Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / Tartalommutató

628 Kereskedelmi Jog 24. 201. Azt, hogy a perelt biztosítási dij első évi, a biztosító tartozik bizonyítani 312 202. A K. T. 12. §-ának rendelkezéséből nem követ­kezik, hogy az örökös, aki nem tiltakozik az ellen, hogy az özvegy az örökhagyó cége alatt az üzletet a saját számlájára folytatja, az ebbe az üzletbe szállított áruk vételáráért felelős ... 364 203. A biztosított jóhiszeműsége nem ok arra, hogy a K. T. 471 §-a ellenére kétszeresen biztosított tárgyért kártérítés ítéltessék • 365 204. Ha a biztosítási dij félévenként fizetendő, a biztosítási összegből az egész évi dij még szerződés­szerű kikötés esetében sem vonható le 412 205. Ha a biztosítási szerződésben a biztosítás ha­tálya attól feltételeztetett, hogy előző jégveréskár nem volt, akkor ezen az alapon csak a biztosító élhet kifo­gással 434 206. Mint a törvénynyel ellenkező megállapodás, érvénytelen a biztosítási feltételeknek az a kikötése, hogy a biztosítás hatályát veszti, ha a biztosított a szal­mát tulajdonjogának íentartásával eladja vagy a haszon­bérelt birtokot, melyen a szalma állott, alhaszonbérbe adja 458 207. Ha a biztosítási kötvény tartalma szerint a vadászati baleset kizártnak mutatkozik is, bizonyítható, hogy ez is biztosítva volt és az ajánlatnak ellenkező tar­talma az ajánlati ivet kitöltő ügynök tévedésére vagy rosszhiszeműségére vezetendő vissza 481 Szerzői és kiadói ügylet. 208. Ha két fél szerződésre lépett valamely lap közös kiadására és az egyik fél a kötelezett hozzájáru­lást megtagadja, akkor a másik fél jogosítva van a lap­kiadást folytatni és a hozzájárulást a másiktól a kiadá­sokhoz követelni 67 209. Valamely festmény jogosulatlan utánképzésé­nek az üzlet kirakatában való tartása és áruba bocsátása is megállapítja a szerzői jog bitorlásának fenforgását. A képzőművészet alkotásainál a jogosulatlan áruba bo­csátás az is, ha az nemcsak szándékosan, hanem gondat­lanságból is történt 67 210. Daloknak fonográf-hanglemezekre és illetve ariszton-lemezekre való átvitele, többszörösitése és forga­lombahozatala a szerző beleegyezése nélkül — a szer­zői jog bitorlását képezi 232 211. Valamely irodalmi munkának a szerzője csak azért felelős, hogy a munka oly tartalmú és fajú legyen, mint a milyen a szerződésben kiköttetett, de nem felel a munka belértékeért és kelendőségeért 282 Bizományos és ügynök. 212. Az ügynök az ügylet létre nem jötte esetében fáradozásainak díjazását sem igényelheti, mert ezeknek költsége az ügynöki teendők kockázatával jár . . . 66 213. A bizományossal kötött ügylet még abban az esetben sem támadható meg sikeresen a megbízó csőd­tömeg által, ha a megbízó oly időben járult ahhoz hozzá, amikor fizetéseit már megszüntette és a másik fél erről tudott 142 214. Az az ügynök, aki az általa közvetített ügy­letek után részesül csak bizonyos díjazásban, azonban hiányzik abbeli kötelessége, hogy kereskedelmi tevékeny­ségét állandóan és kizárólag a kereskedő javára tartozzék fordítani, kereskedősegédnek nem tekinthető . . . 188 2l">. Közvetítési dij jár az ügynöknek akkor is, ha a vele szerződő fél nem maga vette meg a felajánlott erdőt, hanem annak veje 207 21fí. Oly levélbeli kijelentés, hogy bizonyos ösz­szegü bankjutalékot előjegyzésbe vészen, még nem je­lenti a közvetítési dij iránti megállapodást . . . 