Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / Tartalommutató

24. sz. kereskedelmi Jog 627 171. A tulajdonjogfentartással eladott gép, jelen esetben szivógázmotor az összes vezetékkel, szivattyúkkal stb. az eladó által a vevő csődtömegéből akkor is visszakövetelhető, ha a gép az eladó beleegyezésével egy, a földbe épített szilárd alapozásra lett ráerősítve, a csavarok az alapozásba beépíttettek és a szakértők szerint, a gépet csak szétszerelés mellett lehet ugyan kimozdítani, de azután ismét bárhol más alapozásra helyezhető. Az igy beépített gép ugyanis a malom (ingatlan) alkotórészének nem tekintendő, mert a gép nincs az épülettel oly erős kapcsolatban, hogy attól saját megsemmisülése vagy az épület megsemmisülése nélkül elválasztható nem volna, az tehát fizikai és gazdasági önállóságát el nem vesztette és a malom alkotórészének nem tekinthető; az a körülmény, hogy az elmozdítás esetleg falbontást tesz szükségessé, szintén nem akadálya a visszakövetelésnek 507 Vasút, fuvarozás és szállítmányozás. 172. A vasúti alkalmazott elbocsátásának jogtalansága esetében a viselt állásba való visszahelyezés csakis a magánjogi következmények szempontjából mondható ki . 21 173. Minthogy a vasút a feladó által való berakás esetében is felelős a kárért, ha közegeit vétkes gondatlanság terheli, megállapittatott ez a vétkes gondatlanság és igy a vasút kártérítési kötelezettsége az alapon, hogy a vasút közegei nem figyelmeztették a feladót arra, hogy a rakminta mily magasságban van a sínek felett és a feladó által tulmagasan berakott gép az állomási rakmintába ütődött 45 174. Ha a vasúti címzettnek lakása nincs eléggé olvashatóan kitüntetve, a vasút az elkésett kézbesítés következményeiért nem felelős ........ 164 175. Midőn a kormány valamely községnek a helyiérdekű vasúthoz való hozzájárulási határozatát akként hagyja jóvá, hogy a hozzájárulás fedezése céljából kötendő kölcsönügylet kormányhatósági jóváhagyás végett felterjesztessék és annak kinyerése előtt a hozzájárulási határozat végre ne hajtasséíc, a községi képviselőtestület által megszavazott hozzájárulási összeg a fedezeti kölcsön kormányhatósági jóváhagyása előtt nem követelhető 165 176. A vasút a saját közegének gondatlansága folytán e címzettől be nem szedett utánvételi összeget a feladónak elnézésből kifizetvén, ezt tartozatlan fizetés címén vissza nem követelheti 185 177. A vasúti üzl. szab. 80. és 88. §-a értelmében a vasút a teljes kárt, tehát a rendeltetési állomásig fel merült szállítási költséget és a más harmadiknak fizetett kötbért is megtéríteni köteles 234 178. A vasút nem felelős azért a kárért, amelyet a feladó az által szenvedett, hogy az általános sztrájk folytán a feladott ökrök az állomáson vesztegeltek . . 235 179. A vasút a hibás mérlegelésből előállott teljes kárt a feladónak csakis saját közegei vétkes gondatlansága esetében köteles megtéríteni 257 180. A vasúti szabálytalan tolatásból százmazó kárért a vasút akkor is felelős, ha a sérült tárgyakat jogfentartás nélkül átvette a címzett 281 181. A vasúti forgalomra vonatkozó berni egyezmény 45. cikkében megállapított 3 évi hosszabb elévülési idő csak a vasút súlyosabb gondatlansága esetében foglalhat helyt 341 182. A vasút felelősségét nem zárja ki az a körülmény, hogy a feladó által berakott tárgyak magassága meghaladta a megengedett magassági méreteket; ezen felül a vasútnak bizonyítani kell, hogy a kár helytelen berakással előidézett veszélyből keletkezett ... 363 183. Ha a vasút a feladott árut más gyúlékony áruval együtt raktározta el, a vélelem az, hogy az illető áruk amiatt égtek el, miért is ily esetben a vasút teljes kártérítéssel tartozik 483 181. A fuvarozott áruban esett hiány elismerése esetében a kereset a per megindítására megállapított záros határidő eltelte után is a rendes elévülési időn belül meginditható . 