Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 3. szám - A vasútépítéshez való hozzájárulás

52 lyára nézve azonban igen problematikus értékkel bir a gyakorlatban, meit az utóbbi időben oly birói gyakorlat fejlődött ki, mely teljes ellentétben van a gyakorlati életben tapasztalt eljárással és felfogással. Az egyes birtokosok által kötelezett hozzájárulás ugyanis a legtöbb esetben hatálytalan lesz annak folytán, hogy az illető vasúti részénytársaság a dolog természetéből folyóan előbb alakulván meg, mintsem a kötelezett hozzájárulási összeg befizettetett, a részvénytársaság alapitói az alakulásnál nem is lehetnek figyelemmel azokra a birtokosokra, akik a hozzájárulási összeget kötelezték és igy maguk szerepelnek a részvénytársaság alakuló közgyűlésén az illető törzsrészvények aláirói gyanánt abban a feltevésben, hogy a társaság megalakulása után a kötelezett hozzájárulási összeg megfizetése ellenében ezeket az általuk átvett és fentartott törzsrészvényeket az illető birtokosoknak ki fogják szolgáltatni. Ha már most egy ilyen birtokos a kötelezett hozzájárulási összeg megfizetését megtagadja és a társaság perrel lép fel, akkor az utóbb kifejlődött birói gyakorlat az erre irányuló keresetet elutasítja azon az alapon, hogy az elvállalt hozzájárulási kötelezettséget megszűntnek kell tekinteni az által, hogy a felperesként fellépő vasúti részvénytársaság ezt a hozzájárulási összeget a megalakuláskor nem vette tekintetbe és a törvény értelmében kibocsátható törzsrészvényeket mások, a legtöbb esetben az alapítók között felosztotta, amit a birói gyakorlat abból vél megállapíthatónak, hogy az alakuló közgyűlésen a beperelt kötelezett részt nem vett és a közgyűlési jegyzőkönyvben más magánosok és hatóságok soroltattak fel törzsrészvényesek gyanánt. Az egyes községek által kötelezett hozzájárulási összegek pedig tudvalevőleg rendszerint kölcsön utján fedeztetnek. A helyi érdekű vasutakra vonatkozó 1880: XXXI. és 1888: IV. t.-czikkek határozatai szerint az illető községeknek ugy a hozzájárulási összeget kötelező, mint a fedezetül szolgáló kölcsön felvételére vonatkozó határozatai csak akkor válnak érvényesekké, ha azokat a kormányhatóság jóváhagyta. Rendszerint ez a jóváhagyás ugy történik, hogy a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyja a hozzájárulási összeget kötelező határozatot azzal a kijelentéssel, hogy a kölcsön felvételére vonatkozó határozat jóváhagyás végett külön lesz felterjesztendő, vagy az alatt a feltétel alatt, 3. st. hogy a kölcsön felvételére vonatkozó határozat annak végrehajtása előtt ujabbi jóváhagyást igényel. Ennek azután a gyakorlati életben az lett a következménye, hogy az illető vasúti részvénytársaság ennek a hozzájárulási összegnek is számításba vételével megalakulván, sürgette az illető községtől a kötelezett hozzájárulási összeg megfizetését, mire a község tagadólag felelt azzal, hogy a kölcsön felvételét még nem határozta el és igy mivel csak kölcsön utján felveendő összegből kötelezte a hozzájárulást, a kölcsön felvétele előtt tőle fizetés nem követelhető. A bírói gyakorlat már most több esetben és legutóbb most a közelmúlt napokban is tényleg erre a jogi álláspontra helyezkedett és kimondotta, hogy valamely község által valamely vasút kiépítése czéljából megszavazott hozzájárulási összeg iránti határozatot a kormány csak feltételesen vagyis azzal hagyván jóvá, hogy a község a hozzájárulási összeg fedezésére szükséges kölcsönt kap, a kölcsön felvétele iránti határozat hozatala és felsőbbhatósági jóváhagyása előtt ez a hozzájárulási összeg a községtől nem követelhető. *) Ebből pedig az következik, hogy miután a vasútnak nem áll módjában az illető községet arra szorítani, hogy ilyen kölcsön felvételét tárgyazó határozatot meghozzon, a kormány által jóváhagyott hozzájárulási kötelezettség vállalás daczára a községtől ez a hozzájárulás soha sem lesz követelhető. A Guriának egynémely más határozatában2) ettől eltérően ugyan azt az álláspontot foglalta el, hogy az a meghatározás, hogy a vasútépítési költségekhez törvényhozásilag megszavazott hozzájárulási összeg egy felvendő kölcsönből lesz fizetendő, ha emellett a fizetési határidők naptárilag megállapittattak, nem tekinthető oly feltételnek, melynek bekövetkezte előtt a fizetési késedelem be nem állhat, ami arra látszik mutatni, hogy a birói gyakorlat a fentebbi jogi felfogását arra véli alapithatónak, hogy csak ha feltételnek tekinthető a kölcsönből való fedezés, vagyis csakis kölcsönből való hozzájárulás köteleztetett, akkor a feltétel bekövetkezte előtt a hozzájárulási összeg nem követelhető; ez a körülmény azonban nem igen változtat azon, hogy ilyen felfogás mellett is minden vasúti hozzájárulási kötelezettség nagyon is problema>) Lásd Grecsák-féle Döntvénytár IX. kötet, 692. sz. jogesetet 173. lapon. 2) Lásd ugyanott 699. sz. jogesetet 180 lapon. kereskedelmi jog