Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 22. szám - Bosnyák jogélet

22. sz. Kereskedelmi Jog 487 Tőzsde. 330. A tözsdebiróság illetékességének kikötésére a rendes üzletkörbe esö ügyletekben az ügyvezető igazgató akkor is jogosított, ha a czégjegyzésre csak két igazgatósági tag van felhatalmazva. (M. kir. Curia 725/1909. — 1909. szeptember 28.) A budapesti áru- és értéktőzsde: A bíróság illetékességét megállapítja és a peres feleket a per érdemi tárgyalására utasítja. Indokok: A keresk. törv. 43. §-a szerint a kereskedelmi meghatalmazottnak, akit a főnök az üzlet vezetésére felhatalmaz, jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, a melyek az ily kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak és mindazon jogcselekményekre, melyeket az ilynemű ügyletek rendszerint szükségessé tesznek. Nincs tehát kizárva, hogy a K. T. 43. § ban körülirt hatáskörben eljárva a kereskedelmi meghatalmazott az üzleti gyakorlathoz képest külön felhatalmazás nélkül is arra felhatalmazottnak tekintessék, hogy a fenforgó ügyletből felmerülhető vitás kérdések elbírálására a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának, mint kivételes bíróságnak az illetékességet kiköthesse, illetve annak magát alávethesse, annál is inkább, mert a lisztre vonatkozó ügyletekkel a tözsdebiróság illetékességének a kikötése rendszerint vele jár és általában szokásos. Kétségtelen, hogy K. F., mint az alperesi részvénytársaság ügyvezető igazgátója a társaság egész kereskedelmi üzlete vezetésével megbízott kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő, kinek hatásköre a társaság kereskedelmi üzlete folytatásával rendszerint járó ügyletekre kiterjed, ami már abból is megállapítható volt, hogy a felperes által csatolt kötievél és a felmutatott levelezés szerint az alperesi részvénytársaság a R. F. által más esetben egymagában kötött ügyleteket lebonyolítván, azokat magára kötelezőknek tartotta, ezért az általa egyedül eszközölt eladás az alperesi részvénytársaságot akkor is kötelezi, ha az érvényes czégjegyzéshez két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag és az ügyvezető igazgató saját névaláírása szükséges. Mindezek alapján alperesnek a tözsdebiróság hatásköre ellen felhozott azt a kifogását, hogy az a keresethez A) a. csatolt ügyletnek czégjegyzésszerü aláírása hiányában meg nem állapitható, a bíróság mint alaptalant elutasította és ehhez képest hatáskörének megállapítása mellett a peres feleket a per érdemének tárgyalására utasította. (1313/1909 ) A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s a budapesti áru- és értéktőzsde illetékességét leszállítja. Indokok : Az 1881 : LIX. t.-cz. 95. és 96. §-ainak egybevetett rendelkezései szerint a budapesti áru- és éitéktözsde választott bíróságának a bírói illetékesség kérdésében hozott végzése ellen akkor van felfolyamodásnak helye, ha nevezett bíróság illetékességét leszállította, amikor is csak felperes élhet telfolyamodással, abban az esetben pedig, ha a birói illetékesség megállapittatott: alperes az ítélet ellen beadható felíölyamodással kereshet jogorvoslást. Jelen esetben az elsőbiróság alperes vonatkozó kifogásával szemben saját illetékességét megállapítván, a per érdemének elbírálásába nem bocsátkozott, s alperes felfolyamodása az elsőbiróságnak a saját illetékességét megállapító végzése ellen irányul ugyan, de e felfolyamodásnak hivatalból való visszautasítására az ügy körülményei s az 1881 : LIX. t.-cz. 95. és 96. §-ainak helyes értelme szerint törvényes alap fenn nem forog. Peres felek ugyanis a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságához 1909. évi június hó 28-án 1624. sz. alatt benyújtott közös kérvényükben bejelentették, hogy a per érdemének tárgyalásától az illetékesség kérdésének jogerős eldöntéséig elállanak. Minthogy pedig az 1881 : LIX. t.-cz. felhívott szakaszai nem zárjak ki azt, hogy a peres felek az ügy érdemének tárgyalásától az illetékesség kérdésének jogerős eldöntéséig egyetértőleg elállhassanak, s minthogy másfelől az 1881 : LIX. t.-cz. felhívott rendelkezései nem irányulnak arra, hogy alperes a jogorvoslattól megfosztassék oly esetben, amikor az illetékesség ellen emelt kifogását az elsőbiróság elvetette, s a peres felek megegyezése a per érdemének tárgyalását az illetékesség kérdésének jogerős eldöntésétől tette függővé ; mindezeknél fogva a kir. tábla az alperesnek az illetékességet megállapító elsőbirósági végzés ellen benyújtott felfolyamodását a felperes beleegyezése következtében birói eljárásra alkalmasnak s az illetékesség kérdésében hozott elsőbirósági végzést az ügy jelen állásában felülbirálandónak találta. Az illetékesség kérdésében a felek jogvitája azon fordul meg, hogy alperes részvénytársaságot, melynél a czégjegyzés érvényességéhez a 2. sz. alatti közokirat és felperes beismerése szerint az előnyomott vagy kiirt czég alá két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag és az ügyvezető igazgató sajátkezű névaláírása szükséges: kötelezi-e a tőzsdebiróságnak való alávetést tartalmazó A) alatti okii-at, amely az érvényes czégjegyzés helyett csupán R. ügyvezető igazgató által van aláírva? Ebben a tekintetben felperes álláspontja az, hogy R. J. mint alperes részvénytársaságnak ügyvezető igazgatója, minden esetre általános kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő, s e minőségben a K. T. 43. §-a szerint jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, melyek alperes részvénytársaság üzletének folytatásával rendszerint járnak és mindama jogcselekményekre, melyeket az ilynemű ügyletek rendszerint szükségessé tesznek. Ebből folyólag a R. J. általános kereskedelmi meghatalmazott által aláirt