283 217. A biztosítótársaság és ügynöke közötti szer­zési jutalékelőleg visszatérítése iránti per nem tartozik az iparhatóság hatáskörébe 285 218. Ha a megbizó és megbízott között oly meg­állapodás létesül, hogy az ügynöknek csak az „effectuált" ügyletek után jár jutalék, ez azt jelenti, hogy a meg­bizó az érvényesen megkötött ügyletekre nézve is fenn­tartotta magának a jogot az ügynökkel szemben, hogy az ügylet teljesítését saját üzleti érdekei szempontjából bírálja meg s ha a megkötött ügyletet teljesíthetőnek nem találja, annak felbontása esetén az ügynöknek juta­lékot nem fizet 459 Ipari, vasúti, automobil- és gazdasági üzemi baleset. 219. Léghuzamból származott csontszu nem tekint­hető oly baleseti sérülésnek, a melyért a munkaadó felelős 21 220. Az automobil használata a balesetekért való felelősség szempontjából a veszélyes ipar üzésével egy szempont alá esik • 22 221. A gazdasági munkást ért baleset következmé­nyeiért a munkaadó nem felelős, ha a munkást, az 1900 : XVI. t.-c. rendelkezéseinek megfelelően, a segély­pénztár tagjául felvétette 22 222. Ha a munka, melyben a balesetet a munkás szenvedte, nem tartozik a gyárüzemhez, ezen munka vállalatba adása esetében a gyártulajdonos nem felelős a balesetekért 48 223 Vasúti balesetekben a kár megosztása elvileg helyt nem foghat 48 224. Balesetkártéritési perben a kárösszeg megállapí­tásánál a megengedett mellékjövedelem is figyelembe veendő. Ilyennek tekintetett a hálókocsi-kalauznak az utasok részére teljesített szolgálatok fejében nyert jutalma, noha a társaság ezen szolgálatok teljesítését tiltotta ugyan, de állandóan elnézte 301 225. Ha vasúti üzemmel kapcsolatban egy olyan személyt ér baleset, aki nem áll a vasút szolgálatában, a vasút, mint a balesetet szenvedett munkaadójától külön­böző harmadik személy, a kártérítési kötelezettség alól csak az esetben szabadulhat, ha az 1907 : XIX. t.-cikk 8. §-ának c) pontja szerinti önkéntes biztosítással a kár­térítést az országos pénztárra áthárította és igy csak az utóbbi esetben esik a rendes bíróság hatáskörén kívül a kártérítési igény elbírálása 414 22f>. Ha a vonat olyan helyen, ahol sorompó nem volt, elütötte felperesnek a pályán áthaladó kocsiját, a vasút akkor is, ha sorompót felállítani nem köteles, ezt az óvintézkedést csak a saját veszélyére mellőzheti; ezért megállapítandó kártérítési kötelezettsége, ha ilyen helyen történik is, vasúti üzem folytán a baleset . 440 Váltó. 227. „Fizesen saját rendeletre", azt jelenti, hogy a kibocsátó önmagát nevezte meg rendelvényesül; miért is az ily váltó nem kellékhiányos 19 228. Minthogy az óvással a váltókapcsolatban álló személyek sorozata le van zárva, a váltó óvás után csak ugy kerülhet ismét forgalomba, ha azt az óvatoló utolsó előforgatmányos, mint az óváslevéllel igazolt utolsó váltó­tulajdonos a váltótörvény 14. vagy 16. §-ai értelmében utóforgatmány, illetve engedmény utján átruházza . . 20 229. Fizessen Ön „saját magam rendeletre," kel­lékszerüen jelöli meg a rendelvényest , 47 230. A kifizetett váltónak kiszolgáltatása a hitelező kötelezettsége lévén, azoknak kicsomózási költsége a váltóhitelezőt terheli 47 231. Akit a váltókötelezett megbiz a váltó leszámí­tolásával, nem tekinthető egyúttal megbizottnak a váltó telepítésére vonatkozó megállapodásra is 68 232. A nem kézbesített sommás végzés ellen is helye van semmiségi keresetnek, mert itt is helytelen perbeidézés esete foroghat fenn 70 233. Aki valamely' követelés köztörvényi enged­ményezésével kapcsolatban kapta meg az annak fedeze­tére kiállított váltót, forgatmány esetében sem tekinthető jóhiszemű harmadik váltóbirtokosnak 94

Next

/
Thumbnails
Contents