Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 4. szám - A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonya az ipartörvény tervezetében

80 s ugyanarra az üzletágra szó'jon s az alkalmazott fentartását és előmenetelét méltánytalanul ne nehezítse meg; 4. végül legfeljebb 2 évre szólhat e tilalom. (A német törvény szerint 3 évre.) Ezen szigort bizonyos mértékig méltányolni tudom. Mert igaz az, hogy az alkalmazott gazdasági függésben van munkaadójától s ha már békókat raknak a kezére, legalább oly formában történjék az, mely a szerződési szabadságnak látszatát adja meg. Bár a Tervezet nem mondja, de mindenesetre előfeltétele az ily versenvtilalom jogérvényességének, hogy a munkiadínik indokolt jogi érdeke fűződjék ahhoz, mert csak sikánb ól nem lehet ily szerződést stipulálni, sem meszszebbmenőleg, mint a munkaadónak érdekében áll. Pl. nem terjed tovább a tilalom, ha a munkaadó üzletét felhagyta. (Staub id m. 338. old. Anm. 8) Persze itt ujabb kérdések merülhetnek fel. Hogy végleg kellett-e az üzletet megszüntetni, vagy el£g, ha bizonyos ideig nem gvakorolja? hogy üzletátruházás esetén megszünik-e a tilalom ? A német legfelsőbb bíróság gyakorlata e kérdésben még ingadozó. (Lásd ugyanott.) A Tervezet egyéb korlátozásai azonosak a német kereskedelmi törvény 74—75. §§. rendelkezéseivel. A versenytilalom egyik alfá'áról szól a Tervezet 392. §-a. .Az e fejezet határozmánvai alá tartozó alkalmazottak beleegvezése nélkül kereskedelmi üzletet nem folytathatnak és a munkaadó üzletkörébe eső kereskedelmi ügyleteket saját vagy harmadik személyek számlájára nem köthetnek." Ezen rendelkezés korrekcziója a k-^resk. törv. 53. §-ának. E szakasz tilalma ugyanis csak a czégvezetőkre és üzletvezetőkre, másrészt azonban a kereskedelmi ügyletekre egyáltalában terjed ki. A Tervezet tilalma tehát részben tágabb, amennviben az összes kereskedelmi alkalmazottakra vonatkozik, részben szűkebb, amennyiben csak a konkurrens üzletekre vonatkozik, tehát méltányosabb is. Megjegyzendő általában, hogy a versenytilalom a közönséges ipari alkalmazottakra (tanoncz, segéd) egyáltalában nem terjed ki, mert a 378. §. szerint: „Oly kikötés, melynél fogva az alkalmazott a munkaviszony megszűnése után kereseti, illetőleg ipari tevékenységében az 4. 8Z. idő, hely, vagy tárgy megválasztása tekintetében korlátoztatik, érvénytelen". Szólnom kell még a felmondási időről. A Tervezet bifurká<^z;óját a felmondási idő alapját tekintve szerencsésnek tartom. Mert helves az, hogy bizonyos magasabb állásokban és bizonyos szolgálati évek után a felmondási idő is emelkedjék. Másrészt pedig szerencsésnek tartom azért, mert megszűnik a bizonytalanság, mely a kereskedelmi törvény 57. §. 2. bek. fontombh teendőkkel m°.qb'\zott alkalmazottak körül támad. Ha más nem, e bizonytalanság megszűnése szintén ér valamit. Azonban itt is megbőszülj a magát az, hogy a Tervezet egy kalap alá vonja a legmagasabb és legalsóbb segédszemélyzetet, az igazgatót a legkisebb segédig. Egy gyárigazgató felmondási ideje a mai joggyakorlat szerint egy év. A Tervezet szerint azonban az első 5 évben 3 hónap, 5 évtől 10 évig 6 hónap, 10 évi szolgálat után egy év Vagyis amit a joggyakorlat nehezen kijegeczesitett, midőn a törvénytől eltéröleg egy évben állapította meg bizonyos magasabb állású magántisztviselők felmondási idejét, azt a Tervezet elrabolja tőlük. Midőn az Omke egyik ülésén, melyen a Tervezet e fejezetét tárgyaltuk, egyik kollégám a most mondott anomália ellen felszólalt, azzal nyugtatta meg az ülés elnöke: „Hagyjuk csak ezt igy, majd kialakul egy ujabb joggyakorlat". Ily törvényrontó joggyakorlalra a Tervezet számos intézkedésével szemben lesz szükség! KÜLÖNFÉLÉK. Dr. Neumann Ármin udvari tanácsos, ügyvéd, egyetemi rk. tanár január 3l-ón elhalálozott. Az elhunyt hiteljogunk egyik legkiválóbb művelője volt és ugy gyakorlati, mint az elméleti jogtudomány terén, nem különben törvényelőkészítő működésével általános elismerést ós tiszteletet érdemelt ki. A kereskedelmi törvényhez irt kommentárja, a biztosítási és részvényjog egyes kérdéseit felölel > tanulmányai, a tisztességtelen versenyt, védjegyügyet, üzletátruházást és számos egyéb hiteljogi tárgyat felölelő munkálkodása maradandó nyomokat hagyott hátra jogéletünkben. Lapunk egy jó barátot és szerfölött értékes munkatársat veszitet halálával. Emlékét kegyelettel őrizzük meg. Balesetbiztosításban a teljes munkaképtelenség esetei rendszerint fel vannak sorolva a biztosítási szerződésben. Az igy a biztosítási szerződésben felsorolt egyes esetek azonban még nem merítik ki a teljes munkaképtelenségnek öszKereskedelmi Jog