Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 23. szám - A szabadalmi törvényjavaslat megvitatása

499 oly kiváló jogászbirák, mint elsőrangú műszaki erők alkalmaztassanak, míg a közigazgatási biróság egyik irányban sem biztosítja a szakszerű elintézést. Dr. Fodor Ármin táblai biró előadásában a szabadalmi ügyekben eljáró hatóságok szervezetére, hatáskörére ós eljárására vonatkozó rendelkezések megbeszélésére szoritkozik. Helytelennek tartja, hogy a szabadalmi hivatal birói osztálya a bejelentési osztálynak felebbviteli fóruma legyen, anélkül, hogy szervezetileg attól el legyen különitve. De nem is szükséges, hogy a bejelentési osztály határozatai ellen kótfoku felebbvitel legyen, holott a birói osztálynak a peres eljárásban hozott Ítéletei ellen csak egyfokú felebbvitel van. A felszólalási ügy ós a megsemmisítési per tárgya sok esetben ugyanaz, az eljárás és a határozathoz fűződő érdek lényegileg nem különbözik. Mindkét eljárásban tehát csak egyfokú felebbvitel volna adandó közvetlenül a szabadalmi hivatal felett álló hatósághoz. Felebbviteli hatóságképp pedig fenn kellene tartani a szabadalmi tanácsot, azonban állandó tagokkal. A büntető és a polgári jogi védelem, amelyet a javaslat a szabadalmi jognak nyújtani óhajt, szintén nem kielégítő. A szabadalombitorlásnak 600 K pénzbüntetéssel való sujtása nem megfelelő. Ennél még az is jobb volna, ha a szabadalombitorlást a kereskedelmi törvényben történt szabályozás módjára kereskedelmi vétségnek minősitenők. De ha már nem adhatunk hatályos büntetőjogi védelmet, legalább a kártérítési jog erélyes megfeszitósével kellene a jogvédelmet erősíteni. A polgári perre nézve nem indokolt, hogy a' negatív megállapítási kereset a szabadalmi hivatal, a pozitív megállapítási kereset pedig a polgári biróság hatáskörébe tartozzék. A pozitív megállapítási per is a szabadalmi hivatalhoz volna utasítandó. A polgári perekben sem a kereskedelmi törvényszékektől mai szervezetükbon nem lehet a kártérítés megfelelő megítélését várni, sem a kereskedelmi írásbeli eljárás nem alkalmas e perek eldöntésére. Ha már akadályok forognak fenn arra nézve, hogy a szabadalmi jogból folyó összes igényeket a szabadalmi hivatal döntse el, ami az egységes és szakavatott eldöntés szempontjából sok előnyt biztositana, megfontolandó volna az a kérdés, vájjon az ipartörvény által tervbe vett ipari biróságok e czélnak megfelelő szervezés mellett technikus elemek bevonásával és a rendes bíróságokkal való kapcsolat erősebb megteremtésével nem volnának-e felruházhatok az iparjogvédelem terén birói hatáskörrel. Éhben az esetben a büntető- ós a polgári per kapcsolatba volna hozható, ami az eljárást nagyon egyszerűsítené. Nagy Ferencz egyetemi tanár ny. államtitkár különösen a hatósági szervezettel foglalkozott. Ráutalt arra, hogy miután a minta és védjegyoltalomról szóló törvény is hasonló hatóságokat szervez, nem szabad e nagy horderejű kérdést egyoldalúan eldönteni. Nem helyesli, hogy a javaslat a szabadalmi tanács helyett a közigazgatási biróságra bizta ez ügyek eldöntését. A Curia Ítélkezése még megnyugtatóbb lett volna. A közigazgatási biróság azonban, amelynek feladata a hatóságok okozta jogsérelmek felett ítélkezni, nem terjedhet ki czólszerilen ama tisztán magánjogi kérdésekre, melyeket a javaslat ideutal. A szabadalmi tanács eddigi működése kielégítő volt ós semmi esetre sem szolgáltatott okot, hogy az uj javaslatban mellőztessék. Az az ellenvetés, hogy a szabadalmi tanácsnak nem volt kellő elfoglaltsága, nem áll meg, ha az í ügyek előrelátható szaporodásával számolunk és különösen súlyt helyezünk arra, hogy a biró az ügyeket alaposan elvégezze. De különben is, ha ezek az ügyek a közigazgatási bírósághoz átutaltatnának, itt is szemólyszaporitás válnék majd szükségessé. A szabadalmi tanács jelenlegi szervezetében megfelelő javításokkal biztosítja a függetlenséget és a szakszerűséget, de különösen az utóbbi szempontból kétségtelen, hogy az érdekelt körök részvétele a bíráskodásban mindtöbb tért hódit. Ezért előadó oda concludál, hogy a máskülönben sok helyes reformot tartalmazó javaslat csak ugy járhat üdvös eredménnyel, ha megfelelő szervezetről fog gondoskodni, illetőleg a jelenlegi szervezetet rosszabbal nem pótolja. Nagy Ferencz felszólalása élénk visszhangra talált és az egyéb előadásokból is megállapítható, hogy a jogászegylet a közigazgatási biróság hatáskörének ilyetén kiterjesztését nem helyesli. Az est további folyamán dr. Fazekas Oszkár szólalt fel, aki az újdonság kérdését kívánja olykép megoldani, hogy minden szabadalom uj legyen, amely Magyarországon ilyennek tekinthető. Dr. Kohn Jakab behatóan foglalkozott a szabadalom megoldásának módjaival ós különösen a felszólalási rendszer megfelelő módosításával. Szerinte a már belföldön szabadalmazott leirás nem volna újból bejelenthető. Végül a szabadalmi eljárás megfelelő épitését és a felebbvitel kiterjesztését tartja kívánatosnak^ Korlátlan felelősségű kereskedelmi társaság tagjának váltója. Azon kérdésben, vájjon egy korlátlan felelősségű társaság tagjára intózvényezett váltó ez utóbbi által a társaság czógével elfogadható-e, a német Reichsgericht érdekesen döntött. Az eset a következő volt: A per tárgyát a felperes által saját rendeletre kiállított váltó képezte, amely X-re volt intózvényezve ós X ós társa elfogadványával volt ellátva. Ez utóbbi kétségtelenül az együttesen beperelt X által vezettetett rá a váltóra. X nemcsak a beperelt X és társa cégnek volt tagja, hanem más czég alatt más üzletet is folytatott. Alperesek a váltó érvénytelenségét vitatták, mert a váltón alapuló követelés a