Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 23. szám - Nemzetközi tengerjogi konferencia Bremenben 1909. szeptember 22-25-én. 2. [r.]

23. sz. Kereskedelmi Jog 493 forgalom legfejlettebb és leghatalmasaab ágának, a leszxmitolási üzletnek ezzel együtt tovább fejlődött eszközét, tekintélyének egész súlyával bele akarja kényszeríteni a félszázad előtti általános „váltótipus" Prokrustes-ágyába. (Folytatjuk.) Nemzetközi tengerjogi konferenczia B-remsnben 1909. szeptember 22—25-én.*) Irta: Dr. Benyovits Lajos, kir. törvényszéki biró. II. Az értekezletnek második és igen fontos tárgya volt a hajótulajdonos felelőssége személyek sérülése, elhalása esetében. A tengeri személyszállítást illetőleg nagy jelentőséggel bir e kérdés megoldása. Az utasok és a hajótulajdonosok érdeke áll itt ellentétben. A felelősség alól a hajótulajdonos nem mentesíthető, mert akkor semmi vagyoni érdek sem ösztönözné a hajótulajdonost, hogy az utasok testi épségének megóvására a szükséges intézkedéseket a legnagyobb körültekintéssel megtegye, az utasok testi épsége, élete sok oly veszélynek volna kitéve, amelyek a vagyoni felelősség folytán a hajótulajdonos gondosságá val elkerülhető. Viszont a hajótulajdonos korlátlan kártérítési kötelezettségének megállapítása a tengeri szállításra mérne bénitó csapást; ugyanis egy-egy hajószerencsétlenség alkalmával száz ember is áldozatul eshetik s ha ezekért a hajótulajdonos teljes kártérítéssel tartoznék, egy ilyen esemény nagy tengerhajózási vállalatot tehet egyszerre tönkre. Az ellentétes érdekek megegyeztetése képezte a vita tárgyát. A konferenczia — tekintettel a kérdés nagy fontosságára — ez alkalommal nem döntött, hanem a jövő konferenczia vita tárgyául tűzte ki azt megint. A személyek, akiknek sérüléséért, elhalálozásáért a hajótulaj- i donos felelősséggel tartozik, az utasok és a hajó személyzete. A hajótulajdonos felelőssége az utasok megsérülése, elhalálozása esetében. A hajótulajdonos kártérítési kötelezettsége vagy szerződésen, vagy törvényen alapszik. A felek szerződésben kiköthetik a felelősséget, a kártérítési kötelezett séget s ily esetben a felek között támadt peres kérdés a szerződós értelmében döntendő el. *) Lásd előző közleményt f. évi 20. számunkban. Szerződés hiányában a törvények, az általános jogszabályok a mérvadók. Sajátságos, hogy addig, amig az árukban a szállítás alatt esett károk tekintetében majdnem minden országban külön tételes törvény intézkedik, a személyszállítást illetőleg különös tételes törvény úgyszólván egy országban sincs, ami valószínűleg annak tulajdonitható, hogy a személyeknek tengeren szállítása csak a legújabb időben öltött nagy mérveket s az azokból származó jogviszonyokkal való különös foglalkozás csak most vált erősen szükségessé. Addig is, amig ily irányú külön tételes törvények létrejönnének, a hajótulajdonosnak az utasokkal szembeni kártérítés kötelezettsége a magánjog általános szabálya szerint bírálandó el. A hajótulajdonos felelőssége saját ténykedése, gondatlanságai mulasztásáért. A hajótulajdonos kártérítési kötelezettsége származhatik saját vétkes ténykedéséből, gondatlan mulasztásából. Vétkes ténykedése forog fenn, amidőn a hajót maga a tulajdonos vezeti s a hajót és ezzel együtt az utasok s a hajón levő személyzet életét, testi épségét veszélynek teszi ki. Gondatlan mulasztás terheli a hajótulajdonost, amidőn a hajót az ut megtevésére alkalmatlan állapotban, illetőleg nem kellő felszereléssel indította el. A hajótulajdonos ezen felelősségét a magánjogi törvénykönyvek azon szakaszaiból vezetik le, amelyek egybehangzóan kimondják, hogy aki másnak kárt okoz, a kárt szenvedővel szemben kártérítéssel tartozik. Továbbá mindenki felelős azon kárért, amelyet másnak nemcsak saját ténykedésével, hanem mulasztásával vagy gondatlanságával is okozott. így intézkedik a Code Napoléon 1382—1383. §§.1) Olasz polg. törvk. 1151 — 1152. §§. Osztrák polg. törvk. 1294. §. Német törvk. 823. §. A hajótulajdonos felelőssége harmadik személyekért. A hajótulajdonos felelős nemcsak azon károkért, amelyeket a maga ténykedésével, gondatlanságával vagy mulasztásával okoz, hanem felelős azon károkért is, amelyek a megbizottainak — nevezetesen a hajó kapitánya, a hajó személyzete — ténykedéséből, gondatlanságából, mulasztásából származnak. A !) 1382. §.: Tout fait quelconque de l'homme, qui cause á autrui un dommage, obiige celui par la faute duquel il est arrivé, á le réparer. 1383. §.: Ghacun est responsable- du dommage qu' il a causé non-seulement par son fait, mais encore par sa négligence, on par son imprudence.