Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - A czég egységessége

34 Kereskedelmi Jog tudományos törvénymagyarázatnak nem lehet czélja az, hogy ott, ahol a törvény valamely kérdésre vonatkozólag csak általános jellegű intézkedést tartalmaz, annak oly értelmet tulajdonítson, amely a forgalmat megnehezíti s a gazdasági szempontokat figyelmen kivül hagyja. A kereskedelmi üzletek átruházása. A kereskedelmi üzletek átruházásáról szóló 1908. évi LVII. t.-czikknek szövege a következő : 1* §. Aki kereskedelmi üzletet szerződés utján átvesz, felelős az átruházónak az üzletből eredő azokért a kötelezettségeiért, amelyeket az átvétel idején ismert, vagy a rendes kereskedő gondosságával megtudhatott. Az átruházó felelőssége érintetlen marad. Ki van véve a csőd folyamán való üzleteladás esete. 2. §. Ha az átvevő az üzletet házastársától, saját vagy házastársának fel- vagy lemenő ági rokonától, testvérétől vagy fóltestvérótől, vagy e személyek valamelyikének házastársától vette át, az átruházónak az üzletből eredő kötelezettségeiért az 1. §-ban meghatározott korlátozás nélkül felelős. Ugyanez áll akkor is, ha az átvevő az átruházóval szemben az üzletből eredő kötelezettségeket magára vállalta. 3. §. Hogy forog-e fenn az 1. vagy 2. §. értelmében üzletátruházás, különösen ha az üzlethez tartozó vagyon nem egészben vétetett át, úgyszintén hogy forog-e fenn a 2. §. második bekezdése értelmében tartozás átvállalás, különösen ha az átvevő az üzletből eredő kötelezettségek közül egyes kötelezettségek átvállalását kizárta ; az eset összes körülményei szerint kell megítélni. 4. §. Ha valaki egyes kereskedővel ennek fennálló üzletére nézve közkereseti vagy betéti társaságba lép, a társaság az addigi üzletből eredő öszszes kötelezettségekért felelős. A volt üzlettulajdonos felelőssége érintetlen marad. 5. §. Ha az üzlet átvétele idején az átruházó ellen az 1. §. alá eső kötelezettség alapján a per meg volt indítva és az 1—3. §-ok értelmében e kötelezettségért felelős átvevőnek az átvétel idején a perindításról tudomása volt, az átruházó ellen hozott marasztaló Ítélet jogereje kiterjed az átvevőre is. Az előbbi bekezdés rendelkezése a 4. §. esetében is megfelelően alkalmazandó. 6. §. Az 1875 : XXXVII. t.-cz. 20. §-a hatályát veszti. . 8Z. KÜLÖNFÉLÉK. A biztosítási dij megoszthatósága kérdésében egy igen érdekes határozatot hozott legközelebb a kir. Curia váltótanácsa. A biztosítási kötvény szerint a biztosítási díj évenként egy öszszegben volt fizetendő. Egy külön okiratban azonban a felek abban állapodtak meg, hogy az évi biztosítási dij évnegyedenkónti visszatérő részletekben lesz fizetendő. A kötvényfeltótelek szerint pedig kiköttetett, hogy a biztosított elhalálozása esetében az életbiztosítási összegből egy évi biztositási dij lesz levonandó, tekintet nélkül arra, hogy a biztosított a biztositási évnok melyik szakában halt el. Most a biztosított halálának bekövetkezte után az illető kedvezményezett a biztosító társaságnak az egész évi dij fizetése iránti igényével szemben azt vitatta, hogy mert az évi dij fizetése utóbb negyedévi részletekben köteleztetett, a társaságnak csakis egy negyedévi díjhoz lehet igénye ós hogy a kötvényfeltótelek idézett kikötése ezen utóbbi megállapodás f >lytán hatályát vesztette, illetőleg módosult. A Curia azonban megállapította a biztositónak az egész évi dij hoz való igényét, arra az álláspontra helyezkedve, hogy a díjfizetés iránt utóbb létesített megállapodás csakis halasztás jellegével bír és a kötvényfeltételek jelzett kikötésének hatályát nem érintheti. A szövetkezet időtartamának meghosszabbítása kérdésében a kir. Curia még 1906. évben ugy határozott, hogy a meghatározott tartamra megalakult szövetkezet időtartamát közgyűlési többségi határozattal épp ugy nem határozhatja el, amint azt nem teheti a részvénytársaság közgyűlése sem. Egy ilyen időtartamát közgyűlési határozattal még 1904. évben meghosszabbított szövetkezet ezen ilyen értelmű határozata értelmében működését tovább folytatván, a reá következő 1905. évben is tartott rendes évi közgyűlést és azon olyan tárgyú határozatokat hozott, a melyek a szövetkezet továbbmüködósének folytatását czélozták. Ujabbi megtámadási kereset folytán most a kir. Curia ennek az utóbb tartott közgyűlésnek határozatait is megsemmisítette azzal az indokolással, hogy az illető szövetkezet a meghatározott időtartamon tul nem lévén jogosítva működését folytatnia, az erre vonatkozóan utóbb megtartott közgyűlés összes határozatai semmisek, de ez által nem érintetnek valamely harmadik személynek a kérdéses határozat által esetleg szerzett jogai. A Curiának ezen határozatával szemben felmerül az a kérdés, hogy nem lehetnek-e az ilyen utóbb megtartott közgyűlésnek olyan határozatai, amelyek a tényleg tovább folytatott működéssel olyan elválaszthatatlan kapcsolatban vannak, hogy azoknak esetleges megsemmisítése a szövetkezeti tagok jogviszonyaira zavarólag hatna, különösen, ha szem