Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 3. szám - A közös bérszabályszerzödés jogi természetéről

3. sz. tikus érvényű, mert mindig a kötelezést vállalt község tetszésétől függ, hogy szerezzen-e annak érvényt azáltal, hogy megfelelő kölcsön felvételét elfntárczza-e vagy sem. Valamely községnek a vasútépítési költségekhez való hozzájárulás iránt vállalt kötelezettsége egyrészt magának a vasút kiépítésének egy oly komoly számításba vett tényezője, amelynek figyelembe és számításba vételével alakulhatott meg csak az illető vasúti részvénytársaság, másrészt pedig ez az érdekelt községnek saját, a vasút kiépítése által érintett anyagi igényeinek szem előtt tartásával tett oly komoly akaratkijelentése, amely kell, ho?y magában is megállapítsa azt a követelési jogot, amelynek alapján a va^ut fizetést követelhet. Ezért addig is, amig — tudomásunk szerint — a tervbe vett és már is az előkészítés stádiumában levő novelláris törvényhozási intézkedések ezekben a felette fontos kérdésekben megtétetnek, legjobb lesz a birói gyakorlatnak visszatérni az ebben a fent kiemelt két kérdésben elfoglalt eredeti álláspontjára. Nevezetesen legjobb lesz, ha a birói gyakorlat ismét azt az elvet követi, amit több 1902. és 1903. évben hozott határozatában emelt érvényre, amikor kimondotta, hogy a vasútépítés czéljából vállalt hozzájárulási kötelezettség érvényesítésének nem állja útját az, hogy a maga idejében nem honorált aláírásokkal biztositott törzsrészvényeket, utóbb a vasútépítési vállalkozó jegyezte és átvette, mert a község csak a részvények kiszolgáltatása ellenében lévén az aláirt összeg megfizetésére kötelezhető, reá nézve teljesen közömbös az, hogy a felperes ezekre a részvényekre nézve harmadik személyekkel miképpen szerződött és reá nézve közömbös az, hogy a felperes vasúttársaság honnét fogja ezeket a neki kiszolgáltatandó részvényeket beszerezni.3) És jelesül legjobb lesz a bírói gyakorlatnak a másik kérdésben elfoglalt arra az eredeti álláspontjára helyezkedni, hogy a valamely község részéről kötelezett hozzájárulási összeg egy felveendő kölcsönösszegből határoztatván kifizettetni, a kölcsön kötésére vonatkozó határozat meghozatalának elmulasztása a kereseti követelés megítélését nem akadályozza, mert a segélyezésre vonatkozó s a felettes hatóságok jóváhagyása folytán jogerejüvé vált községi határozat a község kötelezettségét 3) Lásd Grecsák-féle Döntvénytár IX. kötet, 691. sz, jogesetet 172. lapon, és a vasút követelési jogát már magában véve megállapítja, az a körülmény pedig, hogy a község a kötelezettség teljesítése végett szükséges kölcsönösszeg megszerzéséről nem gondoskodik, a község mulasztását állapítja meg, de a községet a segélyezési határozattal elvállalt kötelezettség teljesítése alól nem menti fel és nem lehet döntő e tekintetben az, hogy a hozzájárulási határozatot jóváhagyó kormányhatósági határozatban figyelmeztetés foglaltatik aziránt, hogy a köbsönkötésre vonatkozó községi határozat a tör/ény értelmében külön kormányjóváhagyás alá tartozik, mert a község törvényes kötelezettségére utaló ez a figyelmeztetés a hozzájárulásra vonatkozó községi határozat jóváhagyását nem teszi feltételessé.4) Egy érdéktelen jogász. ]/A közös bérszabályszerzödés jogi természetéről. Irta: Vágó József, a budapesti kereskedelmi és iparkamara jegyzője. Az ipartörvény tervezete a Németországban minden jogász és közgazda által tarifaszerződésnek nevezett szerződésfajtát „a munka általános feltételeit szabályozó szerződésinek kereszteli el. Elnevezésnek tulhosszu és merőben gyakorlatiatlan. De tartalmilag sem fedi egészen a szemünk előtt lebegő szerződés fogalmát. Mert habár ez a szerződés csakugyan a munka általános feltételeit állapítja is meg, mégsem az egyetlen ilyen szerződés. Ha csak a munkások, vagy csak a munkaadók egymás között kötnek oly szerződést, a melynek értelmében csak a megállapított munkafeltételek mellett dolgoznak, illetve dolgoztatnak: szintén a munka általános feltételéről kötött szerződéssel van dolgunk. Már pedig minden ok megvan arra, hogy a tarifaszerződések élesen megkülönböztessenek a munkaadók olyan egyoldalú koalicziójától, amilyen pl. az építőiparosok közös munkarend-szerződése. A tervezet nomenclaturájának meg nem felelő voltát igy kimutatva már csak arra kívánok rámutatni, hogy a szóban forgó szerződés-fajtáról a legtöbben mint kollektív szerződésről szoktak megemlékezni. Evvel az elnevezéssel ép ugy vagyunk, mint a munka általános feltételei iránt kötött szerződés terminusá*) Lásd ugyanott 703. sz. jogeseteket 183. lapon