Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 23. szám - A szabadalmi törvényjavaslat megvitatása

498 Kereskedelmi jog a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék azon helytelen gyakorlatára kívánok rámutatni, hogy amidőn kiskorusági kifogás folytán hatályon kivül helyezi a sommás végzést, tehát felperest elutasítja, a pervesztes felperest nem marasztalja perköltségekben, hanem azokat kölcsönösen megszüntetni szokta azzal, hogy az által, hogy kiskorúsága daczára váltót irt alá, a perre okot szolgáltatott. Már pedig a kiskorúság elhallgatása csupán, avagy ha valaki tévedésből magát váltóképesnek hiszi, nem elégséges indok önmagában, — ilyen indok volna, ha a váltóbirtokost szándékosan megtévesztette. Alapelv u. i., hogy a pervesztes fél a perköltségben elmarasztalandó és ettől csak kivételesen térhet el a biró, ha a per sajátos körülményei ezt ugy kívánják. A későbbi és a bírónak nagyobb tért engedő S. E. 109. §. már kategórikusan kimondja, hogy a pervesztes fél a nyertes fél perköltségének megtéritésében elmarasztalandó. KÜLÖNFÉLÉK. A részvénytársaság időtartama tekintetében a Curia tudvalevőleg még 1898. évben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az közgyűlési határozattal meg nem hosszabbítható abban az esetben, ha annak időtartama a tervezetben határozottan megállapittatott, mig oly esetben, amelyben az időtartam eredetileg határozatlan időben, pl. így : egyelőre 25 évre állapíttatott meg, a közgyűlés, tehát a részvényesek többsége, jogosítva van a részvénytársaság továbbra fentartását elhatározni. A Curia ezen jogi álláspontjából folyik egy ujabb határozata is, amelyben annak adott kifejezést, hogy ha a tervezetben ellenkező megállapodás nem foglaltatik, a részvénytársaság közgyűlése érvényesen hozhat olyan határozatot is, hogy a részvénytársaság mindaddig áll fenn, amíg az öszszes részvényesek hét tizedrészónek közgyűlése kétharmad többséggel annak feloszlását ki nem mondja. Az érdekes határozatra és az ezzel összefüggő kérdésekre még visszatérünk. Czégrövidités esetében czégbitorlás fenforog-e ? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a közelmúlt napokban a Curia váltótanácsa egy oly eset alkalmából, amelyben a „Magyar tőzeg és műtrágyaipar részvénytársaság", amely bizonyítottan ezógét rendszerint ,,tőzeg-ipar" rövidített alakban szokta használni, czégbitorlási keresetet adott be egy újonnan keletkezett más részvénytársaság ellen, amely czégét „Tőzegipar részvénytársaság" czim alatt jegyeztette be. A Curia a czégbitorlást nem állapította meg azon az alapon, hogy az önkényesen rövidített czégnek a törvény védelmet nem ad, a maga egészében pedig az újonnan bejegyzett czég a régitől mindenki által folismerhetőleg különbözik. A Curiának ezzel a határozatával a kereskedelmi forgalomban rendesen használtatni szokott sürgöny ós más rövidített czimek kivonattak a kereskedelmi törvénynek a czégbitorlással megállapított oltalma alól és minden hosszabb elnevezésű czég ki van téve annak a veszélynek, hogy egy konkurrens vállalkozó czégét éppen abban az alakban fogja usurpálni, amelyben azt t. i. rövidített alakjában használja és amelyben az közismeretes. Nem lesz érdektelen megjegyezni, hogy éppen a közelmúlt hetekben az osztrák legfőbb közigazgatási bíróság ezzel teljesen ellentétes állást foglalt el, amikor a Wienben létező „Parkhotel" czégnek védelmet adott egy ujabb szálloda oly czéghasználata ellenében, amelyben az a „Wiener Parkhotel" czégét vette fel és pedig annak daczára, hogy az utóbbi előbb kezdte meg építkezését, de csak utóbb kapta meg a ezógére szóló iparigazolványt. szabadalmi törvényjavaslat meg vitatása. A Magyar Jogászegylet legutóbbi üléseiben a szabadalmi törvényjavaslatot tárgyalta nagyérdekű vita között. A vitát Beck Hugó curiai tanácselnök, az egyesület alelnöke vezette be. Előadó különösen a szabadalmi hatóságoknak, különösen pedig a szabadalmi tanácsnak szervezetével foglalkozott. A tervezet feldönti a szabadalmi tanács mostani szervezetét, és hatáskörét a közigazgatási biróságra ruházza. Előadó kifejtette, hogy a szabadalmi ügyeknek a legfelsőbb fokon való elbírálásánál kiváló suly helyezendő a találmányoknak műszaki és pedig ugy elméleti, mint gyakorlati szempontokból való helyes megítélésére ós bírálatára. A feladat sikeres megoldhatásának előfeltétele tohát az, hogy a tanács kitűnő jogászokból ós elsőrendű műszaki erőkből legyen megalkotva. És pedig arra való tekintettel, hogy a szabadalmi ügyekben eldöntendő jogi kérdések tulnyomólag legnagyobb részben magánjogiak, különösen kereskedelmi és ezzel kapcsolatos iparjogi kérdések, a döntést azokra a birárakra kell ruházni, akik sokoldalú jogi képzettségük mellett éppen a kereskedelmi jogban és ezzel egybefüggő egyéb jogi ágazatokban kiváló jártassággal és nagy tapasztalattal birnak, de másrészt nem téveszthető szem elől az sem, hogy a végleges döntés alá kerülő legtöbb szabadalmi ügyekben igen bonyolult, kényes természetű és nagy szakértelmet igénylő, fontos iparkórdések birálandók el, ezen kérdések sikeres megoldására pedig a műszaki tudományok elméletében és a gyakorlat terén elismert tevékenységet kifejtett kiváló műszaki tehetségre van szükség. A szabadalmi tanács mostani szervezete mellett meg van adva a mód, hogy a tanács tagjaivá épp