Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 3. szám - A közös bérszabályszerzödés jogi természetéről

64 Kereskedelmi Jog 3 sz. Indokok: Felperes keresetét vételárkülönbözet fejében 1200 kor. iránt indította, melyet a per folyamán 1141 kor. tőke s jár.-ra szállította le. A D) alatt csatolt, 1906. évi szept hó 9 én kelt kötlevél szerint alperes eladott felperesnek egy vaggon mákot készpénzfizetés mellett 100 kgr.-ként 62 koronáért 1^06. évi szeptember—októberi szállításra, ab vaggon Podwoloczyska ; az E) alatti, 1906. október hó 15-én kelt levéllel felperes felszólította alperest a vaggon mák szállítására. Az F) alatti, 1906. évi október 17-én kelt levélben alperes értesítette felperest, hogy a vaggon mákot nem szállíthatja, mert neki sem szállítottak. Felperes a G) alatti, 1906. évi október 19-én kelt levélben alperesnek irja: „Táviratoztam önnek 17-diki levele folytán, távirati választ kívánok, vájjon a vaggon mák szállításának lemondása végérvényes-e, mely esetben 78 koronáért tett ajánlatot felhasználva, pótvaggont veszek, különbözet az ön terhére" ; ismételten értesiti, hogy vagy teljesiti kötését, va^y egy pótvaggont vesz s alperestől a különbözetet behajtja. Alperes erre a levélre nem válaszolt, azonban a 2. sz. a., 1906. évi november 30-án kelt levele szerint azt irta felperesnek, hogy az üzletet mint megsemmisitettet tekinti, mert felperes a vaggon mákért kikötött pénzt máig sem küldte be neki. Alperes a D), E), F), G) alatti levelek valóságát beismerte, a 2. sz. alatti levelet maga csatolta, ekként ezen levelekből megállapítható tényállás valónak volt elfogadandó. Nem vette tagadásba alperes azt sem, hogy felperesnek 1906. évi október 19 iki levelére nem válaszolt, a teljesítést eleve megtagadta. A D) alatti kötlevélben csak az állapíttatott meg, hogy az eladás készpénzfizetés mellett történik ; az tehát, hogy felperesnek a vételárat a szállítás előtt kellett volna megfizetnie, kikötve nem lett, ekként a vételár kifizetésének a K. T. 345. §-a szerint az átadáskor kellett történnie. Amig egyrészről tehát alperesnek nem volt joga a vételár előzetes meg nem küldése okából a szállítást megtagadni s az ügyletet semmisnek tekinteni, másrészről felperesnek jogában állott a K T. 353. §-ában foglalt jogok bármelyikével élni, tehát a késedelemből eredő kár megtérítését követelni. Felperes a K) alatti számla s A. M. tanú szerint 1906. október hó 22 én és 26-án A. és K. pozsonyi czégtől két fél vaggonrészletben 10.C00 kgr. mákot 77 kor. átlagos árban vásárolt és pedig olyképpen, hogy az egyik félvaggont 3800 koronáért, a másikat 3900 koronáért, összesen 7700 koronáért vette meg. Felperes az alperes által valódiság tekintetében nem kifogásolt H) és I) alatti levelekkel igazolta, hogy Podwoloczyskán 1906 évi október 17-én 78 korona, november 5 én pedig 77 kor. 50 fillért tett ki a mák ára 100 kgr ként. Alperes bizonyítani meg sem kísérletté, hogy az ügylet teljesítési helyén a mák piaczi ára a fedezeti vételárnál kisebb lett volna. Habár a fenforgó vételügylet nem képez határidőhöz kötött ügyletet, felperestől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy az alapszerződésben fekvő üzleti érdekeit fedezeti vétel utján biztosítsa s ebből származó kárát a K. T. 356. §. 2. pontja értelmében követelhesse annyival inkább, mert felperes a fedezeti vétel körül kereskedői gondossággal járt el, mikor a teljesítési helyen, Podwoloczyskán volt piaczi áron alul szerezte be az árut. Felperes a mákot 7866 koronáért szerezte be fuvarral együtt, holott ha alperes azt 6200 koronáért szállította volna, midőn a Podwoloczyska—kanizsai fuvar 425 korona, belekerült volna 6625 koronába, felperes azonban alperesnek 100 koronát elengedett, ily módon alperes felperesnek 1141 korona tőkét stb. megfizetni köteles. (5873/P. 1907.) A pécsi kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság Ítéletét vonatkozóan felhozott indokai alapján helybenhagyja. (3146/1907.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. 36. A kigogásolt áru minősége tárgyában a szakértők véleménye csak inforn átió természetével bírván, a biró a szakértői vélemények ellenkezőjét bizonyító tanuk vallomását figyelembe veheti. (M. kir. Curia 295/1908. sz. — 1908. deczember 9.) M. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét a perrendtartás 108. §-a alapján feloldja és utasítja az elsőbiróságot, hogy a 4., 5., 6 alatti alperesi kérdőpontokra ugy a netáni ellenkérdő pontokra hallgassa ki A. K. M. S., K. G., A. I. 0, N. L., Z. G. és W. A. tanukat és azután a szükséghez képest hallgasson meg ujabb szakértőket a tekintetben, vájjon a tanuk vallomásait is figyelembe véve az alperes által felperesnek szállított olajmotor uj volt-e, avagy már használt és amennyiben azon a használat nyomai észlelhetők, ezek a nyomok a motor beállítása és kipróbálása avagy annak üzemszerű használata által idé/tettek elő. Mindezek foganatosítása után és feleknek észrevételeik megtehetésére is alkalmat nyújtva, hozzon a kir. törvényszék megfelelő uj határozatot. Biztosítás. 37. A kompromissum utján megállapított szakértő becsű sem kötelező a biztosítottra, ha az téves adatokon éptlt fel. (M. kir. Curia 371/1908. — 1908. deczember 29.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszék: Kötelezi alperest, hogy 9937 K 86 f. tőkét, ennek 1904. november 11-től számítandó 5% kamatot stb. felperesnek fizessen meg. Indokok: Nem vitás a peres felek között,