Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 22. szám - Bosnyák jogélet

22. sa. Kereskedelmi Jog 479 33,000 forintja ellenében jog szerint megilleti, azt pedig a beszerzett perben hozott jogerős ítéletek eldöntötték, hogy Nagyősz községet az általa befizetett 33,000 forint hozzájárulási összeg ellenében a kormányhatóság által megállapított 75%-os árfolyamnak megfelelő 440 darab elsőbbségi részvény illette meg. Nem vitás azonban, hogy — bár a Nagyősz községet megillető 440 darab elsőbbségi részvény teljes ellenértékét 33,000 forintban I. rendű alperes kapta meg, — az említett ítéletek alapján felperes volt kénytelen Nagyősz községének az I. rendű alperes által kiadni elmulasztott 110 darab elsőbbségi részvényt kiszolgáltatni és azoknak a keresetben részletezett időközi osztalékát készpénzben kifizetni. Ez a tényállás pedig kétségtelenné teszi, hogy eme szolgáltatás erejéig felperes az I. rendű alperes szerződés>zegő eljárása következtében károsodott, mert I. rendű alperes mulasztása miatt oly szolgáltatást kellett teljesítenie, mnly megállapoduk szerint nem őt, hanem a szolgáltatás ellenértékét felvevő I. r. alperest terelte, alperes czég tehát és a czég tartozásaiért egyetemleges felelősséggel tartozó II. és III. rendű alperesek kártérítés czimén megtéríteni tartoznak az ezáltal Nagyősz község részére kifizetett osztalékot és kiadni kötelesek 110 darab elsőbbségi részvényt, esetleg ezeknek egyenértékét. Mindezeknél fogva — tekintve, hogy a a kereseti felszámítás helyességét alperesek nem kifogásolták és különösen az ellen sem tettek kifogást, hogy ez esetleg ki nem adandó elsőbbségi részvények egyenértéke mindenik 200 K névértékű elsőbbségi részvény 75%-a legyen — a kir ítélőtábla ez elsőbiróság Íteletét, az itt kifejtett indokok alapján helybenhagyta. (2309/ 1908.) M. Tcir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Abból a körülményből, hogy I. rendű alperes a O alatti építkezési terv szerint az 1.993,000 forint névértékű 1.993 darab 5% elsőbbségi részvényt a kormányhatóságilag megállapított 75%-os árfolyammal számítva vette át felperes jogelődétől, továbbá abból, hogy I. rendű alperes a felperes részvénytársaság megalakulásakor létrejött megállapodás szerint köteles volt az átveendő hozzájárulási összegek ellenében őket megillető elsőbbségi részvényeket kiszolgáltatni; és végül abból, hogy a beszerzett perben hozott jogerős Ítéletek eldöntötték, hogy Nagyősz községet általa befizetett 33,000 forint hozzájárulási összeg ellenében a kormányhatóság által megállapított 75% os árfolyamnak megfelelő 440 dartb elsőbbségi részvény illette meg, nyilvánvaló, hogy perben álló feleknek tudnia kellett azt, hogy azokat a személyeket, akik elsőbbségi részvényeik ellenében hozzájárulási kötelezettséget vállaltak, ellenszolgáltatásként a kormányhatóság által megállapított 75%-os árfolyamnak megfelelő számú részvények illetik meg; a kir. Curia tehát a másodbiróságnak azt az indokát, hogy felek mindketten abban a tévedésben voltak, hogy Nagyősz község az általa befizetett 33,000 forint ellenértéke fejében csak az ezen összegj nek megfelelő névértékű 330 darab elsőbbségi : részvényre tarthat igényt, mellőzi és a másodbiróság ítéletét a benne felhozott és felhívott egyéb indok alapján hagyta helyben. Vétel. 324. Gyakran előfordul, különösen egész üzlettömegek megvásárlásánál, hogy a felek az egyes tárgyak árának megállapítását későbbi időpontra tartják fenn és az ármegállapítást a vitás tételek tekintetében szakértőbizottságra bízzák. A kir. Curia az alábbi esetben (földbirtok fundus instructusáról volt szó) kimondta, hogy az ilykép létesített adás-vételi szerződés érvényes, mivel a vételár tárgya mint összdolog (universitas rerum) meg van állapítva és a vételár megállapításának ez a módja nem ütközik jogszabályba. Ilyen esetben, ha a vevő jogos indok nélkül nem vesz részt a szakértő becslök megválasztásában, az eladónak megvan az a joga, hogy az adásvétel tárgyát bíróilag megbecsültesse, mely esetben ez az összeg szolgál vételár gyanánt. Sőt, ha a tárgyaknak hosszabb időn át való megőrzése veszélylyel és aránytalan költséggel jár, az eladó azt bíróilag is elárvereztheti és az árkülönbözetet a vevőtől követelheti. Az eladó ezen árverést kellő gonddal és az ellenfél érdekeinek lehető megóvása mellett köteles eszközölni, igy az árverés hirdetése és megtartása között kellő időköz maradjon és az egyenkint valószínűleg elönyösebben eladható tárgyak ne adassanak el nagy csoportokban. Az ennek ellenére eszközölt árverés eredménye a vevőre nem irányadó. (M. kir. Curia 1909. G. 124. — 1909. okt. 13.) M. kir. Curia: A haszonbérleti szerződés 16. pontja szerint a felperes köteles volt a haszonbérlet utolsó évében a birtokon lévő élő és holt felszerelést, ha azt a haszonbérbeadók tőle megvenni szándékozzák és ezt a szándékukat a haszonbérlőnek 1908. augusztus l-ig tudomására adják, természetben eladni; és ha az árakra nézve 1908. november 15-ig egyezség nem jön létre, akkor a felszerelés becsértéke a felek által választandó szakértők által 1908. deczember l-ig megállapítandó, kiknek becslése a felekre kötelezőnek köttetett ki, a megállapított becsértéket pedig a haszonbérbeadók 1908. évi deczember 15-ig készpénzben megfizetni voltak kötelesek. A nem vitás tényállás szerint az alperes, mint egyik haszonbérbeadó, akire haszonbéres birtok tulajdonjoga kizárólag szállott, a haszonbérleti idő utolsó évének, vagyis 1908. évnek augusztus 1-je előtt a C) alatt csatolt levélben kijelentette azt, hogy a javára kikötött megvásárlási joggal élni kiván, de amikor a vételárra nézve a peres felek közt 1908. november 15-én megállapodás létre nem jött, az alperes a szak-