Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 24. szám - A váltó utólagos telepítése a leszámítolási forgalomban. [2. r.]

KERESKEDELMI JOG A hiteltőrvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stk) minden ágára kiterjedő folyóirat SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL,! BUDAPEST, V„ Aruy Jánoa—m. 9 <z. FŐSZERKESZTŐ: KKLELÓS SZERKESZTŐ > GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA KTEL CUKIAI BIBÓ ttGYVKD. KLÓnzrr&ai iRi K«6a *ww ...»*. »*1*TT« » íKCTM ota . 1 *TtUftn *» OO. HATODIK ÉVFOLYAM. — 24. SZ. ME6JELEN MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1909. DECZEMBER 15. A váltó utólagos telepítése a leszámítolási forgalomban. Irta: Dr. Juhász Andor, kir. curiai kisegítő biró.*) IV. Az utólagos telepítés kérdésével igen behatóan foglalkozott Grecsák Károly curiai biró a Ker. Jog I. évf. 3. számában „A váltó utólagos telepítése8 czim alatt megjelent értekezésében, rendszeresen feldolgozva és a legfinomabb árnyalatokra is kiterjedően ismertetve az e kérdés körül kifejlődött joggyakorlat hatalmas anyagát. Ez az ismertetés hü tükre judikaturánk mai állásának is, mert a bírói itélke zés iránya a dolgozat megjelenése (1904) óta letelt öt év alatt teljesen változatlan maradt. A kérdés dogmatikáját illetőleg a magyar és német váltójogi irók túlnyomó része8) és a gyakorlat is9) abból indul ki: hogy a váltó tele pitése a kibocsátó sajátos joga. Ha ezt az ezerszer hallott elvet közelebbről vizsgáljuk, arra az eredményre fogunk jutni, hogy ilyen k fejezett kijelentést váltótörvényünk nem tartalmaz, másrészt arra, hogy ez a tétel az uralkodó felfogás elfogadása esetén sem tekinthető helyesen felállitottnak s illetve csak abban az esetben állhatna meg, ha a váltónyilatkozatok szükségképen a kibocsátás, elfogadás és forgatás sorrendjében kerülnének a váltóra. A váltó azonban nem mindig, sőt talán rendszerint nem ugy keletkezik, amint azt az elméletben föltételezzük. Nevezetesen igen gyakran nem a kibocsátó az, aki a váltó lényeges kellékeit fizetési meghagyás alakjában papírra veti s ekként a váltót (alapváltót) megteremti, *) Első közlemény megelőző számunkban jelent meg. ») Plósz : Váltójog. III. kiad. 243. 1. — Nagy : Váltójog. IV. kiad. 16 1. — Grecsák : Váltótörv. magy. 131. 1. —° Staub : Komm. z. Wechselordnung. VI. Aufl. 135. 1. — Griinhut: Wechselrecht. I. k. 419. 1. ») Curia: 1319/v. 1892. Dt. u. f. 34 k. 122. 1. — 722/v. 1898. Dt. III. f. 13 k. 211. 1. — 513/v. 1909. Hiteljogi Dt. III. köt. 242. 1. hanem mindezt az elfogadó vagy a forgató cselekszi és a kibocsátói aláírás csak késebben, számtalan esetben tisztán formai okokból kerül a váltóra, nehogy az kellékhiányos maradjon. Az elmélet és a judikatura egyező álláspontja szerint ilyen esetben, vagyis ha a kibocsátó nem elsőnek irja alá a váltót, a telepítés joga őt már meg nem illeti s ha azt mégis igénybe venné, ugy ez a ténye a telepítéskor már a váltón szereplő többi váltókötelezettel szemben hatálytalan.10) Viszont az is általánosan el van ismerve, hogy az elfogadó vagy forgató, ha elsőnek irja alá a váltót, annak tetszés szerinti tartalmat adhat, tehát telepitett váltót is létesíthet. Mi következik már most abból, hogy a kibocsátó, ha időrendben nem az első váltóaláiró, nem telepitheti a váltót, viszont az, aki elsőnek irja alá a váltót — legyen bár kibocsátó, elfogadó vagy forgató — jogosult a telepítésre ? Nyilvánvalóan az, hogy a bianco-váVó intézményének elismerése folytán a kibocsátónak váltókötelezetti állásánál fogva semmiféle sajátos jogai nincsenek a telepítéshez, hanem ez a jog a váltókötelezettség minőségére való tekintet nélkül azt a váltókötelezettet illeti meg, aki a váltót időrendben először látja él aláírásával. Az utólagos telepítés jogosságának vagy jogtalanságának elbírálásánál ezek szerint a kibocsátó sajátlagos jogállásából kiindulni nem lehet, hanem az egész kérdés tisztán és kizáróan a V. T. 3. § 7. pontjának és ezzel kapcsolatosan a 93. §-nak az értelmezésén vagyis azon fordul meg, hogy a telephely, mint az intézvényezettnek a váltón lévő lakhelyétől különböző fizetési hely lényeges kelléke-e az idegen váltónak és hogy ennélfogva a mindenkori váltóbirtokost a 93. § szerint megillető utólagos 10) Nagy: id. m. 164. 1. — Grecsák: id. értek. — Bemstein: Wechselordnung. 149. 1. — Staub: id. m 135. 1. — Curia: 732/v. 1908. sz. hat. Ker. Jog. 1909. évf. 235. 1.