509 Biztosítás. 185. A biztosító társaság a biztosítási ügylet hatályvesztettségét a másodévi díj nem fizetése alapján sikeresen nem vitathatja, ha az ajánlatban a díj előzetes fizetése kikötve nem volt, az ez iránti rendelkezést tartalmazó kötvényt pedig a biztosítottnak csak utóbb kézbesítette 18 186. A balesetbiztosító társaság a biztosítottnak kifizetett kárösszeg megtérítését a kárt okozott vasúttól nem követelheti 19 187. A biztosítási díj beszedésével megbízott és a díjjal a társulat által megterhelt ügynök a díjfizetésre a biztosítottnak hatályosan adhat halasztást 46 188. Aki hamis cselédkönyv alapján áll be, nem tekintendő cselédnek és igy az általa elkövetett lopás, mint nem a háztartáshoz tartozó egyén által elkövetett, biztosítva van 47 189. A kompromissum utján megállapított szakértő becsű sem kötelező a biztosítottra, ha az téves adatokon épült fel 64 190. A biztosítási feltételeknek az a kikötése, hogy habár a biztosítási díj évnegyedi részletekben fizetendő, a biztosított elhalálozása esetében a biztosítási összegből az egész évi biztosítási díj vonható le, hatályos . . 66 191. Az egészségi állapotra vonatkozó felelet csak akkor sérti a biztosítási közlési kötelezettséget, ha az ajánlattevü testi állapotának felismerésére alkalmas tünetekből, esetleg átszenvedett betegségek jelenségeiből tudhatta, hogy beteg. Ha a biztosított a feltett kérdésre egyáltalán nem felelt, ezzel nem sértette meg a közlési kötelezettséget 92 192. Ha a biztosító társaság a tüzeset után elkésetten beküldött biztosítási dijat megtartotta és a díjfizetés ezen késedelmének tudatában a kárbecslést is foganatosította, akkor nem hivatkozhatik arra, hogy a biztosítás a díj nem fizetés folytán hatályát vesztette .... 94 15)3. Ha a balesetbiztosítási szerződésben fel is vannak sorolva a teljes munkaképtelenség esetei, ezek még nem meritik ki a teljes munkaképtelenség eseteit és igy annak bekövetkezte a szerződésben foglalt eseteken kívül is bizonyítható 166 191. Közös háztartásban élő házasfelek által a férj nevére kötött biztosítási szerződésből az utóbb bekövetkezett különválás esetében a nő a maga tulajdonához tartozó tárgyakban beállott kárnak megtérítését a saját nevében igényelheti 186 195. Ha oly szokás bizonyittatott, hogy a biztosító társaság postatakarékpénztári befizetési lapok utján szedi be a biztosítási dijat, ugy a társaság a biztosított késedelmének bizonyítására nem csak azt tartozik kimutatni, hogy a megfelelő befizetési lapot, illetve felszólítást a biztosítottnak elküldötte, hanem azt is, hogy ez azt kézhez is vette 187 196. Az a körülmény, hogy a biztosító társaság valamely kötvény alapján kártérítésre nem köteleztetett, nem azt eredményezi, hogy ez a kötvény egyáltalán nem létezőnek tekintessék, amiért is az azzal biztosítva volt tárgyak a K. T. 478. §-a alapján megejtendő arányszámításnál tényleg figyelembe veendők 205 197. Annak megállapításánál, hogy a balesetbiztosításban forog-e fenn részleges munkaképtelenség, nem hagyható figyelmen kívül, az hogy a biztosítottnak mi az élethivatása és foglalkozása 206 198. A biztosított jóhiszeműsége nem ok arra, hogy a K. T. 471. §-a ellenére kétszeresen biztosított tárgyért kártérítés ítéltessék 257 199. A biztosítási kötvény puszta hátirattal csak akkor lévén átruházható, ha rendeletre szól, a nem rendeletre szóló életbiztosítási kötvénynél az abban foglalt jogok átruházására az általános szabályok az irányadók. 279 200. A balesetbiztosításban nem fontos körülmény az, hogy a biztosított már előbb lábába kapott-e szúrást. 281