Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 4. szám - A munkaadó felelőssége az alkalmazott által okozott károkért

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., Arany Jino»—«. 0. tz FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA EIB. CTJR1AI Braó. ÜGYVÉD. ELŐFIZETÉSI ÁR: RgAn *m ... 10 K, ügy— oáam t 1 K. Ttltfei! SO—09> HATODIK ÉVFOLYAM. — i. SZ. MEGJELEN MINDEN HO 1-EN ÉS 15-EN. BUDAPES1 f, 1901) FEBRUÁR 15. A munkaadó felelőssége az alkalmazott által okozott károkért. Irta: Adolf Sebestyén, a kir. Curia kisegítő birája. A kir. Curia egyik legújabb határozatában a munkaadó felelősségét az alkalmazottja által a reábízott munka ellátásával okozott károkért az esetre állapította meg, ha a munkaadót az alkalmazott kiválasztásában gondatlanság terheli (culpa in eligendo). Ebben a kérdésben ingadozó volt a gyakor­lat : az osztrák polgári törvénykönyv és a német birodalmi törvénykönyv által elfogadott ezen jogszabálylyal azonos döntések mellett találko­zunk oly határozatokkal is, amelyek a munka­adó felelősségét általában, tekintet nélkül a vétkességére, megállapítják. Tagadhatatlan az, hogy az utóbbi jogelv inkább megfelel a modern forgalmi élet köve­ményeinek, igazságos, hogy az, aki saját érde­keinek ellátására idegen erőt vesz igénybe, feleljen az igy keletkezett károkért, ha gazda­sági tevékenységét más személyek felhasználá sával fokozza és ily előnyt vesz igénybe, viselje annak esetleges hátrányait is. Felhozzák ezen elv mellett érvül azt is, hogy ha a felelősség­nek nem ezt a mértékét alkalmazzák, akkor a nagy vállalkozó előnyben lenne a kis ember felett, aki maga kénytelen elvégezni az üzlete köréhez tartozó teendőket és igy saját tényeiért teljes mértékben felel, mig a nagy vállalkozó, ki idegen erővel dolgoztat, felelőssége ezen elv alkalmazása esetén kisebb és igy részére az az előbbivel szemben feltétlen előnyt biztosit. Ez az érv azonban nem egészen talál, mert az, aki idegen segítséget vesz igénybe ügyei ellátásánál, a felelősség most vázolt mér­téke mellett megbízottjának gondatlan cselek­ményeiért is felel, már pedig az ügy ura két­ségtelenül nagyobb gondosságot fog kifejteni az ügy ellátásánál, mint a harmadik személy érdekében működő alkalmazott és igy az, ki más segítségét veszi igénybe, az ebből eredő koczkázatot is viseli. Nálunk, hol a gazda­sági élet gerinczét a mezőgazdaság képezi, amely termelési ágban a kis ember is leg­többször idegen személy tevékenységét kényte­len igénybe venni, éppen az emiitett koczká­zatra való tekintettel, ennek a jogelvnek a merev alkalmazása, ezt a gazdasági osztályt sújtaná, ezért a mi viszonyainknak jobban megfelel az előbbi jogelv, amely a felelősséget csak az alkalmazott kiválasztása körüli vétkes­ség esetén állapítja meg, annál is inkább, mert az osztrák polgári törvénykönyv uralma alatt álló jogterületen az lévén az élő jog, a jog­egység érdekében kívánatos, hogy a másik jog­terület a lehetőség szerint a kodifikált joghoz simuljon. Nyilván ezek az érvek hatottak oda, hogy ez a jogelv vált állandó gyako-lattá. Nehézsé­get ezen jogelv mellett azonban a bizonyítási kötelezettség kérdése okoz, ki köteles ugyanis bizonyítani a vétkességét, vájjon a kárt szenve­dett, vagy pedig a munkaadó azt, hogy maga részéről az alkalmazott kiválasztásánál a kellő gondossággal járt el. A német polgári törvénykönyv 831. §-a szövegéből kétségtelen, hogy a bizonyítási köte­lezettség a munkaadóra hárul, az okozott kár­megtéritési kötelezettségének elhárítására neki kell bizonyítani, hogy az alkalmazott kiválasztá­sánál a rendes gondossággal járt el, az osztrák polgári törvénykönyv szövegéből a bizonyítási teher ellenkező megosztására kell következtetni. A gyakorlat azonban szerződősen alapuló kötel­mekben a bizonyítás terhét az alperesre rójja, sőt a kiválasztás körüli gondatlanság fenforgá­sát magából az adott esetből már megállapítható­nak tartja, nevezetesen az alkalmazottnak a végzett munka keretében elkövetett nyilvánvaló ügyetlenségéből egymagában elég alapot talál an-

Next

/
Thumbnails
Contents