Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 23. szám - A váltó utólagos telepítése a leszámítolási forgalomban. [1. r.]

490 milliói. Jegybankunk leszámítolási forgalma a mult évben az egész monarchiára kiterjedően 5442 millió koronára rúgott. Nagyobb fővárosi pénzintézeteink közül: a Pesti hazai első takarékpénztár egyesület . . . 837 millió K a Magyar általános hitelbank 777 „ „ a Pesti magyar keresk. bank 316 „ , forgalmat ért el ebben az üzletágban. A vidéki pénzintézetek közül: a Debreczeni első takarékpénztár 47 millió K a Délmagy. gazdasági bank 20 „ „ értékű váltót számitolt le ugyancsak az elmúlt évben. Ha már most a fent példaképen kiemelt üzleti eredmények mellett figyelembe vesszük, hogy a váltó-leszámitolással foglalkozó részvénytársaságaink és szövetkezeteink száma az ezret jóval meghaladja, ugy tiszta képet alkothatunk magunknak az országos forgalom méreteiről. A leszámitolási üzletág tartja megszállva a személyi hitelnek csaknem egész területét, ez juttatja el a tőkék felhalmozásával foglalkozó intézetek pénz- és értékkészletét a hitelre szoruló kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vállalatokhoz, ez elégíti ki a magánszemélyek hitelszükségletét, enéikül kereskedelmünk és iparunk valóban „lomhán a földön csúszni volna kénytelen." A hitel forgalom eme nevezetes szervének, hiteléletünk vérkeringésének zavartalan működése közgazdaságunk eminens érdeke. III. Mielőtt tárgyunknak jogi oldalával tüzetesebben foglalkoznánk, tisztába kell jönnünk azzal a kérdéssel, hogy a leszámitolási üzlet természete valóban kivánatossá teszi-e a leszámítolt váltók utólagos telepitését és ha igen, a a hitelt nyújtó és a hitelt kereső feltknek érdekeit egyaránt szolgálja-e ez az eljárás ? Judikaturánknak ebben a kérdésben tanusitott szívóssága ugyanis bizonyos szociális irányzatra, nevezetesen arra enged következtetést, hogy a bíróság pénzintézeteink kifogásolt gyakorlatában visszaélést vél felösmerhetni a gazgaságilag erősebb fél, a hitelező részéről a hitelre szoruló gyöngébb féllel, az adóssal szemben. A forgalmi élet követelményeinek és a lelek gazdasági érdekének a megvizsgálásánál 23. BZ. előtérbe lépnek a társadalmunk tagozottságából és bíróságaink szerencsétlen munkaviszonyaiból eredő ama nehézségek, amelyek csaknem lehetetlenné teszik, hogy a hiteljog terén működő biró ne csak a perekben sokszor czélzatosan előadott papírforma szerint, hanem természetes mivoltukban is megösmerhesse az életviszonyokat és megfigyelhesse azt a hatást, amelyet döntései ezekre gyakorolnak. Kisértsük meg mégis, részint mások tapasztalatai nyomán, részint következtetés utján a kijelölt irányban való tájékozódást. Nariy Ferencz szerint: „A telepítés (egyik) czélja, hogy oly váltók, melyek intézvényezettei kisebb vidéki helyen laknak, nagyobb váltópiaczokra tereitessenek, ahol azok könnyebben és jobban értékesíthetők. Gyakran ahitelező követeli a telepítést, hogy a behajtást kényelmesebben és olcsóbban teljesíthette. Ez különösen Angolországban szokás, ahol a nagyobb fizetések általában bankárok által történnek. Az angol bank nem is fogad el más váltót leszámítolásra, mint amely valamely bankárnál fizetendő."3) Az osztrák magyar bank üzleti határozványai szerint a leszámítolásra elfogadott váltóknak .rendeletre szólóknak, legkésőbb 92 nap alatt valamely bankintézet beszedési körén belül vagy valamely bankmellékhelyen fizetendőknek stb. kell lenniök." Bernstein a telepítés gazdasági jelentőségét a következőkben látja : Hauptzweck der Domicilirung ist der, einen — dem Wechselverkehr entrückten — Wohnort des Schuldners durch einen — dem Verkehr zugánglicheren — Sonderzahlort zu ersátzen, dergestallt das Wechselincasso zu erleichleren und damit zugleich die Umlaufsfáhigkeit des Wechsels zu erhöhen. Der Domicilvermerk findet sich demzufolge besonders háufig bei Wechseln, derén Hauptschuldner an einem kleineren Platz wohnt, und als Domicil wird gewöhnlich ein Ort angegeben, an dem ein dem Wechselverkehr dienendes grösseres Bankinstitut bez. eine Reichsbankstelle sich findet."4) Kétségtelen, hogy a telepítés a leszámítoló hitelező érdekeit előmozdítja, mert a behajtást kényelmessé s olcsóbbá teszi. Zsemberi szerint könyvelési szempontból is előnyös a hitelezőre 3) Nagy Ferencz: A magy. váltójog kézikönyve, 5. kiad. 160. 1. 4) Wilhelm Bernstein : Alig. deut. u. oester. Wechselordnung. 14. 1. Kereskedelmi Jog