongálásáért csak arra az esetre állapítja meg, ha a kárt szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal maga idézte elő. Az ipartörvénytervezet e rendelkezésónek az általános magánjog elveitől való lényeges eltérése nagy veszedelmet rejt magában a munkaadóra nézve. De a kár behajthatósága iránt is aggodalma van, mert a tervezet 341. szakasza, a mely azt a kérdést szabályozza, hogy minő követeléseket tudhat be a munkaadó a munkás bérébe, nem adja meg a módot arra, hogy a munkaadó a munkás által okozott kárt, levonásba hozza ; holott az általános magánjog elveivel ez az intézkedés is ellentétben áll. A tervezet szerint a munkást betegség idejére — legföljebb a fölmon dási időre — megilleti a fizetés és a munkaadó azt az összeget sem vonhatja le, a mit a munkás a betegpénztártól kap. Ez a munkaadó megokolatlan megterhelése, de mint a külföldi példák mutatják, nem veszedelem nélkül való a munkaszerződés komoly teljesítésének szempontjából. Behatóan bírálta azután a fölolvasó e javaslatnak a fölmondási időre, a trukkrendszerre, az akkordmunkára és a versenytilalomra vonatkozó részeit, a melyeknek szabályozása több tekintetben — lényegileg ós formailag — téves és a melyek gyökeres revízióra szorultak. Szólt végül az idevonatkozó büntető rendelkezésekről és meggyőző példákkal igazolta o rendelkezések hiányosságát, egyenlőtlenségét és gyakori megokolatlaaságát./ Több intézvényezett a váltón a mi joggyakorlatunk szerint meg van engedve. A mi gyakorlatunk e részben, ellentétben a német judikaturával, abból a felfogásból indul ki, hogy miután a törvény sehol sem tiltja, hogy több személy is megneveztethessék intézvényezettnek, ez a körülmény a váltó érvényét nem érintheti, mivel az ilyen váltó is nem tartalmaz több fizetési felhívást, hanem a valóságban csak egy fizetési meghagyást több személyhez. Hazai joggyakorlatunknak ez az állásfoglalása több oly súlyos konzekvencziával jár, melyek egyenesen bénitólag hathatnak a váltóforgalomra, így jelesül következik ebből a felfogásból az, és hogy mivel a váltót a törvény 43. §. szerint az intózvényezettnél kell fizetés végett bemutatni, ha két intézvényezett van a váltón kitüntetve a váltót mind a kettőnek kell bemutatni és mind kettő ellen kell a fizetés hiánya miatti óvást is felvétetni, még pedig abban az esetben is, a mint azt a Curia egy legutóbb hozott határozatában kimondotta, ha csupán csak az egyik intézvényezett fogadta el a váltót. Ha már most ez a két intézvényezett két különböző helyeu lakik, megeshetik, hogy ez a fizetés vógetti bemutatás és óvás felvétele a törvényes határidőben majdnem lehetetlen. VA biztosítási ügy reformja. Régóta húzódik már a biztositási ügy reformjának az ügye és a jelenlegi kormány — miként az előzők is — elhatározta, hogy a kereskedelmi törvénynek a biztositási ügyre vonatkozó általános határozmányait novelláris uton megváltoztatja ós az összes biztositási intézeteket a többi nyugoti kulturállamok példájára rendszeres állami ellenőrzés alá helyezi. A reformnak gyakorlati keresztülvitelét ugy tervezik, hogy egyelőre csak a kereskedelemügyi minisztérium gyakorolná a felügyeletet és az ellenőrzést, mig egy később hozandó külön biztositási törvény értelmében — Németország mintájára — egy országos biztositási felügyeleti hivatalt fognak létesíteni. A felügyelet kérdésén kivül különös fontossággal bir a biztositási díjtartalékok elhelyezésének kérdése, amelynek megoldását akként tervezik, hogy a tartalékoknak bizonyos meghatározott kontingense állampapírokban és egyéb fix kamatozású czimletekben nyerjen elhelyezést. Legutóbb az igazságügyminiszteriumban a biztositási novella tárgyában ankét volt. A tanácskozáson részt vettek a pénzügyminisztériumnak, a kereskedelmi- és igaz ságügyminiszteriumnak képviselői, továbbá két biztositási intézeti vezérigazgató, mint szakértők. A szaktanácskozmány pontról pontra behatóan tárgyalta a novellának összes szakaszait és minden egyes dontnál ugy a minisztériumoknak képviselői, vala-