Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 4. szám - A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonya az ipartörvény tervezetében

4. sz. érvénytelenek a vevővel szemben; láttuk ezt az engedélyezési eljárásnál stb. stb. A 387. §. — ártatlan formában bár — de újból ilyen uj jogszabály becsempészését tartalmazza. Eszerint ugyanis : „Ha a munkaadó és az alkalmazott ugy szerződött, hogy az utóbbinak minden ügyletért, melyet ő kötött vagy közvetített, jutalék jár, a jutalék csak a tényleg befolyt összeg arányában követelhető". A Tervezet ezen ártatlan szakaszban az üqynöki jutalék követelhetőségének jogállapotát akarja egész mellékesen az ipartörvényben szabályozni. Ez ellen azonban minden jogásznak tiltakozni kell. A kereskedelmi ügynök jogáUásá nálunk ma még teljesen kodifikálatlan. Azt sem tudjuk, milyen viszonyban áll az ügynök az ő házához, melyet képvisel. Szolgálati vagy megbízói szerződésben ? Staub szerint szolálati szerződésben. (Lásd : Kommentár zum Handelsgesetzbuch, 1906. 357. old.) míg a Reichsgericht szerint nem, hanem inkább megbízói viszonyban. Annál kevésbbé van megállapodott joggyakorlat, hogy mikor válik az ügynöki jutalék (provisió) esedékessé : akkor, mikor az ügylet megköttetett, vagy mikor a vételár kifizettetett ? A kereskedelmi törvénynek az alkuszi üzletről szóló 546. §-a szerint: ,E dij — más megállapodás hiányában — akkor követelhető, ha az ügylet megköttetett, vagy a feltételesen kötöttt ügvlet feltétlenné vált." De ez nem az az ügynöki jutalék, mely egy czég állandó ügynökére vonatkozik, hanem azon ügynöké, ki esetrőlesetre közvetít üzleteket. (Makler). Az ügynök és ügynöki jutalék jogi kérdése a kereskedelmi törvény keretébe tartozik. A német ipartörvény szintén a kereskedelmi törvény számára hagyja fenn e kérdés megoldását, mely erről a 65. §-ban intézkedik, kimondván: „Ist bedungen, dass der Handlungsgehülfe für Gescbáfte, die von ihm geschlossen oder vermittelt wurden, Provision erhalten solle, so finden die für die Handlungsagenten geltenden Vorschriften des § 88. und des § 91. Satz 1. Anwendung." A 91. §. pedig kimondja, hogy mis megállapodás hijján. a jutalék csak a vételár kifizetése esetén és arányában, követelhető. A Tervezet tehát a német törvényt követi bár, de mégsem hivatott arra, hogy az ügynöki jogviszony egyéb fontos kérdéseinek 79 tisztázása és megállapítása nélkül a jutalék kérdését eldöntse. Talán egyik legfontosabb, mert a gyakorlatba nehezen gyökeret vert jogintézmény tisztázását volna hivatva törvényileg eldönteni a Tervezet 388. §-a, mely a versenytilalmat tárgyalja. Ma már nem vitás, hogy bizonyos korlátok között a főnök és alkalmazott között létrejöhet oly kikötés, mely szerint az alkalmazott kilépése után bizonyos ideig és helyen üzletet nem nyithat, sem konkurrens czégnél nem vállalhat alkalmazás. A normativum ezen jogesetek eldöntésénél az, hogy a szerződés a jó erkölcsökbe ne ütközzék, vagyis hogy az az alkalmazott előremenetelést és létfentartását méltánytalanul ne nehezítse meg. Ezen álláspontot foglalja el az osztrák és a német törvény is. A Tervezet 388. §. szintén leszűri az élet tanulságait s követi a joggyakorlatot, de megáll a fél uton. Fél, hogy ha a joggyakorlat szülte állapotot teljesen elismeri, talán nem lesz eléggé szocziális. A versenytilalalomnak ugyanis kétféle nemét lehet megkülönböztetni. Az egyik, midőn az alkalmazott kötelezi mapát, hogy bizonyos ideig, helyen és üzletágban önálló üzletet nem nyit s a másik, midőn arra kötelezi magát, hogy bizonyos ideig, helyen és üzletágban más czégnél alkalmazást nem vállal. A joqgyakorld bizonyos, fent emiitett korlátok között, mindkét megállapodás jogérvényességét elismeri. Szintúgy az osztrák és német törvény. Nem ugy a Tervezet. A 388. §. utolsó bekezdése szerint: „oly kikötés, mely szerint az alkalmazott más munkaadóval nem köthet munkaszerződést, érvénytelen." Az élet arra tanit, hogy ily kikötések sok esetben szükségesek, tehát respektálandók. A Tervezet azt mondja: nem. Miért? nem mondja meg. (Lásd e kérdést dr. Szegő Elemér czikkében is : Versenytilalom az ipartörvény tervezetében. Kereskedelmi Jog. 1908. évfolyam 20—21. sz.) A versenytilalom korlátozásai tekintetében különben is eléggé szigorú a Tervezet. Megkívánja, hogy 1. a munkaszerződésbe felvétessék; 2. hogy alkalmazott a megállapodás létrejöttekor nagykorú legyen; 3. hogy a tilalom az alkalmazás helyére, indokolt esetben ugyanannak a helynek csak bizonyos kerületére vagy utczáira Kereskedelmi Jog