Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 23. szám - A szabadalmi törvényjavaslat megvitatása

602 Kereskedelmi Jog 23. sz arról, hogy P. az ajánlattételre feljogosítva nem lévén, alperes az ügyletet el nem ismeri; majd pedig, minthogy felperes az ügynek érvényét vitatta, alperes 1904. április 24-én az 0. alatti sürgönyben és 1905. április 25-ikén az R. alatti levélben ismételte az ügyletek megkötésének el nem ismerésére vonatkozó álláspontját. Ezeken kivül alperes tagadja az igényelt árkülönbözet helyességét és felhozza azt is, hogy felperes, akinek választása szerint — a B. a. érvénye esetén — a szállitás 1907. május 10 én belül teljesítendő volt, nem jelölte meg a teljesítés időpontját sem. Felperes az E—L. alatti leveleket csatolta annak bizonyításául, hogy alperessel más alkalmakkor is kötött P. V. utján ügyletet, — amely levelek közül az 1905. szeptember 11-én, október 10 én és 1906. augusztus 5-ikén kelt E, F, G. alattiak vételi ügyletek megkötésének elismerését, az 1907. február 23-án és 25-én kelt H és J. a. áruk megrendelését, az 1905. augusztus 3-ibán kelt K. a. kelt eladási ajánlatot, az 1905. szept. 11-ikén kelt L. a. pedig a telperestől kapott ajánlat sürgönyi elfogadásának megerősítését tartalmazza, amely levelek mindegyike alperes nevének előnyomása mellett P. aláírásával van ellátva. Alperes ez okiratok valódiságát nem tagadta és nem tagadta azt sem, hogy e levelek tartalmat mindenkor érvényesnek elfogadta. Ilyen adatok mellett a kir. törvényszék megállapítja, miszerint alperesnek az az eljárása hogy a keresk. üzletében alkalmazott P. V. által felperessel szemben az ő (alperes) nevében, vételi ügyletekre vonatkozóan tett ajánlatokat, nyert ajánlatok elfogadását és kötött ügyletek megerősítését tárgyazó nyilatkozatokat magára nézve éveken át mindenkor hatályosnak elfogadta: P. V.-nak ez ügyletek kötésére a keresk. törvény 43. §-a szerinti meghatalmazását a peres felek közötti viszonylatban pótolta. A bíróságnak ez álláspontja mellett közömbös az a kérdés, hogy P. V. a szóban forgó ajánlatot alperes távollétében és tudtán kivül tette-e, vagy sem és közömbös az is, hogy alperes — B. A., P. V. és H. M. tanuk vallomása szerint — P.-t eljárásáért kérdőre vonta és megdorgálta : mert a kifejtettek szerint P.-nek ajánlata felperessel szemben a keresk. törv. 43. §-a alapján hatálylyal birt. Ez ajánlatot felperes az 1907. április 23-dikán feladott C. a. sürgönynyel elfogadván, a sürgöny feladásával a vételi ügylet a K. T. 316. §-a szerint létrejött, nem változtat ezen a megállapításon alperesnek az a felhozott és felperes által nem tagadott ténye, hogy az ajánlatot még felperes sürgő nye vételének napján, 1903. április 23-án, távbeszélő utján visszavonta, mert alperes nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy a visszavonást az ajánlat megérkezése előtt, vagy azzal egyidejűleg hozta volna a felperes tudomására, anélkül pedig a visszavonás a K. T. 316. §-ára való tekintettel, hatálylyal nem bir. Az elfogadás folytán szerződéssé vált B. a. szerint ugyan az áru 1907. május 10-ig a felperes választásában volt átveendő, amiből következik, hogy felperes tartozott megjelölni azt az időpontot, amidőn az áru átadásának — 1907. május 10-dikén belül — történnie kell. Ilyen időpontot pedig felperes meg nem jelölt; tekintettel azonban arra, hogy alperesnek 0. alatti sürgönye és R. a. levele, amelyekben az ügylet létre nem jöttét vitatja, a szállításnak feltétlen, tehát bármely időpontra való megtagadását foglalja magában és így a teljesítési időnek külön való meghatározása felperes részére tárgytalanná vált: a kir. törvényszék álláspontja az, hogy a felperes a keresk. törv. 353. §-a és a 356. §. második pontja szerint az eladó késedelmessége esetére, a teljesítés elyén és idejekor a szerződési és piaczi, illetőleg tőzsdei ár között mutatkozó különbségben követelhető kártérítést az 1907. május 10-én — mint a B. a. szerint a szerződés teljesítésére kitűzött határidő utolsó napján a teljesítés helyén, Adán volt piaczi ár alapul vételével igényelheti. Ez a piaczi ár a B. a. csatolt hatósági bizonyítvány szerint 11 korona 60 fillér volt, amelynek alapul vétele mellett az árkülönbözet a B '/. alattiban meghatározott szerződéses árral szemben a kért 1 korona 20 fillér — ami 3000 q-nál 3600 koronát, tehát a keresetbe vett 1200 koronánál többet tesz ki, miért is e czimen a keresetbe vett 1200 korona mindenesetre követelhető. Ez az oka, hogy alperes a kereseti töke stb. megfizetésében marasztaltatott. (15164/1908) A szegedi kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokainál fogva és azért, mert a felperes fedezeti vételt eszközölni nem tartozott s a részére a K. T. 353. §-ában a késedelmes eladó ellen biztosított jogok bármelyikét gyakorolhatta. (6092/1908.) M. Tcir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. Közkereseti társaság. 334. A társaság felszámolása alatt az egyik czégtag tartásösszeget vévén fel, ez a czegtag a társaság hitelezőjével szemben, mint megajándékozott felelős. Ez az igény jogtalan gazdagodásra lévén alapítva, kártérítési természetű és csak az esetben érvényesíthető az illető tag ellen, ha a hitelező igazolja, hogy a követelés a felszámoló czégen nem hajtható be. M. kir. Curia 502/1909. — 1909. okt. 21.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : I. rendű alperes K. és K. felszámolásban lévő czég köteles a felperesnek 15 nap alatt 1607. K 78 f. tőkét és ez után 1898. deczember 31-től számított 5% kamatot végrehajtás terhével fizetni. I. rendű alperessel szemben felperes ezt meghaladó keresetével, II. és III. rendű alperesek K. J. és özv. K. G.-nével szemben pedig egész keresetével elutasittatik.