Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / Tartalommutató

52C Kereskedelmi Jog 24. sz 137. Aki a késedelmes teljesítés mellett egyúttal a késedelemből eredő kárának a megtérítését is igényli, az eladót ez iránt nem hagyhatja kétségben, mert ellenesetben a késedelemből eredő kárköveteléséről lemondottnak tekintendő 183 138. Egy szobabútor iránti megrendelés egységes lévén, ha több bútordarab nem felel meg a kikötött minőségnek: az egész berendezés rendelkezésre bocsátható 183 139. Vételárelőleg nem esik a K. T, 284. §-ában emiitett előleg fogalma alá, amely után kikötés nélkül is kamat járna 204 140 Vételárelőleg után külön kikötés nélkül nem jár kamat • . . 204 141. Aki a késedelmes teljesítést elfogadja a késedelemből eredő kárának jogfentartása nélkül, erről lemondottnak tekintendő 205 142. A megvett árunak időközbeni elértéktelenitése a vevő terhére esik 205 143. Az a vétel, amely a valahol kirakandó famenynyiség tekintetében jött létre, nem terjed ki a máshová szállított famennyiségre, ha nem állapítható meg az eladó rosszhiszeműsége 129 1*4. A becsomagolt árunak nagyjában való megszemlélése nem foszthatja meg a vevőt attól a jogától, hogy az átvétel után tapasztalt minőségi hiányt kifogásolhassa 230 145. Valamely gőzgépnek huzamosabb időn át kényszerítő szükség nélkül való használata a rendelkezésre bocsátástól elállást jelent 231 146. Ha az eladó a szerződéstől való elállását kijelenti s a vevő egy évig ha'lgat, és csak azután kéri újból az áru szállítását, a teljesítéshez való jogáról lemondottnak tekintendő 231 147. A vevő, aki a rendelkezésre bocsátott árut kényszerűségből használja, ez által nem tekinthető a rendelkezésre bocsátástól elállottnak 232 148 A vevő abban az esetben is eladhatja az eladó rendelkezésére bocsátott árut a keresk. törv. 347. §-a alapján, ha az áru az elértéktelenedés veszélyének van kitéve 232 149. Ha az eladó az átadásra elkészített árut még a teljesítési határidő eltelte előtt felajánlotta a vevőnek és az minőségileg kifogásolta, akkor a vevő minőségi hiány fenforgása esetében kártérítést igényelhet, anélkül, hogy a teljesítési határidőben újból jelentkezett volna az átvételre 254 150. Ha a vevő oly esetben, amelyben az áru per április volt szállítandó, április 30-án a vételtől való elállását jelentette ki, akkor az eladó utóbb már nem kérhet az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt . 278 151. Oly megállapodás, hogy az eladó másnak olcsóbban nem adhat el árukat, mint a vevőnek, a vételt felbontó-feltételekhez kötöttnek minősiti 27K 152. A raktárdijat hosszabb időre is igényelheti a vevő az eladótól, ha oly adat nem merül fel, hogv tulhosszu ideig hagyatott az áru raktáron 279 153. Utólagos teljesítést nem igényelhet a vevő, ha az eladó ellene már kárkövetelése iránt keresetet indított ós ez neki már kézbesittetett 311 154. A megállapodás szerint januártól szeptemberig a vevő által lehívandó árukat az eladó már nem köteles szállítani, ha a vevő csak novemher 17-én rendelkezett az áru szállítása iránt • 323 155. A vevő az árut azonnal megvizsgálni köteles ; minthogy ezt elmulasztotta és az árut rendelkezésre nem bocsátotta, az a K. T. 346. §-a értelmében kifogástalanul átvettnek tekintendő és így az eladó az áru esetleges hiányos minősége által okozóit kárért — a 350. §. esetét kivéve — kártérítéssel nem tartozik, még akkor sem, ha a kár az elkésetten eszközölt kipróbálásnál keletkezett és az áru hiányos voltára visszavezethető szétrobbanás által idéztetett elő 324 156. Ha az eladó a vevő szerződésszegése okából állott el a szerződéstől, a kapott foglalót megtarthatja. 