Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 23. szám - A kiskorú váltókötelezettsége

496 Kereskedelmi Jog 23. sz. vagy más hajójában vagy egyéb vagyoni tárgyakban okozott károkért csakis azzal a bizonyos hajójával felelős. A hajótulajdonos átengedheti a hajóját azoknak, akiknek saját vagy megbízottjainak ténykedéséből, mulasztásából keletkezett károkért felelőséggel tartozik. Ha a hajója elpusztult, egyéb vagyonával nem felelős. Az angol tengerészjogi törvények szerint, ha az árukban, egyéb vagyonértékű tárgyakban, személyekben beállott károkat és sérüléseket nem a hajótulajdonos saját ténykedése, hanem megbízottjainak ténykedése's mulasztása okozta, a hajótulajdonos csak oly összeg erejéig felelős, amennyit kitesz, ha a hajó tonnatartalmát 15£gel számítjuk. Ebből 7£ tiszán a személyekben esett sérülések kártérítésére fordítandó. E tekintetben az értekezleten megállapodás létre nem jott, de előrelátható, hogy a hajótulajdonosnak felelőssége ugy a személyekben, mint az árukban beállott károk megtérítése te kintetében korlátozva lesz. A kártérítési kötelezettségnek szerződéses kikötés utjáni elhárítása. A német, belga, franczia és angol jogszolgáltatás szerint a hajótulajdonos a kártérítési kötelezettséget szerződéses kikötés utján elháríthatja, kivéve az esetet, amidőn a hajótulajdonos csalárd ténykedése (dolus) forog fenn. Az Északamerikai4 Egyesült-Államok jogszolgáltatása szerint a hajótulajdonos kártérítési kötelezettség alól magát szerződéses kikötésekkel semmi körülmények között sem mentesítheti. Nálunk az 1874. évi XVIII. t.-cz. 3. §-a kimondja, hogy oly szerződés vagy kikötés, mely által a jelen törvényben megállapított felelősség előzetesen megszüntettetik vagy megszorittatik, joghatálylyal nem bír. Elévülés. Az összes államok törvényei kimondják az elévülést. Az elévülés időtartama általában rövid, 1—2—3—10 évre van korlátozva, azon időtől számítva, amidőn a kárt okozó esemény az érdekelt tudomására jut. A német vélemény szerint, ha az esemény megtörténtétől a tudomásra jutásig több mint 30 év telt el, az elévülés így is beállott. Nálunk a vaspályák kártérítési kötelezettségéről intézkedő 1874. évi XVIII. t.-cz. 9. § a szerint az elévülés 3 év, a baleset bekövetkeztétől, illetőleg a, halálozás időpontjától számítva. (Befejezés következik.) A kiskorú váltókötelezettsége. Irta: Dr. Szende Sándor, budapesti ügyvéd. Jelen czikkben főleg azzal a gyakorlati kérdéssel kívánunk foglalkozni, váljon a kiskorú érvénytelen váltónyilatkozata utólagos jóváhagyással érvényes váliókötelezeüséget szül-e? Hazai birói joggyakorlatunk ebben a kérdésben azt az álláspontot foglalja el, hogy az utólagos jóváhagyás csupán köztörvényi uton érvényesíthető követelési jogot ad, váltói kereseti jogot azonban nem. „Az a körülmény, hogy alperes, állítólag, nagykorúságának elérése után a kereseti követelést szóbelileg valódinak s fennállónak beismerte, adhat ugyan felperesnek jogot, hogy követeléseit körözvény utján érvényesíthesse, de váltói kereseti jogot, mely érvényes váltólevélre alapitható, nem ad." Curia 304/894 sz., 901., III., 8 , 1136. sz. (Grecsák.) Ugyanezen álláspont nyer kifejezést a Curia 3674/908. sz. határozatában1) „. . . ez a hiány0 (t. i. a váltóképesség kiánya) utólagos jóváhagyás utján sem pótolható, de ez csak váltójogi értelemben áll, ily váltó váltói uton nem érvényesíthető, de nincs akadálya annak, hogy a hitelező követelését köztörvényi uton ne érvényesíthesse, ha a jóváhagyás utólag bekövetkezett. Ezen gyakorlatot a budapesti keresk. és váltótörvényszék állandóan követi; igy 38874— 909. sz. ítéletében mellőzte a felperes által kért bizonyitásí, arra a körülményre, hogy alperes a váltón alapuló követelést nagykorúsága idejében elismerte, mert — igy érvel — „ez csupán arra jogosítaná fel esetleg felperest, hogy követelését köztörvényi uton érvényesíthesse, de váltókeresetre, mely csak érvényes váltónyilatkozatra alapitható, felperesnek jogot nem ad.0 Ugyanígy gondnokság megszüntetése utáni elismerés csak köztörvényi utoni (525/901. sz.) perlésre ad jogot. Ez a birói gyakorlat szerintem helytelen és szükségtelenül mond érvénytelennek oly váltónyilatkozatot, mely a kötelezett jog sérelme nélkül érvényesnek volna kimondható; a váltó forgalmi természetének pedig inkább felel meg, ha minél kevesebb a váltólevélből ki nem tünö érvényességi kellék. A váltóképesség nem alaki kelléke a váltónyilatkozatnak, mely magából a váltólevélből nem l) Keresk. Jog. VI. évf. 6. sz.