Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 22. szám - Bosnyák jogélet

22. sz. Kereskedelmi Jog 483 vizsgálat tárgyává tenni nem tartozik. Ha felperes a pótesküt le nem teszi s a felperes perdöntő kijelentései bizonyítva nem lesznek, abban az esetben az ajánlatba irt valótlan bevallásá ért az azt aláirt felperes felelős. (1893. XVIII. t.-cz. 73. §.) Ez esetben tehát a biztosítottnak a biztosítás elvállalására lényeges körülményre vonatkozó valótlan bevallása alapján a biztosisitási szerződést érvénytelennek tekinteni s felperest arra alapított keresetével elutasítani kellett. (28403/1908.) A budapesti Tcir. ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokainál fogva és azért: mert a 2. alatti ajánlatnak a 6. pontban foglalt kérdésére feleletként beirt ,,nein" szó nyilván más egyén kezétől látszik származni, mint aki a többi feleleteket beírta s így a 2. a. is szemben R. tanú vallomásával, a P. tanú vallomását támogatja; továbbá, mert a 2. a. ajánlat a jelperes és R. G. között a biztosítási üzletre s annak feltételeire vonatkozó megbeszélés alapján és azzal egyidejűleg állíttatván ki, az elsőbíróság által megítélt póteskü döntő ténykörülményre vonatkozik és mert jóllehet felperes nem bizonyította azt, hogy R. G. az alperes biztosítótársaságnak üzletkötésre önállóan feljogosított hivatalnoka lett volna, minthogy a nevezett a szóbanforgó esetben kétségtelenül csakis mint az alperesnek biztosítási ajánlatok felvételére megbízott közege járt el, mégis helyes az elsöbiróságnak az a jogi álláspontja, hogy az ajánlatban foglalt kérdésekre nézve, részéről ebben a minőságben elkövetett megtévesztéssel szemben alperes biztosítótársaság a bevallás hamisságából sikeres kifogá t nem meríthet. (1993/1908.) M. Icir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. Vasúti fuvarozás. 327. Ha a vasút a feladott árut más gyúlékony áruval együtt raktározta el, a vélelem az, hogy az illető áruk amiatt égtek el, miért is ily esetben a vasút teljes kártérítéssel tartozik. (Bt kir. Curia 361/909. — 1909. szeptember 27.) A budapesti Tcir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Alperes köteles 1018 K 11 f. tőkét stb. felperesnek megfizetni stb. A kir. törvényszék felperest keresetének ezt meghaladó részével elutasítja. Indokok: R. L. 1904. aug. 18-án az A) alatti fuvarlevéllel 13 zsák tehénszarvat és egy bál üres, használt zsákot adott fel Budapestről Beszterczebányára, felperes czimére. Felperes a fuvarlevelet átvette. Az áru útközben Lonyabányán leégett. Felperes kártérítést követelt, alperes pedig az Ü. szab. 77. §. 1. pontján alapuló mentességre hivatkozott. Nem vitás, hogy az áru nyitott kocsin szállíttatott és pedig alperes szerint a díjszabás határozmányai értelmében. A díjszabás I. Rész B) szakasz A—VI. fejezete szerint a vasút jogosult nyitott kocsiban szállítani azokat az árukat, melyek terjedelmüknél fogva a fedett kocsi ajtaján be nem férnek, melyek a díjszabás I. Rész A szakasz B. melléklete szerint nyitott kocsiban szállitandók és a névszerint felsorolt árukat. Ez utóbbiak közt „szarvak friss állapotban" vannak felsorolva. G. J., R. L. és K. J. tanuk vallomása szerint azonban az A. alatti fuvarlevéllel szállított szarvak teljesen szárazak és szarvtövek nélküliek voltak és igy azok friss állapotban levő szarvaknak nem tekinthetők A d jszabás I. R. B) szakasz A—VI. fejezetében foglalt felsorolás alapján tehát ezt a darabárut a vasút nem volt jogosult nyitott kocsiban szállítani. De nem lehetett erre feljogosítva a díjszabás I. Rész A. szakasz B. melléklete alapján sem, mert itt sincs az előírva, hogy ezek az áruk nyitott kocsiban szállitandók. Ugyanis a B) melléklet XXXII. tétel 1. pontja szerint szarvakra „üresek vagyis szarvtövek nélkül, száraz állapotban", aminők a felhívott tanuk vallomásai szerint a szóbanforgó tehénszarvak voltak, csak az van előírva, hogy azok darabáru gyanánt, csakis jó zsákokban szállíthatók. Erre nem vonatkozik ugyanazon tétel 2. pontja, mely szerint az 1. pontban fel nem sorolt és e tétel alá tartozó áruk hordókba, vedrekbe, ládákba csomagolandók. már pedig csak ezekre irja elő a vasút, hogy szállításuk csak nyitott kocsiban történhetik. Alperes azt is állította, hogy a feladó hiányosan vallotta be az árut. Ez a védekezés nem áll meg, mert az áruosztályozás nem tesz különbséget friss és száraz szarv között, zsákbacsomagolás pedig épen a száraz állapotra engedett következtetni. Alperesnek tehát nem lévén joga díjszabás határozmányai szerint a kereseti árut nyitott kocsin szállítani: az Ü. szab. 77. §. 1. pontjában megállapított mentességgel nem vonhatja ki magát a felelősség alól. Ennélfogva alperes vasút az Ü. szab. 76. § a értelmében felelős azért a kárért, mely az A. alatt fuvarlevéllel szállított árut nem vitásan a feladás és kiszolgáltatás közötti időben elégés folytán érte. G. J., S. S. és L. B. tanuk vallomásának egybevetéséből, valamint az általuk bizonyított abból a tényből, hogy az ugyanazon vonattal S. S. részére szállított gazolin is elégett, valamint alperes vasútnak abból a beismeréséből, hogy a kereseti árukat szállító vonaton csak az a kocsi égett el, amelyben az A. alatt feladott áruk voltak : azt kellett megállapítani, hogy alperes vasút a szóbanforgó tehénszarvakat és zsákokat gazolinnal rakta együvé, ugyanazon nyitott kocsiba. A felhívott B. melléklet XXII. tétele szerint (8. pont) a gazolin „tűzveszélyes" jelzéssel és csak az ott előirt óvintézkedések mellett szállítható. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a gazolin tűzveszélyes, bár nem öngyulladó anyag és ha tartályából kifolyik, külső behatás