325 157. A rendelkezésre bocsátott áru átvétele végett az eladó a vevő üzleti telepén megjelenvén és ez neki ott az árut át nem adván, hanem ügyvédéhez utasítván, a vevő a rendelkezésre bocsátástól elállottnak tekintendő. 337 158. Ha a vételi ajánlatot elismerő és elküldeni kötelezett nyilatkozat nem érkezik meg a kikötött időben az eladóhoz, ugy a vételi ügylet még az esetben sem jött létre, ha a vételi ajánlatot a tárgyalás alkalmával elfogadó egyén a vevő részéről meg is volt bízva a vételi ügylet megkötésével 339 159. Az eladó nem kötelezhető a hitelnyújtásra, ha a vevő az ügyletkötés után lett hitelképtelenné, abban az esetben, ha a hitelezőt nem terheli a gondatlanság a vevő vagyoni viszonyai felismerése tekintetében . . 340 IfiO Az áru minősége akkor is meghatározottnak tekintendő, ha kevert árunál nincsen ugyan százalékokban meghatározva a keverés aránya, de az meg van határozva, hogy melyik fajtából van több az áruban 362 161. A K. T. 12. §-ának rendelkezéséből nem következik, hogy az örökös, aki nem tiltakozik az ellen, hogy az özvegy az örökhagyó cége alatt az üzletet a saját számlájára folytatja, az ebbe az üzletbe szállított áruk vételáráért felelős • . . . . 363 162. Ha a vevő a korábbi részlet árának megfizetésével késik, eladó megtagadhatja a szállítás folytatását 386 163. Az a körülmény, hogy a vevő a kitűzött határidőben nem hívta le a kötelezett árut, nem jár azzal a következménynyel, hogy utóbb az áru szállítását nem követelheti, ha az eladó előzőleg a szerződéstől el nem állott , . . 410 164. Valamely át nem vett lisztárunak a késedelmes vevő veszélyére történt elárvereztetése nem szabálytalan azért, hogy a március 25-ig átveendő liszt már március 27-én árvereztetett el és az árverés csak 24 órával előbb hirdettetett egy kisebb vidéki lapban . . . 431 165. A rendelkezésre bocsátás ideje az áru megérkezése napjától számítandó 432 166. Az árkülönbözeten felül a tovább eladásból várt vesztett hasznot a vevő csak akkor igényelhet, ha bizonyítja, hogy az árut máshonnan be nem szerezhette. 458 167 Megromlott árunak nem lehetvén sem tőzsdei, sem piaci ára, az a K. T. 347. §-a értelmében szabad kézből el nem adható 458 16S. Gyakran előfordul, különösen egész üzlettömegek megvásárlásánál, hogy a felek az egyes tárgyak árának megállapítását későbbi időpontra tartják fenn és az ármegállapítást a vitás tételek tekintetében szakértőbizottságra bizzák. A kir. Curia az alábbi esetben (földbirtok fundus instructusáról volt szó) kimondta, hogy az ilykép létesített adás-vételi szerződés érvényes, mivel a vételár tárgya mint összdolog (universitas rerum) meg van állapítva és a vételár megállapításának ez a módja nem ütközik jogszabályba. Ilyen esetben, ha a vevő jogos indok nélkül nem vesz részt a szakértő becslők megválasztásában, az eladónak megvan az a joga, hogy az adásvétel tárgyát bíróilag megbecsültesse, mely esetben ez az öszszeg szolgál vételár gyanánt. Sőt, ha a tárgyaknak hoszszabb időn át vaió megőrzése veszélylyel és aránytalan költséggel jár, az eladó azt bíróilag is elárvereztetheti és az árkülönbözetet a vevőtől követelheti. Az eladó ezen árverést kellő gonddal és az ellenfél érdekeinek lehető megóvása mellett köteles eszközölni, igy az árverés hirdetése és megtartása között kellő időköz maradjon és az egyenkint valószínűleg előnyösebben eladható tárgyak ne adassanak el nagy csoportokban. Az ennek ellenére eszközölt árverés eredménye a vevőre nem irányadó . 479 169. A vevő a más helyről kiküldött áru számlájának kézhez vétele előtt nem köteles az árut megvizsgálni 481 170. A pontos teljesítés elmaradása esetére kötelezett elmaradt hasznot a vevő nem követelheti, aki a teljesítésre megállapított 14 nap alatti szállítást az áru lehívására rendelt idő letelte után követelte . , . . 506