Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 23. szám - A váltó utólagos telepítése a leszámítolási forgalomban. [1. r.]

490 milliói. Jegybankunk leszámítolási forgalma a mult évben az egész monarchiára kiterjedően 5442 millió koronára rúgott. Nagyobb fővárosi pénzintézeteink közül: a Pesti hazai első takarék­pénztár egyesület . . . 837 millió K a Magyar általános hitelbank 777 „ „ a Pesti magyar keresk. bank 316 „ , forgalmat ért el ebben az üzletágban. A vidéki pénzintézetek közül: a Debreczeni első takarék­pénztár 47 millió K a Délmagy. gazdasági bank 20 „ „ értékű váltót számitolt le ugyancsak az elmúlt évben. Ha már most a fent példaképen kiemelt üzleti eredmények mellett figyelembe vesszük, hogy a váltó-leszámitolással foglalkozó rész­vénytársaságaink és szövetkezeteink száma az ezret jóval meghaladja, ugy tiszta képet alkot­hatunk magunknak az országos forgalom mére­teiről. A leszámitolási üzletág tartja megszállva a személyi hitelnek csaknem egész területét, ez juttatja el a tőkék felhalmozásával foglalkozó intézetek pénz- és értékkészletét a hitelre szo­ruló kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági válla­latokhoz, ez elégíti ki a magánszemélyek hitelszükségletét, enéikül kereskedelmünk és iparunk valóban „lomhán a földön csúszni volna kénytelen." A hitel forgalom eme nevezetes szervének, hiteléletünk vérkeringésének zavartalan működése közgazdaságunk eminens érdeke. III. Mielőtt tárgyunknak jogi oldalával tüze­tesebben foglalkoznánk, tisztába kell jönnünk azzal a kérdéssel, hogy a leszámitolási üzlet természete valóban kivánatossá teszi-e a leszá­mítolt váltók utólagos telepitését és ha igen, a a hitelt nyújtó és a hitelt kereső feltknek érde­keit egyaránt szolgálja-e ez az eljárás ? Judikaturánknak ebben a kérdésben tanu­sitott szívóssága ugyanis bizonyos szociális irányzatra, nevezetesen arra enged következ­tetést, hogy a bíróság pénzintézeteink kifogásolt gyakorlatában visszaélést vél felösmerhetni a gazgaságilag erősebb fél, a hitelező részéről a hitelre szoruló gyöngébb féllel, az adóssal szemben. A forgalmi élet követelményeinek és a le­lek gazdasági érdekének a megvizsgálásánál 23. BZ. előtérbe lépnek a társadalmunk tagozottságából és bíróságaink szerencsétlen munkaviszonyaiból eredő ama nehézségek, amelyek csaknem lehe­tetlenné teszik, hogy a hiteljog terén működő biró ne csak a perekben sokszor czélzatosan előadott papírforma szerint, hanem természetes mivoltukban is megösmerhesse az életviszonyo­kat és megfigyelhesse azt a hatást, amelyet dön­tései ezekre gyakorolnak. Kisértsük meg mégis, részint mások tapasz­talatai nyomán, részint következtetés utján a kijelölt irányban való tájékozódást. Nariy Ferencz szerint: „A telepítés (egyik) czélja, hogy oly váltók, melyek intézvényezettei kisebb vidéki helyen laknak, nagyobb váltó­piaczokra tereitessenek, ahol azok könnyebben és jobban értékesíthetők. Gyakran ahitelező köve­teli a telepítést, hogy a behajtást kényelmesebben és olcsóbban teljesíthette. Ez különösen Angol­országban szokás, ahol a nagyobb fizetések általában bankárok által történnek. Az angol bank nem is fogad el más váltót leszámítolásra, mint amely valamely bankárnál fizetendő."3) Az osztrák magyar bank üzleti határozvá­nyai szerint a leszámítolásra elfogadott váltóknak .rendeletre szólóknak, legkésőbb 92 nap alatt valamely bankintézet beszedési körén belül vagy valamely bankmellékhelyen fizetendőknek stb. kell lenniök." Bernstein a telepítés gazdasági jelentőségét a következőkben látja : Hauptzweck der Domi­cilirung ist der, einen — dem Wechselverkehr entrückten — Wohnort des Schuldners durch einen — dem Verkehr zugánglicheren — Son­derzahlort zu ersátzen, dergestallt das Wechsel­incasso zu erleichleren und damit zugleich die Umlaufsfáhigkeit des Wechsels zu erhöhen. Der Domicilvermerk findet sich demzufolge besonders háufig bei Wechseln, derén Hauptschuldner an einem kleineren Platz wohnt, und als Domicil wird gewöhnlich ein Ort angegeben, an dem ein dem Wechselverkehr dienendes grösseres Bankinstitut bez. eine Reichsbankstelle sich findet."4) Kétségtelen, hogy a telepítés a leszámítoló hitelező érdekeit előmozdítja, mert a behajtást kényelmessé s olcsóbbá teszi. Zsemberi szerint könyvelési szempontból is előnyös a hitelezőre 3) Nagy Ferencz: A magy. váltójog kézikönyve, 5. kiad. 160. 1. 4) Wilhelm Bernstein : Alig. deut. u. oester. Wechsel­ordnung. 14. 1. Kereskedelmi Jog

Next

/
Thumbnails
Contents