Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 3. szám - A közös bérszabályszerzödés jogi természetéről

70 Kereskedelmi Jog 8. si. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok : Abból, hogy a váltókötelezettek felperest a váltó elhelyezésével megbízták, még nem következik, hogy e minőségében felperes az eredetileg nem telepitett váltónak utólagos telepítésére vonatkozó megállapodás létesitésére is felhatalmazottnak volna tekinthető, a másodbiróság ítélete tehát idevonatkozó indokolásának mellőzésével, egyébként azonban indokai alapján volt helybenhagyandó. 43. A nem kézbesített sommás végzés ellen is helye van semmiséji keresetnek, mert itt is helytelen perbeidézés esete foroghat fenn. (M. kir. Curia 556/1908. — 1809. jan. 7.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és arra az esetre, ha felperes K. E. leteszi az esküt arra, hogy a 36 701/1896. sz. sommás végzés kézbesítéséről szóló vetbizonyitványt nem irta alá, sem ennek alairásával senkit meg nem bízott, a sommás végzés K. E részére történt kézbesítését és az ezt követő egész eljárást megsemmisíti. Indokok: Felperes azt állította, hogy a sommás végzés kézbesítéséről szóló vétivet alá nem irta, sem nevének aláírásával senkit meg nem bízott. A kézbesítést eszközlő Gy. B. kihallgattatván, ez azt vallotta, hogy felperest személyesen ismeri és hogy a jelzett sommás végzést felperesnek kézbesítette, ki a vétivet sajátkezüleg alá is irta. Ezenkívül próbairás is vétetett felperestől. A kir. ítélőtábla a S. E. T. 215. és 78. §-a alapján összehasonlítván a felperestől kivett próbairást és a keresetéhez csatolt meghatalmazáson látható s szintén a felperestől eredő névaláírást a 36.701/1896 számú sommás végzés kézbesítéséről szóló vétiven látható s tagadott felperesi névaláírással, azt találta, hogy e névaláírások egymástól feltűnően eltérnek. Végül Cs. J. tanú is kihallgattatott és ez azt vallotta, hogy felperes csak azért kötött alperessel egyezséget s azért fizette ki az egyezségi összeget, mert alperes fenyegette a szoros zár alkalmazásával. A kir. ítélőtábla figyelemmel arra. hogy felperes kétségbe nem vont névaláírása eltérőnek látszik a vétbizonyitványon látható tagadott névaláírásától és figyelemmel arra, hogy a vétbizonyitványon történt aláírás ezelőtt 12 évvel eszközöltetett. Gy B. tanú vallomását a per eldöntésénél nem vehette figyelembe és épen a szóban forgó névaláírások feltűnő eltérésére való tekintettel, valamint Cs. J. tanú vallomására való tekintettel a kir. ítélőtábla felperes előadását látta valószínűnek. Kzért a kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával arra a döntő ténykörülményre, hogy felperes a vétbizonyitványt sajátkezüleg aláirtá é, vagy nevének aláírásával valakit megbízott-e, vagy nem, a felperes által felajánlott esküt megítélte és a per kimenetelét ezen eskü le vagy le nem tételétől tette függővé. Ebből folyólag az eskü letétele esetében a szóban forgó kézbesítést és az azt követő egész eljárást az 1881. LIX. t.-cz. 39. §-ának K. p. s illetve 50. § a alapján megsemmisíteni, az eskü le nem tétele esetében pedig felperest keresetével elutasítani kellett. (530/908.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért, mert a sommás végzés itelet hatályával bír s miután a semmisségi keresetnek alapját a perbeidézés helytelensége képezi, a kereset és a sommás végzés kézbesítése helytelen perbeidézésnek tekintendő, mert a kir. Curia is összehasonlítván a kifogásolt aláírást felperes valódi aláírásával, azok között eltéréseket tapasztalt ugyan, de ezek az eltérések nem oly természetűek, amelyek kizárnák azt, hogy a sommás kereset kézbesitési vétiven látható K. E. névaláírás a felperes kezétől származhatott. Csöd. 44. Mivel a törvény nem a csöd elrendelésének időpontját, hanem a csödnyitás hatályának kezdetét veszi a jogcselekmények semmisége vagy megtámadhatósága szempontjából irányadónak, ezért a megtámadási jog gyakorlásának ideje szempontjából nem a külföldön történt csödnyitás napját, hanem azt az időpontot kell irányadóul venni s a csődtörvény 37. §-ában megállapított elévülési időt is attól a naptól kell számítani, midőn a belföldi vagyon a csődbe vonatott. (A budapesti kir. Ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság 1908. G. 544. 1908. decz. 2.) A budapestikir. ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság : A felperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a megtámadott Ítélet megváltoztatásával kimondja, hogy felperes keresetével a megtámadási jog elévülése okából el nem utasítható és ugyanezen ítéletnek a költség viselésére vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezve, a felebbezési bíróságot az eljárás folytatására s az összes költségek viselésének kérdésére is kiterjedő uj határozat hozására utasítja. Indokok : A meg nem támadott tényállás szerint a közadós ellen a csődöt a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszék 1907. évi január hó 7-iL napján nyitotta meg s a csődbíróság megkeresése alapján a közadós budapesti czégének ingókból álló üzleti vagyona is a csődtömegbe bevonatott. Felperes a budapesti czég vagyonából a csödnyitás előtt teljesített fizetést támadja meg s igényét előbb az 1907. évi július hó 8. napján a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez beadott rendes keresettel kivanta érvényesíteni, de a kir. törvényszék ezt a keresetet, mint hatáskörébe nem tartozót, visszautasította.