Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 3. szám - A közös bérszabályszerzödés jogi természetéről

68 Kereskedelmi Jog 3. sz. Indokok: G. I. festőművész „Vendéglátás" és „Játszótársak" czimü festményei bármily modorban való sokszorosításának kizárólagos jogát a nevezett festőtől felperes megszerezte Alperes beismerte, hogy a nála foglalt két kép G. J. szóban forgó két képének utánképzése. Hogy a képeknek alperes szerinti utánképzője: K. J., felperestől jogot nyert volna, az utánképzésre, alperes nem is állította. Azt, hogy a kérdéses két kép alperesnek a kirakatába is ki volt téve, alperes beismerte. Az pedig, hogy a kérdéses két képet árulta, T. G. és D. Gy. tanuk egybehangzó vallomásával bizonyítva van. Ezek szerint alperes terhére a jogosulatlan forgalomba helyezés tényálladéka meg van állapítva és ennek mint az 1884. évi XVI. t -cz. 60. § a szerint a szerző vagy mint a jelen esetben e részbeni jogutódja a felperes kizárólagos jogát sértő cselekménynek folyományakéképen az idézett t.-cz. 21. §-a értelmében a lefoglalt két utánképzés elkobzását el kellett rendelni és alperest a cselekmény folytatásától vagy ismétlésétől el kellett tiltani, de őt szerzői jog bitorlásának vétségében bűnösnek kimondani és e czimen megbüntetni nem lehetett, mert az 1884. évi XVI. t.-cz. 61. §-a szerint a képzőművészet alkotásait illetően azoknak utánképzése képezi (ha terjesztési szándékkal és a jogosult beleegyezése nélkül történt) a szerzői jog bitorlásának tényálladékát; hogy a jogosulatlan forgalombahelyezés is a bitorlás tényálladékát állapítaná meg, ez az idézett törvényczikk egyik szakaszában sem mondatik; az idézett törvényczikknek felperes által hivatkozott 5. §-a, mely az irói mü jogosulatlan forgalomba helyezését bitorlásnak minősiti, a 65. §-ban a képzőművészet alkotásaira kiterjesztett szakaszok között nincs felsorolva és a 23. §. alapján sem volt alperes büntetéssel sújtható, mert azt, hogy alperes tudta volna, hogy a lefoglalt két kép törvény tilalma ellenére többszörözött példány, felperes nem állította, alperes ilyen tudomása nélkül pedig a 23. §. tényálladékát („aki a törvény tilalma ellenére többszörözött müpéldánvait szándékosan üzletszerűen áruba bocsátja, eladja vagy más uton terjeszti") a törvényszék fenforgónak nem találta. (37,621/1907.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletének felebbezett részét megváltoztatja, az elsőbiróság Ítéletében megállapilott cselekményt a szerzői jog bitorlásának nyilvánitja s emiatt alperest az 1884. évi XVI. t.-cz. 65., 23., 19. §-ai értelmében behajthatatlanság esetén egy napi fogházzal helyettesítendő 20 korona pénzbüntetésre ítéli. Indokok: Az 1884. évi XVI. t.-cz. 60. §-a értelmében a képzőművészet alkotásainak utánképzése, közzététele és forgalomba helyezése a mü szerzőjének vagy a 3. §. szerinti jogutódának, amilyennek a felperes tekintendő, kizárólagos joga. Ebből következik, hogy a szerzői jog bitorlását nemcsak az követi el, aki a képzőművészeti müvet utánképezte, hanem az is, ki a szerző vagy jogutóda beleegyezése nélkül és így jogosulatlanul utánképzett müvet szándékosan üzletszerűen áruba bocsátja. Minthogy pedig az elsőbiróság ítéletében helyesen megállapított tényállás szerint alperes a szóban forgó képek jogosulatlanul utánképzett két példányát kirakatába helyezte és áruba bocsátotta, azt pedig alperes maga sem állította, hogy a kirakatbahelyezés és árubabocsátás az ő szándékán kivül történt; minthogy alperes mint kereskedő a köteles gondosságot mulasztotta el akkor, midőn az utánképzett müvek megszerzésénél nem igyekezett meggyőződni arról, hogy a megvásárolt müvek az eladó eredeti alkotásai-e; minthogy eszerint alperes szándékosan üzletszerüleg bocsátott áruba oly müvet, melyet az eladó a törvény tilalma ellenére utánképzett és ekként irányában az 1884. XVI. t.-cz. 60. és 23. §-ai alapján az elkövetett bitorlás miatt büntetésnek helye van ; minthogy végül az elévülés mindaddig kezdetét sem vette, mig a képek elárusitás végett a kirakatban voltak, elévülés tehát fenn nem forog: ennélfogva a neheztelt Ítéletnek azt a részét, amely szerint az elsőbiróság alperes cselekményének bitorlássá való minősítését mellőzte és a keresetnek a büntetésre irányuló részét elutasította, meg- kellett változtatni, alperes irányában a szerzői jog bitorlását meg kellett állapítani s ennek folyományaként őt a kiszabott büntetéssel kellett sújtani. (545/1908.) M. kir Curia: A másodbiróság ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. Váltó. 42. Akit a váltókötelezett megbiz a váltó leszámítolásával, nem tekinthető egyúttal megbízottnak a váltó telepítésére vonatkozó megállapodásra is. (M. kir. Curia 754/1908. — 1908. nov. 4.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : A sommás végzés hatályon kivül helyeztetik. Indokok: II. és III. r. alperesek, Cs. A. V. czég és G. A. V.-né kifogásul felhozták, hogy a G. A V. czég, midőn nevét czégvezetői által kibocsátó és forgató minőségben a kereseti váltóra irta, azt nem telepitette, a telep helyén felvett óvás tehát velük szemben a visszkereseti jog fentartására nem lévén alkalmas, felperes visszkereseti joga velük szemben elenyészettE kifogást a bíróság G. B. és G. J. tanuk vallomásával, akik e kir. törvényszék czéghivatalánál elfekvő iratok szerint a váltó kibocsátásakor s a kereset beadásakor II. r. alperes czég czégvezetői voltak, daczára azon érdekeltségnek, hogy jelenleg II. r. alperes czég tulajdonosai és III. r. alperes leszármazói bebizonyitottnak