Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 3. szám - A közös bérszabályszerzödés jogi természetéről

56 Kereskedelmi Jog szabályszerződés, vagy érvényesek az ily szerződéssel megkötött munkaadó által kötött eltérő egvéni munkaszerződések is s akkor egészen érthetetlenek a 713. és a 404. §., amely a munkaadót arra kötelezi, hogy a bérszabályszerződésnek a munkarendbe tartozó rendelkezéseit abba felvegye. Még az sem lehet ennek az ellentétnek a magvarázata, hogy a 712. §. tán csak a szerződést megkötő egyesületek tagjait s ezeket is csak egymással szemben kivánja kötelezni, mert ha a szerződés határozmánvai automatikusan mennek át a munkarendbe (404. §.), akkor azok már ennél a ténynél fo?va is kötik a munkaadót; kötik pedig az összes egyéni munkaszerződések tekintetében, akár régi, akár uj, akár szervezett, akár pedig szervezetlen munkásokkal jöttek is azok létre. M'ndebből következik, hogy a 712. és 713§ ok egvmással kongruencziába volnának hozandók, még pedig olyképen, ho?y élesen és világosan kidomborittassék az a tény. mely szerint korporativ bérszabályszerződéseknél az egyesület nemcsak a másik egyesület tagjaival szemben kötelezi a saját tagjait, de kötelezi ezeket egymással szemben is; s igy a szerződést aláirt munkásegyesületnek a tagjai épugy nem vállalhatnak szerződésen kivül álló vállalkozónál szerződésellenes feltételek mellett munkát, amint a szerződés hatálya alatt álló munkaadó sem fosradhat föl szerződési köteléken kivül álló munkást szerződésellenes munkafeltételek mellett. Ennélfogva szerződéses munkaadó munkásainak nem a fele, de közülök egy sem lehet más, mint szerződéses feltételek mellett alkalmazva, még ha ezeket nem is jogosítaná a szerződéses feltételek igénylésére a nem az ő nevükben megkötött bérszabályszerződés. Ennek az álláspontnak van egy okvetlenül levonandó logikus következése. Az t. i., hogy a törvénynek nem szabad akadályokat gördítenie ama törekvés elé, amely a tarifaszerződéses egyezményben álló főnököket és alkalma zottakat egyaránt arra ösztökéli, hogy a rendelkezésükre álló szelid nyomással a tarifán kivül állókat is betereljék az egyezménybe. Ugy a versenyfeltételek egyenlősítése, mint a szennykonkurrenczia kiküszöbölése érdekében a tarifaegyezményes főnökök szokták ilyenkor a leginkább buzdítani, sőt segélyezni a munkásszakszervezetet a tarifánkivüli főnököknél való részleges sztrájk inszcenálására. Ezt az érthető és méltánylandó törekvést azonban a 3. sz. tervezetnek is el kell ismernie azzal, hogy az ily, a tarifaszerződés terjesztése czéljából rendezett részleges sztrájkot kiveszi a tilos munkabeszüntetések köréből. Ezt Köppe is erőteljesen hangsúlyozza „Dar Arbeitstarifvortrag als G^setzgebungsproblem" czimü alapvető müve 21. oldalán, amikor kifejti, hogy „wáhrend die am Tarifvertrag beteiligten Arbeitgeber der Bestimmungen desselben gebunden sind, können und werden na'üdich andere Arbeitgeber sich Anbeiter zu ande^en als den tarifmássigen Bedingunsen anschafhn, alsó namentlich zu niedrigaren Löhnen, unter lángerer Arbeitszeit und sonstigen, dem Unternehmerinterresse günstigeren Bedingungen. Diese Unterbietung ihrer durch den Tarifvertrag gebundenen Konkurrenten hat sich die Bezeichnung als „Schmutzkonkurrenz," oder „Winkelkonkurrenz" zugezogen Den Tarifvertrag auch den übrigen Arbeitgebern des Gewerbes zugánglich zu machen und sie daher fiir den Anschluss an die Tarifgemeinschaft zu gewinnen, ist nicht bloss ein Gebot der Solidaritát der Arbeitgeberinteressen, welche gegenüber dem Drángen der Arbeiter auf möglichst günstige Arbeitsbedingungen sich von selbst ergibt, sondern liegt vor allém im dringendsten Interessé der am Tarifvertrage beteiligten Arbeitgeber selbst". KÜLÖNFÉLÉK. A részvényes közvetlen kereseti joga kérdésében kellett a kir. Curia váltótanácsának egy sajátságos ügyben dönteni. Valamely részvénytársaságnak ugyanis összes részvényei csak hat kézben voltak. Ezen hat részvényes közül a többség azután a részvénytársaság vagyonához tartozó malmot az egyik részvényesnek bérbe adta oly kötelezettséggel, hogy az a megállapitott évi bért közvetlenül az egyes részvényesek kezéhez fizeti le részvényeik arányában. Léptek pedig erre a megállapodásra azután, hogy a részvénytársaság felszámolása elhatároztatott. Minthogy a bérbevevő a bérnek megfelelő részét az egyik részvényesnek ki nem fizette, ez keresetileg lépett fel ellene és az alsóbiróságok marasztalták is a bérlőt azzal a megokolással, hogy a valamely részvényes által a részvénytársaság nevében, de a saját személyében kötött szerződés a másik szerződő féllel szemben feltétlenül hatályos és hogy ez a részvényessel szemben vállalt kötelezettséget teljesíteni köteles arra való tekintet nélkül, hogy a részvénytársasággal szemben is tekinthető-e kötelezettségben állónak vagy sem ós tekintet nélkül arra, hogy a teljesítést