Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - A czég egységessége

Kereskedelmi Jog A joggyakorlat nálunk azonban ennek daczára ingado ó. így első sorban a budapesti táblanuk 40l9/82 határozata kimondja azt, hogy a K. T. 11. § ának rendelkezése nyilván kizárja azt, hogy a kereskedő hasonnemü üzletét két vagy esetleg több czég alatt is folytathassa; 3569/900. sz. határozata pedig általánosságban hangsúlyozza azt, hogy a czégnek a K. T. 10. §-ában foglalt meghatározása által ki van zárva az, hogy a kereskedő vagy kereskedelmi társaság annyi különböző czéget jegyeztessen be, ahány külön üzlettel foglalkozik és a szóban forgó esetben még különösen azért sem engedhető meg a második czég bejegyzése, mert az utóbb bejegyeztetni kért czég telepe ugyanazon helyen van, mint a már elöl>b bejegyzett czégé. E határozatokból kifolyólag az volna megállapítható, mintha a kir. Ítélőtábla megengedhetőnek tartaná a különböző czégek használatát, ehhez azonban feltételként megkivántatik a) vagy az, hogy a kereskedő által különböző czégek alatt folytatandó üzletek különnemüek legyenek, vagy b) az, hogy azok telepei különböző helyen legyenek elhelyezve. Ezzel szemben a kir. Ítélőtáblának 903/99. sz. határozata általánosságban kijelenti, hogy a törvény egyáltalán nem zárja ki azt, hogy a kereskedő, kinek bár ugyanazon helységben, de különböző helyeken, telepeken több üzlete van, azok megjelölésére különböző czégeket használjon. A kérdésre vonatkozó ingadozás irodalmunkban is feltalálható. Bár a különböző czégek használásának lehetősége általában sehol tagadva nincs, ennek daczára találkozunk véleménynyel, mely szerint a több czég használásának lehetősége ahhoz a feltételhez van fűzve, hogy a különböző czégek alatt folytatott üzletek IcülönnemüeTc legyenek. Ezzel szemben más oldalról a különböző czégek használásának lehetősége általánosságban hangsúlyozva van. Ezek folytán annál kevésbbé van szó nálunk arról, mintha a kereskedelmi társaságok bármely alakjára, vagy specziálisan a részvénytársaságokra nézve a czégegység követelménye felállítható volna. A német ált. K. T. előmunkálatai a czégek többségének lehetőségét általánosságban kiemelik s ehhez képest, bár a törvény e lehetőségre vonatkozólag határozott intézkedést nem tartalmaz, az ellenkező sincs expressis verbis kizárva. Ennek daczára a czégegység körüli vita a német irodalomban széles mederben folyik s az ütközőpontot ott nem is épen csak a Staub és követői által felállított azon elv képezi, hogy a czégegység princípiuma a részvénytársaságokra nézve föltétlenül megáll. A czégegység követelménye ugyanis a német irodalomban két irányban van hangsúlyozva. Elsősorban kifejezést nyer az az alapelv, hogy a kereskedő csak akkor használhat egymástól különböző két vagy több czéget, ha több telepe van. E több telep fogalma azután a czégválasztási szabadságnak oly értelemben korlátja, hogy egy és ugyanazon telep, illetve üzlet különböző czégek alatt nem folytatható. A czégegység elve elsősorban ez alakban jelentkezik, midőn kifejezést nyer az, hogy a kereskedő üzme körében csupán egyetlen czéget használhat és pedig mindig a szigorúan meghatározott, sablonszerű formában és hogy a czég épen ebben különbözik leginkább a polgári névtől. A telep és az üzlettulajdonos között mindig a legszorosabb összefüggés van s igy a különböző czégek használata, a mellett, hogy ez mindig beleütközik a czégvalódiság elvébe, még alkalmas lesz arra is, hogy a nagyközönséget a telep és üzlettulajdonosok többségére vonatkozólag tévedésbe ejtse. Eltérés e felfogás követői között csak annyiban van, hogy a „több telep," illetve „több üzlet" fogalma különbözőképen magyaráztatik. így vannak, akik a több czég használatát csak akkor engedik meg, ha a telepek földrajzilag különböző helyeken vannak elhelyezve, mig mások a hely különbözőségét feltételként nem kívánják meg, hanem csupán az üzletek, a telepek többségét E mellett azonban egészen figyelmen kívül van hagyva az a körülmény, melyre nálunk Nagy súlyt helyez, hogy t. i. az ugyanazon vagy különböző helyen folytatott üzletek egyneműek vagy különnemüek-e? Ez uralkodó nézettel szemben akadunk oly véleményre is, mely szerint egy és ugyanazon telep, illetve helyesebben: telep is folytatható több, egymástól különböző czég alatt. Kétségtelen, hogy lehetnek esetek, midőn egy és ugyanazon üzletre vonatkozólag is indokoltnak látszik a több czég használásának megengedése, így pl. ha a kereskedő külföldi forgalomra számit, nem tagadhatjuk meg tőle a jogot, hogy a czégét több nyelven jegyeztesse be, mely esetben valóban több czég használatáról van szó; a mi pedig azt az esetet illeti, midőn a kereskedő az átvett üzlettel együtt a