Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 22. szám - Bosnyák jogélet

Kereskedelmi Jog 22. sz. A) alatti okirat felperes szerint az alperes részvénytársaságot annál inkább kötelezi, mivel liszteladási ügyleteknél a tözsdebiróság illetékességének kikötése különben is szokásos. Utalt ezenkivül íelperes arra, hogy alperes részvénytársaság más esetben, és pedig az 1908. október 23 án ugyancsak egyedül R. J. által aláirt F) alatti kötésre nézve a most nevezett által megkötött ügyletet lebonyolította. Felperesnek az elsőbiróság által is elfogadott emez érveléseit a kir. tábla nem tehette magáévá. A részvénytársaság ugyanis csak a czégjegyzésnek megfelelő módon vállalhat érvényes kötelezettséget, miután pedig az A) alatti okirat egyedül R. ügyvezető igazgató aláírásával van ellátva, ez az okirat, amely az alperes részvénytársaság érvényes czégjegyzéséhez szükséges alakszerűséget nélkülözi: az 1881 : LIX. t.-cz. 94. §-ának b) pontjában előirt alávetés joghatályosságának megállapítására nem alkalmas. Súlytalan az az érvelés, hogy az ügyvezető igazgató általános kereskedelmi meghatalmazottnak, s ebből folyólag a K. T. 43 § ában megjelölt cselekményekre feljogositottnak tekintendő. Mert fenforgó esetben R. J. ügyvezető igazgatónak kereskedelmi meghatalmazotti jogköre az alperes részvénytársaság képviselete szempontjából akképp korlátoztatott, hogy alperes czégjegyzésének érvényességéhez az ügyvezető igazgató egyedüli névaláírása nem elegendő, s erről felperesnek nemcsak módjában állott tudomást szereznie, hanem rendes kereskedői gondosság mellett tudomással is kellett birnia. Ama körülménynek sincs jelentősége, hogy alperes a csupán ügyvezető igazgatója által aláirt F) alatti okiratban megjelölt ügyietet teljesítette, mert csupán egy esetből gyakorlatra következtetni nem lehet, s az F) alatti okiratban megjelölt ügyletnek alperes részvénytársaság részéről történt teljesítése csak azt bizonyítja, hogy alperes részvénytársaság a jelen perre nem tartozó ezt az ügyletet utólag a magáénak fogadta el, de magában véve ez a körülmény nem alkalmas annak megállapítására, hogy a jelen pernek alapját tevő A) alatti okiratban alperes részvénytársaság a reá nézve érvényes czégjegyzés nélkül is joghatályosan alávetette magát a tözsdebiróság illetékességének. Valamely ügylet teljesítéséhez ugyanis érvényes alakban kiállított kötlevél nem szükséges, de az 1881 : LÍX. t.-cz. 94. §-ának b) pontjában előirt Írásbeli és kifejezett alávetés az okirat érvényes aláírását föltételezi. Ezeknél fogva az elsőbiróság végzését meg kellett változtatni. (2102/1909.) M. Hr. Curia: A másodbíróság végzését megváltoztatja és az elsőbiróság végzését hagyja helvben. Csőd. 331. A csödnyitás után a közadóst illetett, de más kezénél volt vagyonból történt kielégítés a csődtörvény 6. §-a szerint hatálytalan. (M. kir. Curia 629/1909. — 1909. október 7.) Pénzügyi határozat. 21. Ha a részvények akkép bocsáttatnak ki, hogy a részvényesek a részvényekben kifejezett értéken (a névértéken) felül bizonyos összeget a tartalékalapba fizetni tartoznak, a részvények kibocsátása után az illetékdijjegyzék 89. tétele I. B., a, pontjában meghatározott illeték csak az egyes részvények kifejezett értéke (névértéke) szerint fizetendő. (A m. kir. közigazgatási biróság 7.793/1909. P. számú ítélete.) A in. kir. közigazgatási biróság: A panasznak helyet ad s az illetéket 1890 K-ra leszállítja. Indokok: A kibocsátott részvények névértéke 400 K-át tesz. A kibocsátási árfolyam azonban 600 K volt oly formán, hogy vevők a névértéken felül még 200 K folpénzt voltak kötelesek a tartalékalapba fizetni. Az a kérdés döntendő el, hogy az illetékdijjegyzék 89. tétel I. B. a. pontjában (1869 évi XVI. t.-cz. 7. §.) meghatározott illeték 400 K-tól vagy 600 K-tól jár-e? E tekintetben a most jelzett törvényhely határozott rendelkezést tartalmaz. E szerint az illeték kiszabása az egyes részvények kifejezett értókösszege után járó illeték összeszámítása által eszközöltetik, már pedig nyilvánvaló, hogy az egyes részvények kifejezett értéke nem lehet más, mint az azokban megnevezett névérték, amennyiben az egyes részvények szövegében szó sincs arról, hogy a kibocsátási ár névértéken alul vagy felül történik-e? Megerősíti ezt a törvényhelyben foglalt megkülönböztetés is. A törvényhely ugyanis két intézkedést tartalmaz: egyik vonatkozik a közkereseti társaságok által kibocsátott részvényekre, a másik a már kibocsátott részvényeknek átruházására. A közkereseti társaságok által kibocsátott részvényekre ugy intézkedik, hogy ezek illetéke az egyes részvények kifejezett értékösszege után jár; a részvénytulajdonos által eszközölt részvényátruházásokat illetőleg pedig ettől eltérő határozmányt tartalmaz, nevezetesen itt már kifejezetten akként intézkedik, hogy az illeték az átruházáskori érték szerint fizetendő. Ez a megkülönböztetés maga kizárja azt, hogy a részvénykibocsátás és részvényátruházás ugyanazonos érték alakján illetékeltessék. A 400 K értéktől esik 1-26 K, tehát ÍHOO darabra 1890 K. Mely indokokból az itólet rendelkező része értelmében kellett határozatot hozni.