Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 3. szám - A közös bérszabályszerzödés jogi természetéről

3. sí. az eljárás helyes is, ha az alapszabályokban benne is van, hogy ez a jutalék csak az összes leírások után legyen számitható. A részvényes — mint az a közgyűléseken meg szokott történni — elfogadta ezt a „megokolást" és a közgyűlés ez eljárást egyhangúlag szentesitette, jóllehet a vezetőségnek ezen felfogása határozottan téves. Kétségtelenül a (német) K. T. 245. §-a ellen vétett, mely következőkép szól: „Ha a felügyelőbizottság tagjai működésükért olyan javadalmazást kapnak, mely az évi nyereség valamilyen százaléka, akkor ez a százalék a tiszta nyereség után számítandó, mely alatt a mindennemű leírások, maradványok és a részvényeseknek adott — legalább 4% os — osztalék levonása után fenmaradó nyereség értendő." Tehát a törvényhozó kifejezetten mondja, hogy az összes leirások jutalékmentesek s a vezetőség ezen eljárása nagy mértékben helytelen. A magyar kereskedelmi törvényben ily irányú intézkedés nincs, bár a 182. §. intézkedik arról, hogy a részvénytársasági igazgatóság tagjai fizetéssel vagy anélkül választassanak. A gépirókisasszony — kereskedelmi alkalmazott. A berlini birodalmi törvényszék a napokban egy illetékességi kifogás felett akkép döntött, hogy a kereskedőnél alkalmazott gépirókisasszony kereskedelmi alkalmazottnak tekintendő és ilyen minőségében felmerült peres esetekben reá nézve a kereskedelmi biróság illetékes. Megokolásában a törvényszék azt mondja, hogy bár kétségtelen, hogy az illető hölgy a kereskedőczégnél kizárólag a felvett stenogrammok Írógépen való lemásolásával foglalkozott, mindazonáltal, minthogy ezen leírás a kereskedelmi levelezés tárgyába tartozik, ezen téren kifejtett ténykedése folytán kereskedelmi alkalmazottnak tekintendő. A boykott elleni védekezésre igazán amerikai példát mutatott a washingtoni törvényszék azon ítéletével, melyben azon munkásvezetőket, kik egy boykott mozgalmat szítottak, 1 évi börtönbüntetéssel sújtott, miáltal hatalmas fegyvert adott a vállalkozók kezébe a boykottmozgalom ellen, mely pedig minden oly bérviszálynak, melyben a munkásság a legyőzött, ujabban szinte elmaradhatatlan következménye. Az elitéltetés a munkásság és egy ipari társaság közötti ellenségeskedésre vezethető, vissza. E gazdasági harczban a munkásság volt a legyőzött, mire ezek a társaság műhelyeit és gyártmányait boykott alá akarták helyezni. A társaság védekezésül birói ítéletet szorgalmazott ki, melylyel a boykott híresztelése s a boykottra való felhívás tiltva lőn. Mindazonáltal a munkásvezérek lapjaikban és röpiratok utján tovább is izgattak a társaság és gyártmányai elleni boykottra. A birói tilalmak s a munkásságra kárpótlás czimén kim'rt pénzbüntetések eredménytelenek lévén, ily erélyes megoldással vélték elérhetőnek az igazságtalan boykott elkerülését. Hűség és bizalom (Treu und G-lauben). A német polgári törvénykönyv 157. §-a a szerződésok értelmezésénél szabályul állítja fel a hűséget és bizalmat, (Treu und Glauben figyelembevételét) tekintettel a forgalomban megkívánt jóhiszeműségre (Verkehrssitte) és folytatólag a 242. §. előírja, hogy ezen alapelvnek mindenféle kötelezettség teljesítésénél irányadónak kell lennie. Ezen törvényes szabály szem előtt tartásával a hamburgi Oberlandesgericht a következő figyelemreméltó határozatot hozta: Ha alperes kötelezettséget vállalt, hogy negyedóra-járásnyi távolságban mószárosüzletet kezdenie vagy folytatnia nem szabad, akkor megfelel a záradékkal elérni kívánt czélnak és ezért a szerződő feleknek arra irányuló akaratát is feltételezni kell, hogy ez a kizárás idegen üzleteknek nemcsak a tulajdonjogi vagy társtulajdonosi helyzetére vonatkozott, hanem olyan állás elfog lalását is kizárja, amely nem azonos ugyan formálisan a tulajdonnal, azonban abban tényleg konkurrencziának minősíthető részt vesz, olyan állást foglalván el, amelyből az egész üzlet vezetését intézi. IRODALOM. I. Hazai irodalom. Dr. Rósa Ferencz budapesti ügyvéd • Die ungarische Rechtspraxis der letzten Jahre ím Versié herungswesen Iparoskáté 1909-re. Ennek a praktikus évkönyvnek ez idei harmadik évfolyama is igyekszik a jogi tudás mindennapos elemeit a laikus körökbe népszerű módon belevinni. A kötetnek tanulságos ós változatos tartalmát ezek a jogi vonatkozású czikkek egészítik ki az emiitett irányban : Az iparos törvényes zálogjoga. Útmutató a szabadalmi dolgokban. Iparosok bélyeg- és illetékügyei. Ipari közigazgatási döntvénytár. Birói döntések ipari pörökben. Az uj végrehajtási törvény. A könyv szerzője dr. Dóczi Sámuel, budapesti ügyvéd. Dr. Túrán Bódog orvos : Az orvosi titoktartásról, különös tekintettel a hazai törvényekre és rendeletekre. II. Külföldi irodalom Pisko, O. Das allgemeine Handelsgesetzbuch v. 17./12. 1862 samt dem Einführungsgesetze und den anderen einschliigigen Gesezten und Verordnungen 19. Aufl. Wien 1908. Manz Kötve 7.20 M. Fuchsberger, O. Die Entscheidungen des Reichsgerichtes usw. Herausgegtben. 2. Teil: Wtchselrecht und Wechselprozessrecht dargestellt von 0. Fuchsberger u. A. Meyer. 3. Ausgabe. Giesen, E. Roth. 10 M.